menekülttábor

Uganda nagylelkű menekültpolitikája

Anna Behrend – Der Spiegel (Hamburg)
Valószínűleg Uganda menekültpolitikája a legnagylelkűbb az egész világon. Az emberek már az első naptól kezdve dolgozhatnak, ami Németországban például elképzelhetetlen lenne. Szabadon mozoghatnak az ország területén belül. Nem kötelező a kezdetben kiutalt földön maradniuk. Szabadon dönthetnek, hogy a fővárosban vagy egy másik, tetszés szerinti városban telepednek le. Uganda nyitva hagyja a határait, ami jelentős nyomást gyakorol az országra. Dél-Szudánból már egymillióan menekültek át az ott folyó konfliktus miatt. Ez probléma, mert még a legbarátságosabb ország és a legnagyobb mértékű nemzetközi összefogás sem elegendő, amikor ennyi emberről van szó.

Műanyag palackokból házak épülnek egy algériai menekülttáborban

Eugenio G. Delgado – Middle East Eye (London)
Az új, ellenálló kunyhóhoz mindössze 6000 darab műanyag palackra van szükség. A palackokat homokkal és szorosan összepréselt szalmával töltik meg, hogy az épület minél ellenállóbb legyen. “A műanyag palack hússzor ellenállóbb, mint a vályogtégla” – hangsúlyozza a fiatal mérnök. Lehbib projektjét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) is támogatja. Eddig 26 házat építettek fel, 80%-ban újrahasznosított műanyagból, illetve szalmából, földből és kartonpapírból. A “téglaként” használt egy- vagy kétliteres vizespalackokat a tábor területéről, illetve a szeméttelepről szedik össze.

Üzleti tippek egy menekülttáborból

Richard Davies – 1843 (London)
Bárki, aki Zataari-ba érkezik, egy úton halad át, amit az UNHCR “Market Street 1”-nek, mindenki más viszont Champs-Elyséesnek hív. A segélyszervezetek bázisai mind a közelben vannak (az út onnan kapta a nevét, hogy egy francia kórháztól indul), ami vegyes ügyfélkört eredményez: a frissen érkezett menekültektől az éppen nem dolgozó civil segítőkig. Egy sor termék és szolgáltatás között válogathatnak: korrekt kávé, hajvágás, esküvői ruha, finom falafeles szendvics, vagy csirkés shawarma.