francia elnökválasztás

Miért szavaz az apám Le Penre?

Édouard Louis – The New York Times
A Nemzeti Front mindeközben a rossz munkakörülmények és a munkanélküliség ellen emelt hangot, minden baj forrásaként a bevándorlást és az Európai Uniót jelölve meg. Mivel a baloldalról semmilyen próbálkozás nem történik arra, hogy szenvedéseiről párbeszéd folyjék, az apám a szélsőjobb által felkínált hamis magyarázatokba kapaszkodott. Az uralkodó osztállyal ellentétben neki nem adatik meg, hogy egy politikai programra szavazzon. A szavazás számára egy kétségbeesett próbálkozás arra, hogy mások szemében létezzen.

Franciaország: Mélenchon, az európai eszme egyik utolsó esélye?

Olivier Tonneau – The Guardian (London)
Európa az együttműködés helyett egyre inkább a versengés színterévé vált. Az adódömping egy aláígérési versenyre késztette az államokat; ezért kénytelenek voltak a szociális programoktól megvonni forrásokat, megfosztva ezzel jogaiktól a népességeik nagy részét. A mozgásszabadság nemes elve gazdasági kényszermigrációvá torzult, a bér-alákínálgatások pedig feszültséget okoztak a népek között. Európát, ha meg akarjuk menteni, alapjaiban meg kell változtatni. Az évek során ez a diagnózis lépésről lépésre erősödött meg; Európa átformálásának szükségessége egyre sürgetőbb.

Putyin egymás után lövi a politikai gólokat Európa védetlen kapujába

Doug Saunders – The Globe and Mail (Toronto)
A káosz azoknak a politikai pártoknak a malmára hajtja a vizet, amelyek rendszeresen hangot adnak szimpátiájuknak Putyin iránt, aki támogatással viszonozza a kölcsönt. Az említett pártok vezetői mindannyian a putyini recept szerint építik fel politikai agendájukat: ultranacionalista harciasság, a vallási kisebbségek ellen irányuló rasszizmus, illetve a nemzetközi összefogáson alapuló liberális-demokrata intézmények ellenzése.

A magánélet mint politikai stratégia

Vanessa Schneider – Le Monde (Párizs)
A közvélemény nem elégszik meg a jelöltek mondanivalójával és programjával, hanem azt is tudni akarja, hogy kik ezek az emberek. Ezt a politikusok is tudják, így a magánéletük most már a kommunikációjuk részét képezi. E tekintetben Kennedy elnöksége egyfajta választóvonalat jelentett. Ő volt az első, aki megértette, hogy politikai haszna válik abból, ha hagyja a feleségét, a kutyáját, a gyermekeit magánéleti helyzetekben fényképezni, még vakációzás közben is.