Innováció

Az ökológiai fenntarthatóság új mumusa: a hűtőszekrény

Julie Rambal – Le Temps (Lausanne)
“A hűtő mára a boltban vásárolt ipari termékek süllyesztőjévé vált, amiket aztán fokozatosan dobálunk ki a kukába, mert elfelejtkezünk róluk. Hét éve részesítem előnyben a rövid élelmiszerláncot: termelőktől vásárolok a piacon, vagy magam szedem, amit lehet. A legtöbb ilyen élelmiszer nem igényel hűtést. Ízletesebben táplálkozom, ezáltal az életminőségem is javult.”

A szögesdróttól a légkondicionálóig: találmányok, amik megalapozták a modern világot

Derek Thompson – The Atlantic
A légkondicionálás nem csak Amerikát formálta át, hanem az egész világot. Az olyan helyeken, mint Sanghaj vagy Szingapúr, a trópusi párás éghajlaton igen nyomorultul érzi magát az ember, mára viszont globális jelentőségű metropoliszokká lettek. Tanulmányok szerint az ember termelékenysége kb. 21 fokon csúcsosodik ki. Ez azt jelenti, hogy a légkondicionálás produktívabbá tett minket, valamint azzal, hogy Szingapúrban növekedett a népsűrűség, az emberek tovább dolgozhatnak, hozzájárulva a világ gazdagságához. De mindennek van árnyoldala is. A belső hőmérséklet csökken, de az egységek igen energiaigényesek, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Elegánsan betépni Kaliforniában

Gillian Terzis – 1843 (London)
A legnagyobb fejlődést talán a minőségi marihuánatartalmú élelmiszerek – kézműves csokoládék, bonbonok, organikus tortillachipsek, karamellkrém, stb. – iránti megnövekedett kereslet jelenti. Ezeket diszkréten lehet fogyasztani, gyönyörűen vannak csomagolva, és elődjeiknél sokkal élvezetesebbek. A THC (a marihuána pszichoaktív alkotóeleme) és a CBD (kannabidiol, a stresszoldó, nem-pszichoaktív összetevő) mennyisége mindig pontosan fel van tüntetve a csomagoláson. Ezeknek a termékekhez alig van közük a múlt space-sütijeihez.

Hatékony altruizmus: szív helyett ésszel

Anja Dilk – Der Spiegel (Hamburg)
Az emberek sokszor irracionálisan cselekszenek, vélik a hatékony altruisták. Nem csak egy matematika feladvány megoldásakor, de adományozáskor is. Például, amikor inkább katasztrófaövezetek emocionális képei, és nem a tények alapján döntenek. Lang “kognitív torzításokról” és “Mindware Gaps”-ről beszél, továbbá más, “észrevétlen akadályokról a racionális döntéshozatalban az emberi viselkedésben, melyeket döntéskutatási tanulmányok már többszörösen alátámasztottak.”

Újragondolt temetkezés: dizájnkrematóriumok, biokoporsók

Dominic Nicholls – 1843 (London)
A holsbeeki krematórium a design egy új hullámának része, melynek célja a halál újragondolása. A világ gazdagabbik részein egyre kevesebb ember vallásos, nehezen azonosulnak a hagyományos vallási temetés esztétikájával. A tervezők azoknak az igényeit elégítik ki, akik több választási lehetőségre vágynak. A legtöbb munka a halálra a természet részeként reflektál.