Letras Libres

A jövő analfabétái

Inés Dussel – Letras Libres (Mexikóváros)
Walter Benjamin A fényképészet rövid története c., 1931-ben kiadott művében azt írja, hogy a jövőben azok lesznek az analfabéták, akik nem tudják értelmezni a saját maguk által készített képeket. Ez az idő talán már el is érkezett a kényszeres szelfizéssel és a gépek által ellenőrzött utcai videkamerákkal, illetve a tudatlansággal, amivel a digitális világban mozgunk, melynek kódjai és felépítése egyre kevésbé átláthatóak számunkra, annak ellenére, hogy a készülékek egyre csillogóbb külsejűek.

Politikai aktivizmus a 21. században: a fotelaktivizmustól a hacktivizmusig

Karen Villeda – Letras Libres (Mexikóváros)
Az internet korában újra kell gondolnunk a politikai aktivizmus fogalmát. Az információtúltengés korában a “fotelaktivizmus” alapszabálya a minimális erőfeszítés. Csak egy klikkbe kerül megosztani általunk életbe vágóan fontosnak vélt tartalmakat, amikkel a lehető legnagyobb hatást érhetjük el a kontaktlistánkon. Ezeknek az akcióknak a hatásköre azonban vitatható egy olyan országban, mint például Mexikó, ahol a legszegényebb államokban a lakosság mindössze 20%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel.

Miért van szüksége az Egyesült Államoknak Mexikóra?

Jorge Suárez-Vélez – Letras Libres (Mexikóváros)
Az Egyesült Államok eddig rengeteget profitált a más országokból, köztük Mexikóból érkező olcsó munkaerőből. A mezőgazdasági szektorban például a nagy számú bevándorló munkásnak köszönhető, hogy a szupermarketek kínálata megfizethető. A szomszédos országokból érkező háztartásai alkalmazottak pedig rengeteg nő számára teszik lehetővé, hogy belépjenek a munkaerő-piacra. Ma egy amerikai munkás többek között azért engedheti meg magának a szép nagy tévékészüléket otthonra, mert azok a szomszédos Mexikó összeszerelő-műhelyeiben készülnek.

Európának Törökországtól a Távol-Keletig egyetlen barátja sincs

Daniel Gascón – Letras Libres (Mexikóváros)
“Számomra nem az Európai Unió vagy a Brexit érdekes, hanem inkább az, hogy mi lesz Oroszországgal, Szíriával, Szaúd-Arábiával, Iránnal, Kínával illetve Kína dél-ázsiai szomszédaival. Ez a hatalmas régió, amely a világ népességének 70%-át foglalja magában, fontos energia- és nyersanyagforrásokkal egyetemben, hihetetlen iramban változik a szemünk előtt, és mi nem szentelünk neki kellő figyelmet.” – interjú Peter Frankopannal.

Létezik-e elitista irodalom?

Cristián Vázquez – Letras Libres (Mexikóváros)
Sok szerzőt ér vád, miszerint egy szűk körnek írnak “elitista irodalmat”. Pedig nincs olyan, hogy elitista irodalom. Ez olyan, mint ha azt mondanánk, hogy létezik elitista matematika, orvostudomány vagy csillagászat. Joyce-ot azért kritizálni, mert nehezen olvasható, ugyanolyan, mintha Einsteint kritizálnánk, mert a relativitáselmélet nehezen érthető.