Grönland, Feröer-szigetek: Apró léptekkel a függetlenség felé

Nuuk_city_below_Sermitsiaq

Grönland fővárosa, Nuuk. Fotó: Oliver Schauf

Simon Petite – Le Temps (Lausanne)

Történelmi jelentőségű választások után Grönlandon olyan kormány alakul, ami a függetlenség felé vezetheti. Spanyolország és Katalónia esetével ellentétben Dánia nem avatkozna közbe. A hatalmas sziget azonban még nem áll készen a függetlenségre. Közben egy másik dán felségterület, a Feröer szigetek is fontolgatja a lépést.

A függetlenség nem holnap jön el Grönland számára. A Franciaországnál négyszer nagyobb területű szigetország kb. 55 000 lakosát kedden szólították az urnákhoz, hogy a dán fővárostól való függetlenedési törekvésekről véleményt nyilvánítsanak. Rekordmennyiségű, szám szerint hét párt vetekedett a szavazók kegyeiért, ebből hat függetlenség-párti. Végül a két tradicionális párt, a szociáldemokrata Siumut és az Inuit Ataqatigiit nevű baloldali-zöld formáció győzedelmeskedett.

Nehéz terep

Ez az eredmény egy fokozatos utat jövendöl a függetlenség felé. Valójában egyetlen politikus sem meri megkockáztatni, hogy konkrét dátumot tűzzön ki a kötelék végleges elvágására, 300 évvel azután, hogy az első misszionáriusok megjelentek ezen a zord vidéken. A két párt eltérően látja a függetlenség megszerzésének módját. A környezetvédők ellenzik a bányakitermelés beindítását, ami egy új ország felépítését tenné lehetővé.

Mindettől egyelőre még távol vagyunk. Egyelőre egyetlen bányában – egy rubinbányában – folytat kitermelést egy norvég cég az ország déli részén. Az engedélyekért ugyanakkor többek között Kína is sorban áll. 2009-ben Dánia rábólintott, hogy egykori gyarmata kiaknázza természeti kincseit, de az ígéretek lassan konkretizálódnak. Ennek nem az alapanyagárak zuhanása az egyetlen oka. Grönland szélsőséges időjárásával, hatalmas távolságaival, a képzett munkaerő és az infrastruktúra hiányával – kevés út, nulla vasút – nehéz terepnek számít.

Példa Katalóniának?

A klímaváltozás miatt új bányászati és halászati perspektívák nyílnak, ami feje tetejére állítja a grönlandi népesség 90 %-át adó őslakos inuitok életét. Az öngyilkossági ráta a világon az egyik legmagasabb itt, a társadalom rákfenéje az alkoholizmus és a szexuális bántalmazások. “A grönlandiak belátják, hogy még nem állnak készen az azonnali függetlenségre” – mondja Ulrik Pram Gad északi-sarkvidék-szakértő, a Koppenhágai Egyetem professzora. Különösen, hogy ezzel elvesztenék a Dániából érkező támogatásokat, amelyek a költségvetés felét teszik ki.

Nuuk – a 17 000-es főváros – részéről tehát nem várható egy Katalóniához hasonló egyoldalú függetlenség-kinyilvánítás. Mielőtt Németországban letartóztatták volna, a volt katalán függetlenségpárti elnök, Carles Puigdemont Koppenhágába látogatott, a szintén függetlenségre törekvő Feröer szigetek képviselőinek meghívására. “Dánia ismét megmutatta, hogy érti a demokráciát.” – mondta a katalán.

Két tűz között

“Ha Feröer és Grönland lakói egy nap megszavazzák a függetlenségüket, Dánia nem fog közbelépni.” – jósolja Ulrik Pram Gad. Ez az esemény egy hosszú függetlenedési folyamat végkifejlete lenne.  Ugyanakkor Dánia nem óhajtja kifejezetten a két volt gyarmat függetlenségét. “Dánia nem nézi jó szemmel a kínai befektetéseket Grönlandon. De ha közbelépnének, azzal egyenesen a függetlenségpártiak karjába löknék az embereket.”

Dánia felel továbbá sarkvidéki területeinek kül- és védelmi politikájáért. A globális felmelegedés által új tengeri utak nyílnak meg, a hatalmas terület pedig két rivális között – az egyik oldalon az egyesült Államok és Kanada, a másikon Oroszország – között fekszik. A jeges sziget északi csúcsán, Thule-ban amerikai katonai bázis van. Egyes grönlandi politikusok ezért bérleti díjat szednének Washingtontól. De a kérdésben jelenleg egyedül Dánia – az Egyesült Államok egyik legbiztosabb szövetségese – dönt.

Elnapolt népszavazás Feröeren

A Feröer szigeteknek stratégiai szempontból kisebb a jelentősége. A szigeteken körülbelül ugyanannyian laknak, mint Grönlandon. Gazdasága sokkal fejlettebb, bár erősen függ a halászattól. Idén április 25-ére volt kiírva egy népszavazás, melynek eredményeképpen a szigetcsoport kinyilváníthatta volna függetlenségét.

Mégsem lehettünk tanúi az egész kontinensen érezhető ellenállási törekvések egy újabb manifesztálódásának, a népszavazást ugyanis elhalasztották jobb napokra. “A lakosság körülbelül fele-fele arányban megosztott – mondja Hans Andrias Sølvara, a Feröeri egyetem professzora. Egyrészről saját nyelvünk, életformánk és kultúránk van. Másrészről látjuk, hogy a 2008-as krízist azért érte túl a bankrendszerünk, mert szerves részét képezi a dán rendszernek, nem úgy mint például az izlandiaké.” 2004-ben egy hajszállal többen voltak a függetlenség mellett, de Dániát akkor nem kérdezték a dologról. A történet tehát még korántsem ért véget.

Megjelent: 2018. április 25.

Eredeti cikk



Kategóriák:Európa, KÖRNYEZET, Közigazgatás, Politika

Címkék:, , , , , , ,

%d blogger ezt szereti: