Európa

“Láthatjuk, mi történik ott, ahonnan az USA kivonul” – interjú a német külügyminiszterrel

Christiane Hoffmann, Klaus Brinkbäumer – Der Spiegel (Hamburg)
Már évek óta állandóan a többsebességes Európáról hallunk. Jó lenne, ha ez így lenne, mert ez legalább azt jelentené, hogy mindannyian ugyanabba az irányba haladunk, csak különböző sebességgel. Az igazság azonban az, hogy régóta többvágányos Európánk van, szerteágazó célokkal. Az észak és dél közötti, hagyományosnak mondható pénz- és gazdaságpolitikai különbségek sokkal kevésbé problémásak, mint a Nyugat- és Kelet-Európa közötti különbségek. Délen és keleten Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert, olyannyira, hogy néhány EU-tagállam már nem mer olyan döntéseket hozni, amelyek szembe mennek a kínai érdekekkel. Ez mindenhol látszik: Kína az egyetlen, valódi geopolitikai stratégiával rendelkező ország a világon.

Katalán, skót, flamand szeparatizmus – Brüsszel tehet róla?

Sarah Halifa-Legrand – Le Nouvel Observateur (Párizs)
Brüsszelnek nem érdeke, hogy újabb nemzetállamok jelenjenek meg. A katalán függetlenségi mozgalom vezetője, Carles Puigdemont semmit nem várhat Brüsszeltől, mert az EU nem akar újabb nemzetállamokat, hiszen épp az a célja, hogy semlegesítse azokat, hogy a döntések ne nemzetállami szinten, hanem Európa és az ő mintegy 250 régiója szintjén történjen. A különböző regionalista-szeparatista mozgalmak mindazonáltal jól jönnek az európai jogalkotás számára.

A Brexit hatása az európai terrorizmus elleni együttműködésre

Pierre Alonso – Libération (Párizs)
Az utóbbi időkben a merényletek számának megsokszorozódott, és politikai szándék irányul a hírszerzési szolgálatok védelmére. Ezért megnövekedtek az elvárások is az eredményességet illetően. Franciaországban sokkal erősebb ez az elvárás, mint korábban. Meglátjuk, hogy Nagy-Britanniában is tapasztalható lesz-e ez a jelenség. Az új politikai hatalmi viszonyok nagyobb fokú együttműködésre és több információ megosztására késztetik a szervezeteket.

Franciaország: Mélenchon, az európai eszme egyik utolsó esélye?

Olivier Tonneau – The Guardian (London)
Európa az együttműködés helyett egyre inkább a versengés színterévé vált. Az adódömping egy aláígérési versenyre késztette az államokat; ezért kénytelenek voltak a szociális programoktól megvonni forrásokat, megfosztva ezzel jogaiktól a népességeik nagy részét. A mozgásszabadság nemes elve gazdasági kényszermigrációvá torzult, a bér-alákínálgatások pedig feszültséget okoztak a népek között. Európát, ha meg akarjuk menteni, alapjaiban meg kell változtatni. Az évek során ez a diagnózis lépésről lépésre erősödött meg; Európa átformálásának szükségessége egyre sürgetőbb.

Putyin egymás után lövi a politikai gólokat Európa védetlen kapujába

Doug Saunders – The Globe and Mail (Toronto)
A káosz azoknak a politikai pártoknak a malmára hajtja a vizet, amelyek rendszeresen hangot adnak szimpátiájuknak Putyin iránt, aki támogatással viszonozza a kölcsönt. Az említett pártok vezetői mindannyian a putyini recept szerint építik fel politikai agendájukat: ultranacionalista harciasság, a vallási kisebbségek ellen irányuló rasszizmus, illetve a nemzetközi összefogáson alapuló liberális-demokrata intézmények ellenzése.