világpolitika

Putyin egymás után lövi a politikai gólokat Európa védetlen kapujába

Doug Saunders – The Globe and Mail (Toronto)
A káosz azoknak a politikai pártoknak a malmára hajtja a vizet, amelyek rendszeresen hangot adnak szimpátiájuknak Putyin iránt, aki támogatással viszonozza a kölcsönt. Az említett pártok vezetői mindannyian a putyini recept szerint építik fel politikai agendájukat: ultranacionalista harciasság, a vallási kisebbségek ellen irányuló rasszizmus, illetve a nemzetközi összefogáson alapuló liberális-demokrata intézmények ellenzése.

Hiedelmek a Kína által diktált világrendről

John Wong – The Straits Times (Szingapúr)
Hszi hidegfejű és türelmes ember. Jelenleg azzal van elfoglalva, hogy felkészítse országát a Xioakang (viszonylagos jólétben élő) társadalomra 2020-ra. A “kínai álom” megvalósításához azonban magasabbra céloz: hosszú távú terve az, hogy a fejlődő Kínát Fuquiang (gazdag és hatalmas) országgá tegye 2049-re, a Kínai Népköztársaság alapításának 100. évfordulójára. Ez tehát az időkeret a Pax Sinica lehetséges felemelkedésére – körülbelül ugyanennyi időre volt szükség a Pax Britannica és a Pax Americana közötti átmenetre is.

A feltétel nélküli alapjövedelem nem pusztán egy szép gondolat, hanem alapvető emberi jog

Jason Hickel – The Guardian (London)
Az alapjövedelem bevezetése segítene túllépnünk a hiányon alapuló gondolkodásmódon, ami nagyon mélyen beágyazódott a kultúránkba. Segítene megszabadulnunk a versengés kényszerétől, és lehetővé tenné, hogy nyitottabbak és nagylelkűbbek legyünk egymással. Határokon túlra kiterjesztve, segítene az emberi szolidaritás megszilárdításában – megerősödne bennünk az a tudat, hogy mindannyian egy hajóban evezünk, hogy mindannyiunknak egyforma jogai vannak a bolygónkhoz. Enyhítene azon szorongásainkon, amik a Brexithez és Trumphoz vezettek, és kifogná a szelet a jelenleg az egész világon egyre erősödő “őslakosok kontra bevándorlók” nézet vitorlájából.

Hol van a globalizáció veszteseinek új helye?

Dagens Nyheter (Stockholm)
Korunk döntéshozói ugyanazzal a dilemmával állnak szemben, mint a 19. századi példában. Életben tartani olyan szakmákat, amelyek nem kívánt vagy elavult termékeket hoznak létre, nem más, mint az erőforrásaink elvesztegetése. A korábbi generációk számára a kivándorlás jelentette a megoldást, és jelenleg is sokan választják ezt a kiutat a rossz gazdasági körülmények közül, különösen Kelet- és Dél-Európában.

Szlovénia útja az ENSZ-tagságig: visszatekintés

Gorazd Utenkar – Delo (Ljubljana)
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem megegyezéssel bomlott szét, ezért Szlovénia a függetlenség kikiáltása után nagyon kellemetlen helyzetben találta magát. 1991-ben, két héttel az esemény előtt a jugoszláviai amerikai nagykövet, Warren Zimmermann Ljubljanában azt mondta, hogy országa Szlovénia önállóságát még 50 évig nem fogja elismerni. Egy héttel ezután Belgrádba érkezett a nagykövet felettese, az amerikai külügyminiszter, James Baker. Hangsúlyozta, hogy nem fognak megengedni semmilyen egyoldalú tevékenységet.
Egyértelmű volt a jelzés, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a szlovén önállóságot.