Ázsia

Fehér arcokat keresünk: “külföldikölcsönzés” Kínában

Alice Yan – The South China Morning Post (Hongkong)
Nem ritka, hogy kínai cégek külföldieket, különösen fehér nyugatiakat bérelnek fel, hogy képviseljék őket különböző PR-eseményeken. Sok kínai ugyanis a fehér arcokat az üzleti sikerrel és a globális szemlélettel társítja. A Kínában gyártott, de valamilyen módon a nyugathoz kapcsolódó – pl. nyugatias nevű, vagy fehér modell által reklámozott – termékeket jobb minőségűnek tekintik. Ez a jelenség lehetőséget kínál a külföldieknek, hogy pusztán a megjelenésükkel, végzettségüktől függetlenül, jó pénzt keressenek Kínában.

Hogyan festene egy második koreai háború?

Franz Stefan-Gady – The Diplomat (Tokió)
Amennyiben Észak-Korea az invázió mellett dönt, halálra ítéli konvencionális haderejét és több százezer embert, nem csak délen, hanem északon is. Hosszú távon a déli, illetve az amerikai erők kerekednének felül. A múltban tapasztalhattuk, hogy az ehhez hasonló észérvek nem mindig elegendőek ahhoz, hogy elrettentsék a diktátorokat a felelőtlen katonai hazárdjátéktól. Valószínűleg az észak-koreai vezetőséget sem fogja eltántorítani, amennyiben úgy érzi, a rezsim életben maradása forog kockán.

Ausztrália új etnikai arculata

George Megalogenis – The Monthly (Melbourne)
A Keating- és Howard-kormányok alatt kialakult bevándorlási rendszer a szakképzettségre helyezte a hangsúlyt. Az “Isten hozta!” feliratú lábtörlőt elvették a brit és európai parasztok és munkásosztály elől, és az ázsiai egyetemisták és magasan képzett szakemberek elé fektették le. Még mindig az angolok alkotják a legnagyobb etnikai közösséget, viszont közel a felük 55 évesnél idősebb. Az Ausztráliában élő Kínában született bevándorlók fele 35 év alatti, az Indiában születettek fele pedig 33 év alatti – ez a két közösség összesen már nagyobb, minta az angol közösség. Az egyenlet viszonylag egyértelmű: a szavazók, akiket Hanson rasszizmusa sért, többen vannak, mint azok, akiket inspirál.

India: Digitális eszközzel a nemek közti egyenlőségért

Shaifali Agrawal – Al Jazeera (Doha)
A lányok többségét azonban nehéz elérni. A technológiai felkészültségben a nemek közti különbség hatalmas. A GSMA globális mobil társaság felmérése szerint India-szerte 25 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkezik SIM kártyával egy férfi, mint egy nő. A falvakban élő nők és lányok többségének nincs mobiltelefonja és ha még hozzájutnak is, annak használatát a fivéreik vagy apjuk felügyeli.

Pattaja, Thaiföld: A korosodó Don Juanok paradicsoma

Chaiyot Yongcharoenchai – Bangkok Post
Brit bulvárlapok rendszeresen jelentetnek meg cikkeket, amik Pattaját a világ szexfővárosának titulálják, vagy a modern Szodoma és Gomoraként emlegetik, amivel felszítják a thai kormány, kiváltképp Prayut miniszterelnök haragját, aki vissza akarja szorítani a prostitúciót, amit Thaiföld társadalmi zavarának tekint.