Amerika

Kína feszülten figyeli az orosz-amerikai kapcsolat javulását

Laura Zhou – South China Morning Post (Hongkong)
Ha Tillerson kinevezésével valóban új korszak veszi kezdetét a Kreml és a Fehér Ház kapcsolatában, akkor az azt jelenti, hogy Moszkva egyre kevésbé kényszerül rá, hogy kompromisszumokat kössön Pekinggel, különösen a közép-ázsiai régió ügyében, melyhez Oroszországot és Kínát is egyre nagyobb érdekeltségek kötik. Trump közeledése a Kremlhez egy nagyobb szabású terv része lehet, melynek célja Kína felemelkedésének ellensúlyozása.

Hogyan maradhatott Fidel Castro öt évtizeden keresztül hatalmon?

Kathy Gilsinan – The Atlantic (Boston)
Fidel halála drámai módon csinál napirendi pontot Kubából. A hagyatéka fölött vívott harc megköveteli Trumptól, hogy valamilyen álláspontra helyezkedjen. A kubai amerikai közösség, a keményvonalas kubai amerikai Kongresszus-tagok nyilván azt követelik tőle, hogy fordítson hátat az Obama által képviselt iránynak és büntesse a kubaiakat ezért vagy azért. Tehát sötét felhő vetül Raul Castro és Barack Obama kivételes kezdeményezésére, ami majdnem a második évfordulóját ünnepli. Mindenki arra kiváncsi, hogy Donald Trump vajon üzletemberként látja-e majd a Kubával való normális kereskedelmi és gazdasági viszony pozitív oldalát? Vagy politikusként viselkedik, és tartja magát a kampányszónoklataihoz, miszerint “visszafordítja” Obama rendeleteit, amennyiben Kuba “nem teljesíti a követeléseinket”? Természetesen Fidel Castro egész élete és uralma arról szólt, hogy Kuba nem engedett az USA követeléseinek.

Venezuela első számú közellensége egy alabamai barkácsáruház eladója

Anatoly Kurmanaev – The Wall Street Journal (New York)
A gazdasági szabadságért harcol, és azért, hogy a venezuelaiak hozzájussanak az információhoz, egy olyan országban, ahol a kormány minden pénzügyi és gazdasági adatot titkosít. Venezuela éppen brutális mértékű recesszióban van, az ország 30 millió lakosa közül sokaknak élelemre és gyógyszerre is nehezen telik. “Ironikus, hogy a DolarToday-jel itt Alabamában nagyobb kárt okozok nekik, mint katonaként Venezuelában.” – mondja az alacsony, halk hangú, őszes hajú Mr. Díaz.

Elképzelhető, hogy a klímavédelmi mozgalomnak éppen Trump adja meg a szükséges löketet?

Kyle Meng – Slate (Washington)
A Trump megválasztását követő héten sok környezetvédelmi szervezethez folyt be rekordmennyiségű adomány. A Sanderst támogató gyűlésekre jellemző szenvedély nem csillapodik. Sőt, akár erősödhet az elkövetkezendő hónapokban, ahogy Trump környezetvédelem-ellenes intézkedései egyre több embert mozgósítanak. Ahogyan a Tea Party befolyásolta az USA politikáját 2010-ben, úgy a klímaváltozás is egy ilyen meghatározó üggyé válhat, ami az egész politikai színteret is megváltoztathatja a 2018-as időközi választásokig.

Henry Kissinger: A dzsihádista szervezetek azt gondolhatják, hogy Trump úgy reagál majd egy terrortámadásra, ahogy az ő érdekeiknek megfelel

Jeffrey Goldberg – The Atlantic (Boston) (részlet)
“A világ hat-kilenc hónapig visszatartott lélegzettel várja az amerikai elnökválasztás eredményét. Végignézték, ahogy átestünk egy belföldi forradalmon. Egy ideig most mérlegelni fognak. De valamikor a jövőben az események újra szükségessé teszik a döntéshozást. Az egyetlen kivételt ez alól a nem állami csoportok képezik: ők érezhetnek ösztönzést arra, hogy kiprovokáljanak egy olyan amerikai reakciót, ami alááshatja a globális helyzetünket.”