világpolitika

Grönland, Feröer-szigetek: Apró léptekkel a függetlenség felé

Simon Petite – Le Temps (Lausanne)
“A lakosság körülbelül fele-fele arányban megosztott – mondja Hans Andrias Sølvara, a Feröeri egyetem professzora. Egyrészről saját nyelvünk, életformánk és kultúránk van. Másrészről látjuk, hogy a 2008-as krízist azért érte túl a bankrendszerünk, mert szerves részét képezi a dán rendszernek, nem úgy mint például az izlandiaké.”

“Láthatjuk, mi történik ott, ahonnan az USA kivonul” – interjú a német külügyminiszterrel

Christiane Hoffmann, Klaus Brinkbäumer – Der Spiegel (Hamburg)
Már évek óta állandóan a többsebességes Európáról hallunk. Jó lenne, ha ez így lenne, mert ez legalább azt jelentené, hogy mindannyian ugyanabba az irányba haladunk, csak különböző sebességgel. Az igazság azonban az, hogy régóta többvágányos Európánk van, szerteágazó célokkal. Az észak és dél közötti, hagyományosnak mondható pénz- és gazdaságpolitikai különbségek sokkal kevésbé problémásak, mint a Nyugat- és Kelet-Európa közötti különbségek. Délen és keleten Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert, olyannyira, hogy néhány EU-tagállam már nem mer olyan döntéseket hozni, amelyek szembe mennek a kínai érdekekkel. Ez mindenhol látszik: Kína az egyetlen, valódi geopolitikai stratégiával rendelkező ország a világon.

Egy másik ázsiai narratíva: Japán-India tengely a kínai befolyás ellensúlyozására

Pallavi Aiyar – The Hindu (Csennai)
Nacionalista hajlamaitól függetlenül Abe tudja, hogy a remilitarizálás egyedül nem fog hatékony megoldást jelenteni Japán diplomáciai problémáira. Ha Tokió meg akarja akadályozni, hogy a régió behódoljon a Pax Sinica-nak, akkor erejét, tőkéjét, technológiai tudását és demokratikus hitelét bevetve szövetségeseket kell nyernie a régióban és azon túl is. Az infrastruktúra-mecénás Kínát a saját játékában kell legyőznie.

“Az elnyomás nem mindig látható” – látogatás Eritreában, “Afrika Észak-Koreájában”

Bartholomäus Grill – Der Spiegel (Hamburg)
A kormány propagandavezérének mindenre van gyors válasza, és minden statisztikai adatra a saját számaival felel. Ötezer menekült havonta? “Ez kitaláció. Nem több néhány száznál.” De miért menekülnek? “Mert az EU bárkinek megadja a menekültstátuszt. Ez a vonzóerő. A legtöbbjük egyszerűen csak külföldön akar dolgozni vagy tanulni. A migráció az emberi természet része, mindig is létezni fog.” Az emberi jogok földbe tiprása? “Vannak áthágások itt-ott, ahogy minden országban vannak, de az ENSZ-jelentés túlzó állításai sértések az országunkra nézve.” Drákói katonai és munkaszolgálat? “Lehet, hogy egyeseknek ez terhet jelent, de szükséges az ország fejlesztése és védelme céljából.”

Pénzért megvehető állampolgárság

Matthew Valencia – 1843 Magazine (London)
Az iparág legnagyobb ugrásának azonban az EU-s országok, különösen Málta és Ciprus belépése jelentette a piacra. Ciprus “néhány hónap alatt megszerezhető EU-s állampolgárság”-ot reklámoz, annak minden előnyével, köztük egészségügyi ellátással Európa-szerte. Cserébe még annyit sem követelnek meg, hogy az illető a szigeten éljen, országismereti- vagy nyelvvizsgát tegyen. Az adókedvezmények is vonzóak. Az ár viszont meglehetősen magas: 2 millió eurót kell értékpapírokba vagy ingatlanba fektetni. A program magyarázatot nyújt arra, miért épül annyi kínaiak vagy oroszok által birtokolt villa újabban a szigeten.