Legutóbbi bejegyzések

  • Csatornahorror Londonban: harc a zsírszörnyetegek ellen

    Feargus O’Sullivan – CityLab (Washington)
    Érthető, hogy a londoni óriás zsírhegy miért került olyan sok országban címlapra: tökéletesen jelképezi mindazt, ami a városi fogyasztói társadalomban félresiklott. A hatalmas mennyiségű használt sütőzsiradék, azoknak a hulladékaival együtt, akiknek nem elég jó a wc-papír, egyre csak növekszik egy, a terhelést már most alig bíró rendszerben, amit egy letűnt kor igényeire terveztek.

  • A jövő analfabétái

    Inés Dussel – Letras Libres (Mexikóváros)
    Walter Benjamin A fényképészet rövid története c., 1931-ben kiadott művében azt írja, hogy a jövőben azok lesznek az analfabéták, akik nem tudják értelmezni a saját maguk által készített képeket. Ez az idő talán már el is érkezett a kényszeres szelfizéssel és a gépek által ellenőrzött utcai videkamerákkal, illetve a tudatlansággal, amivel a digitális világban mozgunk, melynek kódjai és felépítése egyre kevésbé átláthatóak számunkra, annak ellenére, hogy a készülékek egyre csillogóbb külsejűek.

  • “Szociális kreditrendszer” Kínában: minden kontroll alatt

    Lea Deuber – Neon (Hamburg)
    Hogy az egyes adatbankoknak milyen súlya van – a rendőrségi vezetői engedély, a személyes pénzügyek, a szociális hálózatokon tanúsított viselkedés – azt az állam a mai napig megtartja magának. De a következmények már láthatók: akinek jobb az értékelése, olcsóbb repülőjegyet vehet. Később, így az elképzelés, könnyebben igényelhet lakáshitelt, vagy gyermekeit jobb iskolába adhatja. “A megbízhatóak szabadon mozoghatnak a világban” – így a kínai jelmondat. A diszkreditáltak “minden lépését megnehezítjük”.

  • Uber-háború Dél-Afrikában: a beteg gazdaság egyik tünete

    Markus Bell, Rosita Armytage – The Conversation (London)
    Megbízható és megfizethető közlekedési közszolgáltatás hiányában az alacsony bérű dél-afrikai munkások 65%-a a közös taxi-minibusz szolgáltatásokat veszi igénybe, a középosztálybéliek pedig, egészen mostanáig, saját autójukkal közlekedtek, bár nem mindig józanon. Amikor az Uber 2013-ban betört a piacra, mindez gyökeresen megváltozott.

  • A nemzetállamoknak leáldozik, a városállamoké lehet a jövő

    Jamie Bartlett – Aeon (Melbourne)
    Az úszó városok világában, ha valakinek nem tetszik a rendszer, vagy a kormány, akkor fogja magát, és elhajózik egy olyanba, ami tetszik neki. Pont olyan egyszerű, mint átkapcsolni egy másik sorozatra a Netflixen, rendelni egy Uber-kocsit, vagy találkozni valakivel a Tinderen.