The Atlantic

Harvey Weinstein és a beleegyezés gazdaságtana

Brit Marling – The Atlantic (Washington)
Ami engem illet, azt gondolom, hogy azért voltam képes kijönni Weinstein hotelszobájából, mert nem csak színészként, hanem íróként is mentem be oda. A kettőből az író énem volt az, aki felállt és kiment. Azért, mert az író tudta, hogy ha ez a nagyon hatalmas ember soha nem ad neki munkát egyetlen filmjében sem, még ha feketelistára teszi is a nevét, még akkor is képes lesz saját szabályai szerint dolgozni, és a munkájából megélni.

A szögesdróttól a légkondicionálóig: találmányok, amik megalapozták a modern világot

Derek Thompson – The Atlantic
A légkondicionálás nem csak Amerikát formálta át, hanem az egész világot. Az olyan helyeken, mint Sanghaj vagy Szingapúr, a trópusi párás éghajlaton igen nyomorultul érzi magát az ember, mára viszont globális jelentőségű metropoliszokká lettek. Tanulmányok szerint az ember termelékenysége kb. 21 fokon csúcsosodik ki. Ez azt jelenti, hogy a légkondicionálás produktívabbá tett minket, valamint azzal, hogy Szingapúrban növekedett a népsűrűség, az emberek tovább dolgozhatnak, hozzájárulva a világ gazdagságához. De mindennek van árnyoldala is. A belső hőmérséklet csökken, de az egységek igen energiaigényesek, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

A DNS-teszt az új horoszkóp

Sarah Zhang – The Atlantic (Boston)
A DNS-szekvenálás gazdaságtana változóban van, a közvetlenül a fogyasztók számára elérhető géntesztek egyre inkább az életmód- és a wellness – nem pedig az egészségügy – területeinek irányába mozdulnak el a szabályozatlan piacon. Ezek a DNS-tesztek nem arról szólnak, hogy az illető milyen eséllyel betegszik meg rákban, hanem arról, hogy milyen borokat vagy edzéstervet lehet ajánlani neki a génjei alapján.

Hogyan maradhatott Fidel Castro öt évtizeden keresztül hatalmon?

Kathy Gilsinan – The Atlantic (Boston)
Fidel halála drámai módon csinál napirendi pontot Kubából. A hagyatéka fölött vívott harc megköveteli Trumptól, hogy valamilyen álláspontra helyezkedjen. A kubai amerikai közösség, a keményvonalas kubai amerikai Kongresszus-tagok nyilván azt követelik tőle, hogy fordítson hátat az Obama által képviselt iránynak és büntesse a kubaiakat ezért vagy azért. Tehát sötét felhő vetül Raul Castro és Barack Obama kivételes kezdeményezésére, ami majdnem a második évfordulóját ünnepli. Mindenki arra kiváncsi, hogy Donald Trump vajon üzletemberként látja-e majd a Kubával való normális kereskedelmi és gazdasági viszony pozitív oldalát? Vagy politikusként viselkedik, és tartja magát a kampányszónoklataihoz, miszerint “visszafordítja” Obama rendeleteit, amennyiben Kuba “nem teljesíti a követeléseinket”? Természetesen Fidel Castro egész élete és uralma arról szólt, hogy Kuba nem engedett az USA követeléseinek.

Henry Kissinger: A dzsihádista szervezetek azt gondolhatják, hogy Trump úgy reagál majd egy terrortámadásra, ahogy az ő érdekeiknek megfelel

Jeffrey Goldberg – The Atlantic (Boston) (részlet)
“A világ hat-kilenc hónapig visszatartott lélegzettel várja az amerikai elnökválasztás eredményét. Végignézték, ahogy átestünk egy belföldi forradalmon. Egy ideig most mérlegelni fognak. De valamikor a jövőben az események újra szükségessé teszik a döntéshozást. Az egyetlen kivételt ez alól a nem állami csoportok képezik: ők érezhetnek ösztönzést arra, hogy kiprovokáljanak egy olyan amerikai reakciót, ami alááshatja a globális helyzetünket.”