Kultúra

Slavoj Žižek: Ha nem változtatjuk meg a rendszert, elvesztünk!

Lars Weisbrod – Neon (Hamburg)
“Kevés okot látok az optimizmusra. Ha az aktuális fejleményeket nem állítjuk meg, egyre több olyan jelenség lép fel, mint a menekültválság vagy az Euro-probléma. Csak egy példa: Ha nem állítjuk meg a klímaváltozást, előbb-utóbb Dél-Irak, Katar és az Arab Emirátusok népeinek túl melege lesz. Mi történik akkor? Hova mennek ezek az emberek? Itt már egyértelműen elért egy határhoz a kapitalizmus. Nemzetek feletti megoldásokra van szükség. Életbevágó, hogy egy közös mechanizmust találjunk, ami felülről irányítja a globális gazdaságot.”

A sértődékeny hópehely-generáció a munkahelyen

Toby Young – The Spectator (London)
Számomra úgy tűnik, hogy a legnagyobb kihívást a mostani friss diplomások alkalmazásában az jelenti, hogy nem kommunikálnak valami jól a többi generáció tagjaival a munkahelyen. Az én, én én – generációt az fémjelzi, hogy megragadtak a kamaszkor és a felnőttkor közötti senkiföldjén. A “senkiföldje” kifejezést használtam, de valószínűleg a “biztonságos hely” jobban leírja, miről van szó, nyilvánvaló ugyanis, hogy előszeretettel időznek ott. Miért nem hajlandóak megtenni az utolsó lépést a felnőttkorba? Részben azért, mert mióta az eszüket tudják, a közösségi médiában élnek, ahol hozzászoktak ahhoz, hogy kizárólag a kortársaikkal kommunikálnak. Nehéz úgy felnőni, hogy az embernek fogalma sincs, hogyan kell a felnőttekhez beszélni.

A “rideg építészet” reneszánsza

Debika Ray – Kinfolk (Portland, Oregon)
A múlt század végére kegyvesztetté vált brutalista építészet napjainkban újult erővel tér vissza: a brutalizmus rajongói a közösségi médiában, dokumentumfilmekben és könyvekben ünneplik az 50-es és 60-as évek betonbehemótjait. Raw Concrete (Nyers beton) c. könyvében Barnabas Calder azt magyarázza el, hogyan vált maga is hívővé. Mi pedig arra voltunk kiváncsiak, hogy vajon miért vannak így ezzel ilyen sokan?

Zadie Smith író: “A bevándorlók gyermekei egy lehetetlen identitást élnek meg”

Richard Kämmerlings – Die Welt (Berlin)
“Abszurdnak találom a kérdést, hogy a multikulturalizmus egy lehetőség-e több közül. Nincs választási lehetőség. Egyszerűen és olcsón körbe tudjuk utazni a világot, határok és falak nélkül, még ha Trump szívesen is látna falakat. Azzal vádolják a multikulti pártolóit, hogy illúziókhoz ragaszkodnak. Az én nézőpontomból a másik oldal csapja be magát. Nincs visszaút, a kérdés csak az, melyik úton haladunk előre.”

Gamification: Szerepjátékozás a munkahelyen

Lester Hio – The Straits Times (Szingapúr)
“Ezzel tudjuk őket motiválni, és élvezetessé tenni számukra az irodai munkát.” – mondja Mr. Han, hozzátéve, hogy a legtöbb alkalmazottjuk 30 év alatti. A gamification a ServiceSource helyi irodájában látványos eredményeket produkált. “Az alkalmazottak most már képesek látni a teljes képet, azt, hogy mik a cég céljai, ahelyett, hogy kizárólag az egyéni célkitűzéseikre összpontosítanának.”