Gazdaság

Bosznia-Hercegovina, a befejezetlen projekt

Vili Einspieler – Delo (Ljubljana)
A daytoni Bosznia-Hercegovina senkiföldjének számít. Nem szerb, nem horvát vagy bosnyák, de a többi itt élő nemzethez sem tartozik igazán. A daytoni megállapodás olyan minimális kereteket adott, amelyek önmagukban nem biztosítják az ország fejlődését, így Bosznia egy befejezetlen projekt maradt. Ebben a környezetben a politikusok és családjaik, barátaik gazdagodnak, az állampolgárok pedig az ő hitelüket törlesztik.

Európa letérítése az önmegsemmisítés pályájáról, négy pontban

Loïc Armand, Bernard Spitz – Le Monde (Párizs)
Az Európai Unió és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása körüli késlekedés az utolsó csepp a pohárban. A június 23-i Brexit után az európai projekt az önmegsemmisítés pályájára állt. Nem a populizmus szele által megérintett vallonok és a britek az egyedüli felelősök. Mindannyian felelősök vagyunk, valamint a vezetőink is, akik hagyták így elavulni ezt az eredetileg hattagú közösségre tervezett rendszert.
A francia vállalatok nevében a Medef megerősíti, hogy ha az Európai Unió nem létezne, akkor ki kellene találni. A jelenleg folyamatban lévő változások ugyanis kollektív reakciót igényelnek, legyen szó akár a demográfiai egyenlőtlenségekről, a migrációs nyomásról, a gazdasági óriások megjelenéséről, az ökológiai változásokról, vagy a digitális forradalomról. A béke állapotát nem vehetjük adottnak.

Venezuela első számú közellensége egy alabamai barkácsáruház eladója

Anatoly Kurmanaev – The Wall Street Journal (New York)
A gazdasági szabadságért harcol, és azért, hogy a venezuelaiak hozzájussanak az információhoz, egy olyan országban, ahol a kormány minden pénzügyi és gazdasági adatot titkosít. Venezuela éppen brutális mértékű recesszióban van, az ország 30 millió lakosa közül sokaknak élelemre és gyógyszerre is nehezen telik. “Ironikus, hogy a DolarToday-jel itt Alabamában nagyobb kárt okozok nekik, mint katonaként Venezuelában.” – mondja az alacsony, halk hangú, őszes hajú Mr. Díaz.

Bankjegykivonás Indiában: Sokkterápia

Arindam Mukherjee – Outlook (Újdelhi)
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a feketekereskedelem ellen, illetve a társadalom erkölcsi világképének megváltoztatására irányuló radikális lépés rövid távon fájdalmas következményekkel jár. “Nyilvánvaló, hogy a fogyasztói kereslet csökkenni fog, hiszen a fekete gazdaság pumpálta. De ne bánjuk, mert amikor újra visszaáll a normális szintre, ezúttal sokkal stabilabb alapokon fog nyugodni. A bankok tőkeköltségei csökkenni fognak, ami arra bátorítja majd őket, hogy csökkentsék a hitelkamatlábakat, ami ösztönzőleg fog hatni a befektetésekre. Hosszú távon a fogyasztói keresletet a befektetés- illetve export iránti kereslet fogja felváltani. Mindez a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából is jó hír.”

Kína és Oroszország kapcsolata még soha nem volt ilyen jó

Lanxin Xiang – Россия в Глобальной Политике (Moszkva)
Kína világnézete ezen a történelmi válaszúton éppen egybeesik Putyin Oroszországáéval. Mindkét oldal fenntartja, hogy Washington elhidegülése mind Pekingtől, mind Moszkvától abból a mélyen fakadó félelemből ered, hogy az USA elveszti hegemón státuszát, mint az “egyetlen szuperhatalom”. Az amerikaiak félelmének számtalan jele van. Peking nézőpontjából az amerikai döntés, miszerint újra működésbe hozzák a hidegháborús megfékező-gépezetet az “egyensúly helyreállítására Ázsiában”, egyértelműen az ésszerűtlen félelem eredménye. Moszkva perspektívájából, az amerikaiak a hidegháború utáni elvakult diadalmaskodásukban szándékosan nem vettek tudomást az Szovjetunió kulcsfontosságú szerepéről a hidegháború befejezésében. Ennek eredményeképpen a nyugati szövetség kihasználta a posztszovjet káoszt, hogy a nyugati befolyási övezetet egészen az orosz határig tolja.