társadalomtudomány

Az egyet nem értés kihalófélben lévő művészete

Bret Stephens – The New York Times
Manapság azt vallják, hogy mivel a szavak stresszt okozhatnak, a stressznek pedig fiziológiai hatásai lehetnek, a stresszt okozó szavak a fizikai erőszakkal egyenértékűek. Az érzelmi védettség ára azonban az állandósult infantilizáció. A viták, amikre égető szükségünk lenne, ki vannak tiltva publikus térből, esélyt sem hagyva arra, hogy rendeződjenek. Még azok is, kik részt vennének a párbeszédben, hogy lássák, hova vezeti el őket, inkább meghátrálnak, nehogy valami “rosszat” mondjanak és megbélyegeztessenek. Attól való félelmükben, hogy megsértenek másokat, lemondanak arról a lehetőségről, hogy meggyőzzék őket.

Marokkó: A szüzesség illúziója – egy átverés, amiben mindenki veszít

Ghalila Kadiri – Le Monde (Párizs)
Marokkóban a szexualitás a legádázabb tabuk közé tartozik, különösen a szegényebb néprétegek körében, illetve vidéken, ahol a népesség 40%-a él. “Létezik házasság előtti szex, de teljes titokban. Azokat, akik mégis felvállalnák szexualitásukat, általában előbb-utóbb megtöri a társadalmi nyomás” – teszi hozzá a szexológus. A legtöbb férfi megköveteli, hogy menyasszonya szűz legyen. “Marokkóban a család becsületét a nő szüzességével mérik” – mondja Soumaya Naamane Guessous szociológus, feminista aktivista. “Nem számít, hogy mit ért el az életében, az értéke ettől a törékeny membrántól függ. Bizonyos közegekben, ha egy lány elveszti a szüzességét, rögtön prostituáltként kezelik.”

Az orosz mentalitás misztériumai

Christian Neef – Der Spiegel (Hamburg)
A személyes felelősségtől való félelem? A másként gondolkodók kirekesztése? Beletörődés a sorsba? Kisebbségi komplexus a világ többi részével szemben? Ezek azok a vonások, amik ellen az államnak fel kellene lépnie. A kormány ehelyett rájuk erősít, mert a saját hasznára tudja őket fordítani.

Fehér arcokat keresünk: “külföldikölcsönzés” Kínában

Alice Yan – The South China Morning Post (Hongkong)
Nem ritka, hogy kínai cégek külföldieket, különösen fehér nyugatiakat bérelnek fel, hogy képviseljék őket különböző PR-eseményeken. Sok kínai ugyanis a fehér arcokat az üzleti sikerrel és a globális szemlélettel társítja. A Kínában gyártott, de valamilyen módon a nyugathoz kapcsolódó – pl. nyugatias nevű, vagy fehér modell által reklámozott – termékeket jobb minőségűnek tekintik. Ez a jelenség lehetőséget kínál a külföldieknek, hogy pusztán a megjelenésükkel, végzettségüktől függetlenül, jó pénzt keressenek Kínában.

Az alázatos vezetők eredményesebbek, mint a nárcisztikus vezetők, mégis gyakran az utóbbiakat részesítjük előnyben. Miért?

Margarita Mayo – The Harvard Business Review
A gazdasági és társadalmi krízishelyzetek egyedülálló próbatételt biztosítanak a karizmatikus vezetők számára. A pánik és bizonytalanság ideális táptalajt nyújt a karizmatikus vezetők felemelkedésének. Ugyanakkor ezekben a helyzetekben hajlamosabbak vagyunk a nem megfelelő vezetőt kiválasztani. Krízis idején és egyéb, érzelmileg felfokozott helyzetekben inkább hajlamosak vagyunk romantikus színben látni a grandiózus, nárcisztikus vezetőket. Az ellentmondás abban rejlik, hogy emiatt aztán éppen olyan vezetőket választunk, akik valószínűleg nem hoznak sikert. Krízishelyzetekben könnyű elcsábulni a megmentő szuperhősöknek, akik a várakozásokkal ellentétben még mélyebbre taszíthatnak minket a bajban.