Kultúra

Hogyan olvasunk és miért van annyi funkcionális analfabéta?

Daniel T. Willingham – The New York Times
A jelenlegi oktatási gyakorlat azt mutatja, hogy az olvasás-szövegértés teljesen félre van értve. Alapkészségként kezelik, amit egyforma sikerrel lehet alkalmazni bármilyen fajta szövegre. Pedig inkább az a helyzet, hogy a szövegértés szorosan összefonódik az általános tájékozottsággal. Ne az internetet, az okostelefonokat és az álhíreket okoljuk azért, mert az amerikaiak nem tudnak értőn olvasni. A tudatlanságot okoljuk. A folyamat megfordításához alapjaiban kell megreformálni az olvasásoktatást, az országos standard felmérők és az iskolai tantervek szintjén is.

Milyen hatással van a streaming a popzene hangzására?

Marc Hogan – Pitchfork (Chicago)
Egy dalt legalább 30 másodpercig kell streamelni ahhoz, hogy lejátszásnak számítson. A lejátszások száma alapján állítják össze a slágerlistákat, és állítólag a honoráriumok kifizetését is ehhez kötik. Ezért van az, hogy – bár a popban mindig is fontos volt -, a streaming korban élet-halál kérdés, hogy egy szám hogyan kezdődik el. A fülbemászó dallamokat már korán, egyszerre elsütik. Gyakori a grandiózus intró, amit a feszültség fenntartását szolgáló eszközök  követnek. Néhány szám, pl. az eredeti Despacito, a hallgató várakozásainak fokozására épít; mások, mint például a Despacito-remix Justin Bieberrel, már rögtön az elején bedobják a bombát, vagyis a vendégművészt.

Neuroesztétika: egy új kutatási terület, ami elmossa a tudomány és a művészet közötti határvonalat

Faith A. Pak – The Harvard Crimson (Cambridge, Massachusetts)
A neuroesztétika az idegtudomány egyik innovatív, de ellentmondásos kutatási területe, ami segíthet megérteni, hogyan reagál agyunk a művészetre. Néhányan azonban kételkednek benne, hogy a tudomány bármit is mondhat az esztétikai élményekről. A Harvard Crimson utánajárt, merre tart a tudományág a Harvardon és máshol.

Steven Soderbergh új appja újradefiniálja a tévézés fogalmát

Angela Watercutter – Wired (San Francisco)
Az app lehetővé teszi nézői számára, hogy eldöntsék, milyen módon szeretnék megismerni egy utah-i síparadicsomban holtan talált mesekönyvírónő történetét (játssza: Sharon Stone). A néző minden egyes, változó hosszúságú szegmens megtekintése után választhat, hogy melyik szereplő nézőpontjából kívánja továbbkövetni a történetet, illetve, hogy merre szeretne továbbmenni. Akik a teljességre vágynak, és mindkét opciót meg szeretnék nézni, megtehetik; de arra is lehetőség van, hogy valaki a történeten végigszáguldva minél hamarabb megtudja, ki volt a tettes.

Akkor többé semmi szex? – A jelenleg zajló szexuális ellenforradalom következményeiről

Douglas Murray – The Spectator (London)
A szexuális etikett nem tudomány. Inkább improvizáció, egy igencsak tökéletlenül felállított csatatéren. A jog csak a legszélsőségesebb helyzetekben avatkozik közbe. Mindenhol máshol az illem gyakorlatáról beszélhetünk. Igaz, hogy jelenleg éppen az illemszabályokat gondoljuk újra. De mindezt ne egy ellenforradalmi bosszúvágytól megrészegült erkölcsi pánik közepette tegyük. Vagy ha mégis, akkor legalább egy kicsit gondoljunk bele, hova vezethet ez a mostani tömegsodrás.