New York Times

Miért szavaz az apám Le Penre?

Édouard Louis – The New York Times
A Nemzeti Front mindeközben a rossz munkakörülmények és a munkanélküliség ellen emelt hangot, minden baj forrásaként a bevándorlást és az Európai Uniót jelölve meg. Mivel a baloldalról semmilyen próbálkozás nem történik arra, hogy szenvedéseiről párbeszéd folyjék, az apám a szélsőjobb által felkínált hamis magyarázatokba kapaszkodott. Az uralkodó osztállyal ellentétben neki nem adatik meg, hogy egy politikai programra szavazzon. A szavazás számára egy kétségbeesett próbálkozás arra, hogy mások szemében létezzen.

A szénövezet csak a fejekben létezik

Paul Krugman – The New York Times
A szénbányászat, mint említettük, még csak nem is uralkodó iparág Nyugat-Virginiában. A “szénövezet” lakosai tehát nem azért szavaztak Trumpra, hogy megőrizzék, amijük van, vagy volt egészen a közelmúltig; nem, egy történet nevében szavaztak, amit a régiójuk előszeretettel mesél önmagáról, de mely történetnek már generációk óta nincs köze a valósághoz.

Donald Trump, az EU megmentője?

Ivan Krastev – The New York Times
Ahogy Barack Obama EU-ról zengett hozsannái sem segítették az európai projekt támogatóit, úgy Trump Európa-ellenes retorikája sem kedvez a populistáknak. Az európai elit kihasználhatja a pillanatot, hogy az európai függetlenséget tűzze a zászlajára, miközben a nemzeti érdekekről beszél. Trump forradalma az Európa-barát nacionalizmus malmára hajtja a vizet. Mostanáig a szélsőjobb, illetve a szélsőbal voltak azok, akik helytelenítették az EU függőségét az Egyesült Államoktól. Most az EU-barátok azok, akik sürgetik egy európai hadsereg létrehozását, illetve egy független európai külpolitika megteremtését.

Hogyan érdemes hallgatni Donald Trump beszédeit az eljövendő négy évben

John McWhorter – The New York Times
Az igazság az, hogy Trump szaggatott, összefüggéstelen önkifejezésében nincsen semmi különleges. Rengeteg tökéletesen intelligens ember beszél úgy, mint Donald Trump, még ha nem is tudnak róla. Az viszont újdonságszámba megy, hogy egy olyan ember, aki így beszél a nyilvánosság előtt, az USA elnöke lett. Ugyanakkor nem meglepő, és ha nem akarjuk az eljövendő négy-nyolc évet kesergéssel tölteni illetve értetlenül állni minden egyes elnöki beszéd előtt, akkor meg kell tanulnunk azt, hogy hogyan érdemes hallgatni őket.