Oroszország

Miért neveztek el egy moszkvai éttermet Sztálin titkosrendőrségéről?

Oleg Jegorov – Russia Beyond the Headlines (Moszkva)
2016 decemberében egy Moszkva belvárosában található étterem NKVD-re változtatta a nevét, mely rövidítés a sztálini terror egyik különösen véres időszakát idézi. Az emberi jogi aktivisták háborognak, a Sztálin-rajongók örvendeznek, a szakemberek szerint pedig pusztán arról van szó, hogy a tulajdonosok a pénzszerzésnek ezt a cinikus módját választották.

Kína feszülten figyeli az orosz-amerikai kapcsolat javulását

Laura Zhou – South China Morning Post (Hongkong)
Ha Tillerson kinevezésével valóban új korszak veszi kezdetét a Kreml és a Fehér Ház kapcsolatában, akkor az azt jelenti, hogy Moszkva egyre kevésbé kényszerül rá, hogy kompromisszumokat kössön Pekinggel, különösen a közép-ázsiai régió ügyében, melyhez Oroszországot és Kínát is egyre nagyobb érdekeltségek kötik. Trump közeledése a Kremlhez egy nagyobb szabású terv része lehet, melynek célja Kína felemelkedésének ellensúlyozása.

Kulturális élet Moszkvában: Párhuzamos valóságok

Noah Sneider – 1843 (London)
Az ellenzékiek letartóztatásával és zaklatásával a Kreml világossá tette mindenki számára, hogy aki szembeszáll a rezsimmel, az pórul jár. Volt, akit a Krím elcsatolását követő patrióta láz végül áttérített a kormányoldalra. Mások elhagyták az országot (még a hivatalos statisztikákból is látszik, hogy 2012 után erősen megemelkedett a kivándorlók száma). De még sokkal többen vannak azok, akik egyszerűen elfordultak a politikától, és, ahogy az oroszok félig viccelve mondják, “belső emigrációba” vonultak.
Ebben a környezetben az emberek inkább privátban, nem pedig nyilvánosan adnak hangot véleményüknek; inkább a kultúra, mint a politika útján.

Kína és Oroszország kapcsolata még soha nem volt ilyen jó

Lanxin Xiang – Россия в Глобальной Политике (Moszkva)
Kína világnézete ezen a történelmi válaszúton éppen egybeesik Putyin Oroszországáéval. Mindkét oldal fenntartja, hogy Washington elhidegülése mind Pekingtől, mind Moszkvától abból a mélyen fakadó félelemből ered, hogy az USA elveszti hegemón státuszát, mint az “egyetlen szuperhatalom”. Az amerikaiak félelmének számtalan jele van. Peking nézőpontjából az amerikai döntés, miszerint újra működésbe hozzák a hidegháborús megfékező-gépezetet az “egyensúly helyreállítására Ázsiában”, egyértelműen az ésszerűtlen félelem eredménye. Moszkva perspektívájából, az amerikaiak a hidegháború utáni elvakult diadalmaskodásukban szándékosan nem vettek tudomást az Szovjetunió kulcsfontosságú szerepéről a hidegháború befejezésében. Ennek eredményeképpen a nyugati szövetség kihasználta a posztszovjet káoszt, hogy a nyugati befolyási övezetet egészen az orosz határig tolja.

A következő amerikai elnök számára a felbátorodott Putyin jelenti a legnagyobb problémát

Konrad Yakabuski – The Globe and Mail (Toronto)
Egy Trump-Putyin tandem olyan globális egyensúlyvesztéssel járna, hogy az amerikai külügyben dolgozók sokan – még a republikánus elöljárók is – nyíltan támogatják a demokrata jelölt Hillary Clintont. Parancsnokként azonban Clintonra is súlyos geopolitikai kihívások várnak, amik, ha lehet, még bonyolultabbá váltak azóta, amióta külügyminiszteri posztjáról visszalépett. Az első próbatétele az lesz, hogy mihez kezd Putyinnal.