kivándorlás

Pakisztán: Egyre több nő költözik nyugatra, hogy függetlenül építhesse karrierjét

Madiha Warish Qureshi – Dawn (Karacsi)
Hatalmas társadalmi nyomás nehezedik azokra a nőkre, akik a saját életüket kívánják élni, egyedül. A házasság és a család a női identitás szerves részét képezik. Az egyedülálló életmód is teljesen idegen a pakisztáni hagyományoktól, ahol általában sokan osztoznak egy lakhelyen. A privát szféra és a személyes tér modern, nyugati koncepciók.

Hol van a globalizáció veszteseinek új helye?

Dagens Nyheter (Stockholm)
Korunk döntéshozói ugyanazzal a dilemmával állnak szemben, mint a 19. századi példában. Életben tartani olyan szakmákat, amelyek nem kívánt vagy elavult termékeket hoznak létre, nem más, mint az erőforrásaink elvesztegetése. A korábbi generációk számára a kivándorlás jelentette a megoldást, és jelenleg is sokan választják ezt a kiutat a rossz gazdasági körülmények közül, különösen Kelet- és Dél-Európában.

A tunéziai fiatalok nem hisznek az országukban

Sofiane Zribi – Leaders (Tunisz)
Úgy tűnik, hogy társadalmi helyzettől és iskolázottságtól függetlenül a tunéziai fiatalok kiábrándultak az országukból. Nem kívánják életüket a hazájukban folytatni. Nem a hazaszeretet vagy a nemzeti hovatartozás érzésének elvesztéséről van szó: szeretik az országukat, megvédeni is készek. De már nincsenek illúzióik. Az országuk már nem inspirálja őket, nem adja meg nekik a hitet, hogy itt érdemes a jövőbe fektetni. Biztos, hogy a színvonaltalan oktatás, az átgondolatlan programok is tehetnek erről. Mint ahogy az is, hogy az éveken át tartó diktatúra és a demagógia sikeresen elszakította azt a varázslatos fonalat, ami a gyermeket a szülőföldjéhez köti. A cél: elmenni innen. Nem csak a tehetősebb országok irányába. Sajnálatos módon sok fiatal választása esett Szíriára, Irakra, vagy Líbiára, hogy ott dzsihádista csoportokhoz csatlakozzanak.

Egyiptomban milliók kénytelenek választani az éhhalál és a tengerbe fulladás között

Muhammad Mansour – Middle East Eye
Ahelyett, hogy elismernék, hogy politikájukkal száműzik Egyiptomból a fiatalok nagy részét, a kormány és szőcsövei, cseppet sem meglepő módon, az áldozatokat hibáztatják. Szíszi igyekszik elválasztani a kivándorlás problémáját a rossz kormányzástól, de ezzel is csak arra világít rá, mennyire nincs tisztában a halálos szegénységgel és az egyre romló életkörülményekkel, ami gyermekeket, sokszor egész családokat késztet arra, hogy az életüket kockára téve útra keljenek.