Németország

Közép-Európa új, konzervatív szövetsége

John O’Sullivan – The Spectator (London)
Bármelyik utat választják, a probléma ugyanaz marad: ha az elit nem hajlandó más embereket vagy társadalmi csoportokat egyenrangúként kezelni egy demokratikus rendszerben, akkor robbanékony ütközésre lehet számítani. Pierre Manent filozófus azt mondta, az európai politika végkimenetele a szalonképtelen nacionalista populizmus és az arrogáns kozmopolita centrizmus versengése. Vagy, az ő szavaival, a populista demagógiáé és a centrista fanatizmusé.

“Láthatjuk, mi történik ott, ahonnan az USA kivonul” – interjú a német külügyminiszterrel

Christiane Hoffmann, Klaus Brinkbäumer – Der Spiegel (Hamburg)
Már évek óta állandóan a többsebességes Európáról hallunk. Jó lenne, ha ez így lenne, mert ez legalább azt jelentené, hogy mindannyian ugyanabba az irányba haladunk, csak különböző sebességgel. Az igazság azonban az, hogy régóta többvágányos Európánk van, szerteágazó célokkal. Az észak és dél közötti, hagyományosnak mondható pénz- és gazdaságpolitikai különbségek sokkal kevésbé problémásak, mint a Nyugat- és Kelet-Európa közötti különbségek. Délen és keleten Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert, olyannyira, hogy néhány EU-tagállam már nem mer olyan döntéseket hozni, amelyek szembe mennek a kínai érdekekkel. Ez mindenhol látszik: Kína az egyetlen, valódi geopolitikai stratégiával rendelkező ország a világon.

Lehet-e tananyag a Mein Kampf-ból? Érvek és ellenérvek

Julia Bernewasser – Die Zeit (Hamburg)
A szövetségi oktatásügyi miniszter és a Német Tanáregyesület elnökének véleménye szerint feltétlenül be kell vezetni a könyvet a tananyagba, hogy demitologizálják és megcáfolják Hitler állításait, amolyan prevenciós munkaként. Mások szerint szerint felelőtlenség a Mein Kampf tananyagként való felhasználása, mivel a könyv szélsőjobboldali eszméket terjeszt, és félő, hogy fogékonnyá teszi a diákokat Hitler ideológiájára. Megint mások nem értenek egyet azzal, hogy ennyire központi szerepet tölt be Adolf Hitler személye e kérdésben.

Régészet VR-szemüvegben

Eva Götting – Wissenschaft im Dialog (Berlin)
Egyes német múzeumok már elkezdték integrálni a technológiát, így a hannoveri Kestner Museum is, ahol egy időszakos kiállítás keretében az óegyiptomi Ámon Templom kertjét rekonstruálták. Hovatovább, arra is lehetőség van, hogy egyes kiállításokat a virtuális kiterjesztésen keresztül otthon is megtekintsünk: a frankfurti Städel Museum például, Städel Time Machine nevű virtuális applikációjával egy 19. századi “időutazást” tesz lehetővé a saját otthonunkban.