Kultúra

Franciaország: Macron és a művészet “puha hatalma”

Philippe Dagen, Cédric Pietralunga – Le Monde (Párizs)
Az államfő célja, hogy a kultúrát a “soft power”, a “puha hatalom” szolgálatába állítsa. Meggyőződése, hogy Franciaország kulturális öröksége a világversenyben olyan előnyt jelent, amit bolond lenne nem kiaknázni. “A kultúra segítségével olyan befolyás építhető ki, ami túlmutat a gazdasági és geopolitikai értelemben vett befolyáson”.

Jézus nem fehér volt, hanem barna bőrű, közel-keleti zsidó. Miért fontos ez?

Robyn J. Whitaker – The Conversation (Melbourne)
Számos egyház és kultúra Jézust barna vagy fekete bőrű férfiként jelenti meg. Az ortodox keresztények ikonográfiája sokban különbözik az európai művészettől, ha pedig egy afrikai templomba lépünk be, akkor valószínűleg afrikaiként ábrázolt Jézust látunk. De ilyeneket csak ritkán látni az ausztráliai protestáns vagy katolikus templomokban, és ez a mi veszteségünk. Ez lehetőséget teremt a mainstream keresztény közösségnek, hogy különválassza Jézus iránti odaadását a máshogy kinézők iránti könyörületességétől.

Régészet VR-szemüvegben

Eva Götting – Wissenschaft im Dialog (Berlin)
Egyes német múzeumok már elkezdték integrálni a technológiát, így a hannoveri Kestner Museum is, ahol egy időszakos kiállítás keretében az óegyiptomi Ámon Templom kertjét rekonstruálták. Hovatovább, arra is lehetőség van, hogy egyes kiállításokat a virtuális kiterjesztésen keresztül otthon is megtekintsünk: a frankfurti Städel Museum például, Städel Time Machine nevű virtuális applikációjával egy 19. századi “időutazást” tesz lehetővé a saját otthonunkban.

Tévésorozatok 2016-ban: Felfordult világok

Olivier Joyard – Les Inrockuptibles (Párizs)
A szakemberek által “peak tv”-nek nevezett jelenség (miszerint a legyártott tévésorozatok mennyisége elérte a befogadhatóság határát) naponta megismétlődik: túl nagy a választék a sorozatokból, többek között Franciaországban is, ahol a néző frusztrációjának helyébe egyfajta állandósult bénultság lépett, a hatalmas feldolgozandó képmennyiséggel szemben. A streamelés (valós idejű lejátszás) lehetősége megsokszorozta a “binge watching” (több epizód, vagy akár egy egész sorozat megtekintése egyhuzamban) vonzerejét.
Az egyre nagyobb befolyással bíró tévésorozatokban az idő nagy részét azzal töltik, hogy a tévésorozatok természetét, illetve működési mechanizmusait boncolgatják. A történetgyártás módjának hideg leleplezése érdekesebb annál a feszültségnél, amit maga a történet képes előidézni.

Kulturális élet Moszkvában: Párhuzamos valóságok

Noah Sneider – 1843 (London)
Az ellenzékiek letartóztatásával és zaklatásával a Kreml világossá tette mindenki számára, hogy aki szembeszáll a rezsimmel, az pórul jár. Volt, akit a Krím elcsatolását követő patrióta láz végül áttérített a kormányoldalra. Mások elhagyták az országot (még a hivatalos statisztikákból is látszik, hogy 2012 után erősen megemelkedett a kivándorlók száma). De még sokkal többen vannak azok, akik egyszerűen elfordultak a politikától, és, ahogy az oroszok félig viccelve mondják, “belső emigrációba” vonultak.
Ebben a környezetben az emberek inkább privátban, nem pedig nyilvánosan adnak hangot véleményüknek; inkább a kultúra, mint a politika útján.