világpolitika

Egy másik ázsiai narratíva: Japán-India tengely a kínai befolyás ellensúlyozására

Pallavi Aiyar – The Hindu (Csennai)
Nacionalista hajlamaitól függetlenül Abe tudja, hogy a remilitarizálás egyedül nem fog hatékony megoldást jelenteni Japán diplomáciai problémáira. Ha Tokió meg akarja akadályozni, hogy a régió behódoljon a Pax Sinica-nak, akkor erejét, tőkéjét, technológiai tudását és demokratikus hitelét bevetve szövetségeseket kell nyernie a régióban és azon túl is. Az infrastruktúra-mecénás Kínát a saját játékában kell legyőznie.

“Az elnyomás nem mindig látható” – látogatás Eritreában, “Afrika Észak-Koreájában”

Bartholomäus Grill – Der Spiegel (Hamburg)
A kormány propagandavezérének mindenre van gyors válasza, és minden statisztikai adatra a saját számaival felel. Ötezer menekült havonta? “Ez kitaláció. Nem több néhány száznál.” De miért menekülnek? “Mert az EU bárkinek megadja a menekültstátuszt. Ez a vonzóerő. A legtöbbjük egyszerűen csak külföldön akar dolgozni vagy tanulni. A migráció az emberi természet része, mindig is létezni fog.” Az emberi jogok földbe tiprása? “Vannak áthágások itt-ott, ahogy minden országban vannak, de az ENSZ-jelentés túlzó állításai sértések az országunkra nézve.” Drákói katonai és munkaszolgálat? “Lehet, hogy egyeseknek ez terhet jelent, de szükséges az ország fejlesztése és védelme céljából.”

Pénzért megvehető állampolgárság

Matthew Valencia – 1843 Magazine (London)
Az iparág legnagyobb ugrásának azonban az EU-s országok, különösen Málta és Ciprus belépése jelentette a piacra. Ciprus “néhány hónap alatt megszerezhető EU-s állampolgárság”-ot reklámoz, annak minden előnyével, köztük egészségügyi ellátással Európa-szerte. Cserébe még annyit sem követelnek meg, hogy az illető a szigeten éljen, országismereti- vagy nyelvvizsgát tegyen. Az adókedvezmények is vonzóak. Az ár viszont meglehetősen magas: 2 millió eurót kell értékpapírokba vagy ingatlanba fektetni. A program magyarázatot nyújt arra, miért épül annyi kínaiak vagy oroszok által birtokolt villa újabban a szigeten.

Aun Szan Szu Kji esete a Nyugat gyermeteg, “jók kontra rosszak” világnézetével

Tim Black – Spiked (London)
Az Aun Szan Szu Kji-ről, a bukott bálványról, a bűnössé lett szentről, a kolosszális erkölcsi csalódásról szóló nyavalygás is csak tanúsítja, hogy mennyire problémás az, ahogyan a globális ügyekre manapság tekintünk. Gyakran lebutítva, a rosszak és jók küzdelmeként elemezzük őket, mintha a világ diktatúráit bizonyos egyének erkölcsi karakterére lehetne egyszerűsíteni. A helyi problémák bonyolultságának eredményeképp a folyamatban részt vevő materiális – szociális, politikai és gazdasági – erők megszűnnek létezni. Láttuk már, hogy ez a sekélyes, gyermeteg szemlélet fedezetet nyújt a nemzetközi Darth Vaderek – Szaddám Huszeintől Kadhafiig – ellen indított katasztrofális beavatkozásoknak; vagy tűzfalat von olyan nemzetközi hősök, mint Nelson Mandela, vagy a világ legabszurdabb Nobel-békedíjának tulajdonosa, Barack Obama köré; és most újra felbukkan Aun Szan Szu Kji politikai szerepvállalása kapcsán is.