Életmód

Fehér arcokat keresünk: “külföldikölcsönzés” Kínában

Alice Yan – The South China Morning Post (Hongkong)
Nem ritka, hogy kínai cégek külföldieket, különösen fehér nyugatiakat bérelnek fel, hogy képviseljék őket különböző PR-eseményeken. Sok kínai ugyanis a fehér arcokat az üzleti sikerrel és a globális szemlélettel társítja. A Kínában gyártott, de valamilyen módon a nyugathoz kapcsolódó – pl. nyugatias nevű, vagy fehér modell által reklámozott – termékeket jobb minőségűnek tekintik. Ez a jelenség lehetőséget kínál a külföldieknek, hogy pusztán a megjelenésükkel, végzettségüktől függetlenül, jó pénzt keressenek Kínában.

Az alázatos vezetők eredményesebbek, mint a nárcisztikus vezetők, mégis gyakran az utóbbiakat részesítjük előnyben. Miért?

Margarita Mayo – The Harvard Business Review
A gazdasági és társadalmi krízishelyzetek egyedülálló próbatételt biztosítanak a karizmatikus vezetők számára. A pánik és bizonytalanság ideális táptalajt nyújt a karizmatikus vezetők felemelkedésének. Ugyanakkor ezekben a helyzetekben hajlamosabbak vagyunk a nem megfelelő vezetőt kiválasztani. Krízis idején és egyéb, érzelmileg felfokozott helyzetekben inkább hajlamosak vagyunk romantikus színben látni a grandiózus, nárcisztikus vezetőket. Az ellentmondás abban rejlik, hogy emiatt aztán éppen olyan vezetőket választunk, akik valószínűleg nem hoznak sikert. Krízishelyzetekben könnyű elcsábulni a megmentő szuperhősöknek, akik a várakozásokkal ellentétben még mélyebbre taszíthatnak minket a bajban.

Hatékony altruizmus: szív helyett ésszel

Anja Dilk – Der Spiegel (Hamburg)
Az emberek sokszor irracionálisan cselekszenek, vélik a hatékony altruisták. Nem csak egy matematika feladvány megoldásakor, de adományozáskor is. Például, amikor inkább katasztrófaövezetek emocionális képei, és nem a tények alapján döntenek. Lang “kognitív torzításokról” és “Mindware Gaps”-ről beszél, továbbá más, “észrevétlen akadályokról a racionális döntéshozatalban az emberi viselkedésben, melyeket döntéskutatási tanulmányok már többszörösen alátámasztottak.”

Maratonturizmus, exkluzív futóélmények: Hogyan lett a futás globális biznisz?

Camilo S. Baquero, Carlos Galfella Palmer – El País (Madrid)
A sportág iránti erősödő érdeklődés egyértelmű jele a valenciai vagy a barcelonai maratonra, illetve az országban megrendezett mintegy 4000 futóeseményre nevezők egyre növekvő száma. A népszerűséggel pedig jön a biznisz: az összes nagyobb sportmárka rámozdult a témára, utazási irodákkal, tech, illetve rehabilitációs cégekkel egyetemben.

Miért fontosabb az Y-generációnak a jó étel, mint a lakás vagy a kocsi?

Claudia McNeilly – The National Post (Toronto)
Mára az étel maradt egyetlen közeg, amit digitális utánzattal nem lehet helyettesíteni. Mindegy, hogy mennyit fejlődik a virtuális valóság technológiája, a közelébe sem ér annak az élménynek, amikor belemélyesztjük a fogunkat egy szaftos hamburgerbe, ropogós csalamádéval és dupla sajttal. A megelőző generációk az első lakásuk megvételekor dokumentálták magukat a családi fotóalbumban. Az én generációm ehhez hasonló emléke az, amikor sikerült asztalt foglalnia René Redzepi pop-up éttermébe Mexikóban.