Nagy-Britannia

A fehér felsőbbrendűség kultusza egyre inkább hasonlít egy öngyilkos szektára

A fehér hatalom eme díszes hálózatait inkább jellemzi az érzelmi inkontinencia mint a stílus és a szellemesség. Az eredetileg rabszolgakereskedelemből és gyarmatosításból létrejövő angolszász világ ugyanis menthetetlenül beteg. Du Bois szavaival, a fehér bőrszín valaha örökös tulajdonjogot biztosított a földre. De az egykori földesurak leszármazottai ma otthon és külföldön egyaránt ostrom alatt találják magukat, legitimitásuk mint parancsolók, rendőrök és közvetítők egyre inkább megkérdőjeleződik.

A műanyag csomagolás rossz – de mi van, ha az alternatívák még rosszabbak?

Ross Clark – The Spectator (London)
A probléma az új keletű műanyag-fixációval pontosan ugyanaz, mint ami 20 éve volt a szén-fixációval. A környezetvédelmi törvényhozás egyetlen felkapott témára fókuszál, miközben senki nem veszi észre, hogy a javasolt megoldások, más módon ugyan, de még rosszabbá teszik a helyzetet. A Blair-kormány (az Európai Bizottsággal karöltve) a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó igyekezetében arra bátorította az autósokat, hogy váltsanak át dízelre – akaratlanul jóváhagyva ezzel a halálosan mérgező nitrogén-dioxid kibocsátás növekedését.

A brit-spanyol rivalizálás abszurd története, VIII. Henriktől a Gibraltárig

Giles Tremlett – The Guardian (London)
Az összes európai ország közül ma Spanyolország Nagy-Britannia legnagyobb rajongója. Puha Brexitet szeretnének. Brit bankok vannak spanyol tulajdonban. Elviselik a részeg turistákat, és nem bánják, hogy spanyolul egy szót nem beszélő angolok egész hordái – sokan közöttük az illegális bevándorlókhoz hasonlóan papírok nélkül – lepik el a tengerpartjaikat. Más szavakkal, Spanyolország igen toleráns velünk. De Gibraltárra még mindig igényt tart.

Az angolszász társadalmak könnyebben hackelhetők az angol nyelv miatt

Simon Kuper – Financial Times (London)
Mára extrém mértékű a különbség a között, hogy mennyire ismerik a külföldiek az angolszász országokat és fordítva. “Több millió olyan orosz állampolgár van, aki gyakorlatilag kétnyelvű és behatóan ismeri az angolszász társadalmakat.” – mondja Ricardo Soares de Oliveira, az Oxfordi Egyetem politológusa. A legtöbb angol anyanyelvű ember viszont teljesen felhagyott az idegennyelv-tanulással.