Szerző archívumok

  • Franciaország: Macron és a művészet “puha hatalma”

    Philippe Dagen, Cédric Pietralunga – Le Monde (Párizs)
    Az államfő célja, hogy a kultúrát a “soft power”, a “puha hatalom” szolgálatába állítsa. Meggyőződése, hogy Franciaország kulturális öröksége a világversenyben olyan előnyt jelent, amit bolond lenne nem kiaknázni. “A kultúra segítségével olyan befolyás építhető ki, ami túlmutat a gazdasági és geopolitikai értelemben vett befolyáson”.

  • Közép-Európa új, konzervatív szövetsége

    John O’Sullivan – The Spectator (London)
    Bármelyik utat választják, a probléma ugyanaz marad: ha az elit nem hajlandó más embereket vagy társadalmi csoportokat egyenrangúként kezelni egy demokratikus rendszerben, akkor robbanékony ütközésre lehet számítani. Pierre Manent filozófus azt mondta, az európai politika végkimenetele a szalonképtelen nacionalista populizmus és az arrogáns kozmopolita centrizmus versengése. Vagy, az ő szavaival, a populista demagógiáé és a centrista fanatizmusé.

  • Jézus nem fehér volt, hanem barna bőrű, közel-keleti zsidó. Miért fontos ez?

    Robyn J. Whitaker – The Conversation (Melbourne)
    Számos egyház és kultúra Jézust barna vagy fekete bőrű férfiként jelenti meg. Az ortodox keresztények ikonográfiája sokban különbözik az európai művészettől, ha pedig egy afrikai templomba lépünk be, akkor valószínűleg afrikaiként ábrázolt Jézust látunk. De ilyeneket csak ritkán látni az ausztráliai protestáns vagy katolikus templomokban, és ez a mi veszteségünk. Ez lehetőséget teremt a mainstream keresztény közösségnek, hogy különválassza Jézus iránti odaadását a máshogy kinézők iránti könyörületességétől.

  • Ha az internet addiktív, miért nem szabályozzuk?

    Michael Schulson – Aeon (Melbourne)
    Az ideális digiverzumban a weboldalak azt kérdeznék a felhasználóktól, hogy mit akarnak valójában. Ha valaki mondjuk 15 percet akar eltölteni a régi barátai képeinek nézegetésével a Facebookon, akkor a Facebook segítene neki ebben, majd az idő elteltével finoman jelezné, hogy ideje továbbállni. Ha valaki két órát akar zavartalanul dolgozni a számítógépén, bejövő üzenetek nélkül, akkor a szerver visszatartaná a nem sürgős üzeneteket addig, amíg a munkára szánt idő le nem telik. Ha valaki pedig addig akar Angry Birds-özni, amíg kifolyik a szeme, akkor persze azt is megtehetné.

  • “Láthatjuk, mi történik ott, ahonnan az USA kivonul” – interjú a német külügyminiszterrel

    Christiane Hoffmann, Klaus Brinkbäumer – Der Spiegel (Hamburg)
    Már évek óta állandóan a többsebességes Európáról hallunk. Jó lenne, ha ez így lenne, mert ez legalább azt jelentené, hogy mindannyian ugyanabba az irányba haladunk, csak különböző sebességgel. Az igazság azonban az, hogy régóta többvágányos Európánk van, szerteágazó célokkal. Az észak és dél közötti, hagyományosnak mondható pénz- és gazdaságpolitikai különbségek sokkal kevésbé problémásak, mint a Nyugat- és Kelet-Európa közötti különbségek. Délen és keleten Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert, olyannyira, hogy néhány EU-tagállam már nem mer olyan döntéseket hozni, amelyek szembe mennek a kínai érdekekkel. Ez mindenhol látszik: Kína az egyetlen, valódi geopolitikai stratégiával rendelkező ország a világon.