Moszkva

Miért neveztek el egy moszkvai éttermet Sztálin titkosrendőrségéről?

Oleg Jegorov – Russia Beyond the Headlines (Moszkva)
2016 decemberében egy Moszkva belvárosában található étterem NKVD-re változtatta a nevét, mely rövidítés a sztálini terror egyik különösen véres időszakát idézi. Az emberi jogi aktivisták háborognak, a Sztálin-rajongók örvendeznek, a szakemberek szerint pedig pusztán arról van szó, hogy a tulajdonosok a pénzszerzésnek ezt a cinikus módját választották.

Kína feszülten figyeli az orosz-amerikai kapcsolat javulását

Laura Zhou – South China Morning Post (Hongkong)
Ha Tillerson kinevezésével valóban új korszak veszi kezdetét a Kreml és a Fehér Ház kapcsolatában, akkor az azt jelenti, hogy Moszkva egyre kevésbé kényszerül rá, hogy kompromisszumokat kössön Pekinggel, különösen a közép-ázsiai régió ügyében, melyhez Oroszországot és Kínát is egyre nagyobb érdekeltségek kötik. Trump közeledése a Kremlhez egy nagyobb szabású terv része lehet, melynek célja Kína felemelkedésének ellensúlyozása.

Kulturális élet Moszkvában: Párhuzamos valóságok

Noah Sneider – 1843 (London)
Az ellenzékiek letartóztatásával és zaklatásával a Kreml világossá tette mindenki számára, hogy aki szembeszáll a rezsimmel, az pórul jár. Volt, akit a Krím elcsatolását követő patrióta láz végül áttérített a kormányoldalra. Mások elhagyták az országot (még a hivatalos statisztikákból is látszik, hogy 2012 után erősen megemelkedett a kivándorlók száma). De még sokkal többen vannak azok, akik egyszerűen elfordultak a politikától, és, ahogy az oroszok félig viccelve mondják, “belső emigrációba” vonultak.
Ebben a környezetben az emberek inkább privátban, nem pedig nyilvánosan adnak hangot véleményüknek; inkább a kultúra, mint a politika útján.