Afrika

Az iskolai fegyelemről és a kiválóságról

Brenden Gray – Mail & Guardian (Johannesburg)
Aggasztó módon a tanárok egyre nagyobb felhatalmazást kapnak az iskolákat irányító testületektől és az iskolavezetőségtől arra, hogy fenyítő módszereket alkalmazzanak a motiválatlan, az anyagot megérteni képtelen diákokon. Arra használják ezeket, hogy a tanulási folyamatot motiválják az osztályteremben; nem csupán a határidők túllépése, az antiszociális viselkedés, és egyéb vétségek korrigálására. Ha egy iskolában a szigor az oktatási folyamat mozgatórugója, akkor ott nagy bajok vannak.

Műanyag palackokból házak épülnek egy algériai menekülttáborban

Eugenio G. Delgado – Middle East Eye (London)
Az új, ellenálló kunyhóhoz mindössze 6000 darab műanyag palackra van szükség. A palackokat homokkal és szorosan összepréselt szalmával töltik meg, hogy az épület minél ellenállóbb legyen. “A műanyag palack hússzor ellenállóbb, mint a vályogtégla” – hangsúlyozza a fiatal mérnök. Lehbib projektjét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) is támogatja. Eddig 26 házat építettek fel, 80%-ban újrahasznosított műanyagból, illetve szalmából, földből és kartonpapírból. A “téglaként” használt egy- vagy kétliteres vizespalackokat a tábor területéről, illetve a szeméttelepről szedik össze.

Internetmegvonás – az elnyomás új, “puha” formája

Pierre Haski – Le Nouvel Observateur (Párizs)
Ami jelenleg Kamerunban történik, precedens nélküli: nem az elv, hanem az időtartam miatt. Ezen az állandóan mozgásban lévő kontinensen, ahol a mobilinternet folyamatos fejlődésben van, lehetőséget adva a gazdasági és társadalmi információcserére, az internet-hozzáférés tartós megvonása egyet jelent egy egész társadalom peremre szorításával.

Afrika: A bőrhalványító krémek használata valódi társadalmi probléma

L’Avenir (Kinshasa)
A bőrhalványító termékek használata már több éve igazi társadalmi jelenségnek számít. A 60-as években az Egyesült Államokban a gumiiparban dolgozó fekete munkások fedezték fel a hidrokinon nevű vegyszer depigmentáló hatását. A fehérítés gyakorlata hamar elterjedt Fekete-Afrikában, de mára szinte minden kontinens érintett.

A tunéziai fiatalok nem hisznek az országukban

Sofiane Zribi – Leaders (Tunisz)
Úgy tűnik, hogy társadalmi helyzettől és iskolázottságtól függetlenül a tunéziai fiatalok kiábrándultak az országukból. Nem kívánják életüket a hazájukban folytatni. Nem a hazaszeretet vagy a nemzeti hovatartozás érzésének elvesztéséről van szó: szeretik az országukat, megvédeni is készek. De már nincsenek illúzióik. Az országuk már nem inspirálja őket, nem adja meg nekik a hitet, hogy itt érdemes a jövőbe fektetni. Biztos, hogy a színvonaltalan oktatás, az átgondolatlan programok is tehetnek erről. Mint ahogy az is, hogy az éveken át tartó diktatúra és a demagógia sikeresen elszakította azt a varázslatos fonalat, ami a gyermeket a szülőföldjéhez köti. A cél: elmenni innen. Nem csak a tehetősebb országok irányába. Sajnálatos módon sok fiatal választása esett Szíriára, Irakra, vagy Líbiára, hogy ott dzsihádista csoportokhoz csatlakozzanak.