Tudomány

Az arrogancia vonzerejéről

Joel Robbins – Aeon (Melbourne)
A legtöbb urapmin úgy éli le életét, hogy megpróbál egyensúlyt teremteni az önfejűség és a törvénytisztelet között. A két érték között ingadozva, az emberek többsége egyiknek sem veti alá magát teljes mértékben, ugyanakkor részben mindkettőnek igyekszik megfelelni. Úgy gondolom, Kinimnok azzal nyűgözte le a többi urapmint, hogy megmutatta, hogyan néz ki az önfejűség kiteljesedése. A legtöbben soha nem követték volna ebben, de Kinimnokban megláthatták, mit jelent az, amikor az önfejűség teljesen szabadon fejezheti ki magát.

Yuval Harari: 300 év múlva már nem az ember fogja uralni a Földet

Ezra Klein – Vox (New York)
A mesterséges intelligencia felülkerekedése nem csak gazdasági problémát jelent, hanem az élet értelmét kérdőjelezi meg. Ha az embernek nincs munkája, és mondjuk az állam által biztosított feltétel nélküli alapjövedelemből él, akkor mi az élete értelme? Mit csinál egész nap? Jelenleg a drogokkal és a számítógépes játékokkal bírtunk előhozakodni válaszként. Az emberek egyre inkább szabályozzák majd a hangulatukat különböző biokemikáliákkal, és egyre inkább bevonódnak a három dimenziós virtuális valóságba. Nem új keletű dolog, hogy az emberek virtuális valóságbéli játékokban keresik az élet értelmét. Nagyon is régi dolog. Évezredek óta találunk értelmet a virtuális valóságbéli játékokban. Csak ezeket eddig vallásnak neveztük.

Lehet-e tananyag a Mein Kampf-ból? Érvek és ellenérvek

Julia Bernewasser – Die Zeit (Hamburg)
A szövetségi oktatásügyi miniszter és a Német Tanáregyesület elnökének véleménye szerint feltétlenül be kell vezetni a könyvet a tananyagba, hogy demitologizálják és megcáfolják Hitler állításait, amolyan prevenciós munkaként. Mások szerint szerint felelőtlenség a Mein Kampf tananyagként való felhasználása, mivel a könyv szélsőjobboldali eszméket terjeszt, és félő, hogy fogékonnyá teszi a diákokat Hitler ideológiájára. Megint mások nem értenek egyet azzal, hogy ennyire központi szerepet tölt be Adolf Hitler személye e kérdésben.

Amikor az észérvek nem segítenek

Michael Shermer – Scientific American (New York)
Az egyén legmélyebb meggyőződéséből fakadó világnézetének bárminemű kétségbe vonása fenyegetésnek tűnik, a tények elpusztítandó ellenséggé válnak. Két dolog is magyarázza, hogy a hit hogyan írhatja felül a bizonyítást: a kognitív disszonancia és a “visszafelé elsülés effektus”.