Tudomány

Ha az internet addiktív, miért nem szabályozzuk?

Michael Schulson – Aeon (Melbourne)
Az ideális digiverzumban a weboldalak azt kérdeznék a felhasználóktól, hogy mit akarnak valójában. Ha valaki mondjuk 15 percet akar eltölteni a régi barátai képeinek nézegetésével a Facebookon, akkor a Facebook segítene neki ebben, majd az idő elteltével finoman jelezné, hogy ideje továbbállni. Ha valaki két órát akar zavartalanul dolgozni a számítógépén, bejövő üzenetek nélkül, akkor a szerver visszatartaná a nem sürgős üzeneteket addig, amíg a munkára szánt idő le nem telik. Ha valaki pedig addig akar Angry Birds-özni, amíg kifolyik a szeme, akkor persze azt is megtehetné.

Hogyan olvasunk és miért van annyi funkcionális analfabéta?

Daniel T. Willingham – The New York Times
A jelenlegi oktatási gyakorlat azt mutatja, hogy az olvasás-szövegértés teljesen félre van értve. Alapkészségként kezelik, amit egyforma sikerrel lehet alkalmazni bármilyen fajta szövegre. Pedig inkább az a helyzet, hogy a szövegértés szorosan összefonódik az általános tájékozottsággal. Ne az internetet, az okostelefonokat és az álhíreket okoljuk azért, mert az amerikaiak nem tudnak értőn olvasni. A tudatlanságot okoljuk. A folyamat megfordításához alapjaiban kell megreformálni az olvasásoktatást, az országos standard felmérők és az iskolai tantervek szintjén is.

Készen áll-e a világ a lombikhúsra?

James McWilliams – Pacific Standard (Santa Barbara)
Ha a téma tudományos vagy gasztronómiai szempontból ezoterikusnak tűnik, akkor gondoljuk át még egyszer a dolgot. Az USA-ban évente több mint 10 milliárd szárazföldi állatot vágnak le. Egyszerűen nem lehet alábecsülni a lombikhús ökológiai és humanitárius jelentőségét.

Neuroesztétika: egy új kutatási terület, ami elmossa a tudomány és a művészet közötti határvonalat

Faith A. Pak – The Harvard Crimson (Cambridge, Massachusetts)
A neuroesztétika az idegtudomány egyik innovatív, de ellentmondásos kutatási területe, ami segíthet megérteni, hogyan reagál agyunk a művészetre. Néhányan azonban kételkednek benne, hogy a tudomány bármit is mondhat az esztétikai élményekről. A Harvard Crimson utánajárt, merre tart a tudományág a Harvardon és máshol.

A szögesdróttól a légkondicionálóig: találmányok, amik megalapozták a modern világot

Derek Thompson – The Atlantic
A légkondicionálás nem csak Amerikát formálta át, hanem az egész világot. Az olyan helyeken, mint Sanghaj vagy Szingapúr, a trópusi párás éghajlaton igen nyomorultul érzi magát az ember, mára viszont globális jelentőségű metropoliszokká lettek. Tanulmányok szerint az ember termelékenysége kb. 21 fokon csúcsosodik ki. Ez azt jelenti, hogy a légkondicionálás produktívabbá tett minket, valamint azzal, hogy Szingapúrban növekedett a népsűrűség, az emberek tovább dolgozhatnak, hozzájárulva a világ gazdagságához. De mindennek van árnyoldala is. A belső hőmérséklet csökken, de az egységek igen energiaigényesek, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.