Kultúra

A fehér felsőbbrendűség kultusza egyre inkább hasonlít egy öngyilkos szektára

A fehér hatalom eme díszes hálózatait inkább jellemzi az érzelmi inkontinencia mint a stílus és a szellemesség. Az eredetileg rabszolgakereskedelemből és gyarmatosításból létrejövő angolszász világ ugyanis menthetetlenül beteg. Du Bois szavaival, a fehér bőrszín valaha örökös tulajdonjogot biztosított a földre. De az egykori földesurak leszármazottai ma otthon és külföldön egyaránt ostrom alatt találják magukat, legitimitásuk mint parancsolók, rendőrök és közvetítők egyre inkább megkérdőjeleződik.

Álljunk meg egy szóra: milyen nyelven beszél Kim Dzsongun?

Crystal Tai – South China Morning Post (Hongkong)
Az Észak-Koreából érkező disszidensek számára a legnagyobb problémát az angol jövevényszavak jelentik. A dél-koreaiak gyakran használnak koreaiasított angol kifejezéseket, különösen a technológia területén. Észak-Koreában, már amennyire az emberek egyáltalán tudnak ezekről a fogalmakról, inkább koreai szavakat, vagy oroszból vett jövevényszavakat használnak rájuk.

Franciaország: Macron és a művészet “puha hatalma”

Philippe Dagen, Cédric Pietralunga – Le Monde (Párizs)
Az államfő célja, hogy a kultúrát a “soft power”, a “puha hatalom” szolgálatába állítsa. Meggyőződése, hogy Franciaország kulturális öröksége a világversenyben olyan előnyt jelent, amit bolond lenne nem kiaknázni. “A kultúra segítségével olyan befolyás építhető ki, ami túlmutat a gazdasági és geopolitikai értelemben vett befolyáson”.

Jézus nem fehér volt, hanem barna bőrű, közel-keleti zsidó. Miért fontos ez?

Robyn J. Whitaker – The Conversation (Melbourne)
Számos egyház és kultúra Jézust barna vagy fekete bőrű férfiként jelenti meg. Az ortodox keresztények ikonográfiája sokban különbözik az európai művészettől, ha pedig egy afrikai templomba lépünk be, akkor valószínűleg afrikaiként ábrázolt Jézust látunk. De ilyeneket csak ritkán látni az ausztráliai protestáns vagy katolikus templomokban, és ez a mi veszteségünk. Ez lehetőséget teremt a mainstream keresztény közösségnek, hogy különválassza Jézus iránti odaadását a máshogy kinézők iránti könyörületességétől.

Ha az internet addiktív, miért nem szabályozzuk?

Michael Schulson – Aeon (Melbourne)
Az ideális digiverzumban a weboldalak azt kérdeznék a felhasználóktól, hogy mit akarnak valójában. Ha valaki mondjuk 15 percet akar eltölteni a régi barátai képeinek nézegetésével a Facebookon, akkor a Facebook segítene neki ebben, majd az idő elteltével finoman jelezné, hogy ideje továbbállni. Ha valaki két órát akar zavartalanul dolgozni a számítógépén, bejövő üzenetek nélkül, akkor a szerver visszatartaná a nem sürgős üzeneteket addig, amíg a munkára szánt idő le nem telik. Ha valaki pedig addig akar Angry Birds-özni, amíg kifolyik a szeme, akkor persze azt is megtehetné.