Mexikó: Idén a külföldön élő állampolgárok is beleszólhatnak az elnökválasztásba

121402044_9982d33921_o

Mexikói emigráns egy washingtoni tüntetésen. Fotó: Narith5 (CC BY 2.0)

Jonathan Blitzer – The New Yorker (New York)

Carolina ötvennégy éves ápolónő, a mexikói Pueblából származik. Régóta nem tekint magára szavazópolgárként. 18 éve él az Egyesült Államokban, papírok nélkül. Ez alatt az idő alatt egyszer sem szavazott semmilyen választáson. Az Egyesült Államokban nem szavazhat. A mexikói választásokon szavazhatna ugyan – az ország 2006 óta engedélyezi, hogy külföldön élő állampolgárai is voksolhassanak – de a regisztrációhoz eddig haza kellett volna utaznia. Tekintve jogi státuszát, ez túl nagy kockázattal járt volna, és egyébként is, egészen mostanáig nem érezte úgy, hogy bármit is számítana a szavazata. “Nem láttam értelmét. Mexikóban nincs demokrácia, amiben szavazni lehetne.” – mondta. Mielőtt a kilencvenes években kivándorolt, a testvérét meggyilkolta egy drogkartell. Családjával együtt azt gyanítja, hogy a helyi hatóságoknak is köze volt a gyilkossághoz. “Az összes mexikói politikus egyforma. Semmi értelme nem volt szavazni rájuk.”

Közel 12 millió mexikói, vagyis az ország teljes népességének egytizede él az Egyesült Államokban. A kivándoroltak által hazaküldött pénz Mexikó egyik legnagyobb külföldi bevételi forrását jelenti. A tavalyi évben ez csaknem 29 milliárd dollárra rúgott – ez 9 milliárd dollárral több Mexikó nyersolaj-exportból származó éves bevételénél. Tekintve nagy arányú gazdasági hozzájárulásukat, az Egyesült Államokban élő mexikói emigránsok viszonylag csekély beleszólással bírnak a mexikói politikába. A kampányoló politikusok általában tudomást sem vesznek róluk. 2012-ben, a legutóbbi elnökválasztáson mindössze harmincezer, Egyesült Államokban élő mexikói szavazott. “Mexikóban 31 állam van. Olyanok vagyunk, mint egy másik állam. Fontos erőt képviselünk, de mégsem ennek megfelelően kezelnek bennünket.” – mondja Carolina.

Idén Mexikó lehetővé teszi külföldön élő állampolgároknak, hogy hazautazás nélkül regisztráljanak. A változás egy várhatóan drámai júliusi elnökválasztás felvezetése. A jelenlegi elnök, Enrique Peña Nieto, igen népszerűtlen számos botránya miatt: az állami korrupciótól a hatalmi visszaéléseken át a konkrét bűncselekményekig. Peña Nieto ezenkívül vonakodik szembehelyezkedni Donald Trump amerikai elnökkel, ami szintén nem kedvez pártja népszerűségének. (Peña Nieto maga egyébként nem indulhat újra az elnöki székért.) A közvélemény-kutatások a baloldali populista Andrés Manuel Lopéz Obradort hozzák ki esélyesnek. Lopéz Obrador a korrupt mexikóvárosi politikai establishment ellen kampányol, és azt ígéri, felveszi a kesztyűt Trump ellen. Tavaly nyolc amerikai városban, többek között Los Angelesben és New Yorkban is kampányolt az amerikai elnök “embertelensége” ellen. Carolina azért regisztrált a választásokon, hogy rá szavazhasson, sőt, csatlakozott egy mozgalomhoz is, ami az USA-ban élő mexikóiakat igyekszik rábírni arra, hogy regisztráljanak.

Néhány hete, a regisztráció március 31-i határideje előtt egy manhattani rendezvényteremben találkoztam Carolinával. Házi ételeket kínált és pólókat árult, hogy felhívja a figyelmet a szavazás fontosságára. A Lopéz Obrador-kampány aktivistái a párt nevét (Morena) viselő bézs felsőben köröztek, miközben családok tucatjai ültek asztalhoz a vasárnapi mise után.

“Látja ezeket az embereket? Mind “campesino”-k (mezőgazdasági munkások). Odahaza nincsen munka számukra. Kényszerből vannak itt.” Carolina a találkozónk előtti hetekben New York és New Jersey egyházi közösségeit járta sorra, hogy szavazásra bírja a híveket. Maga is kampányol Lopéz Obrador mellett. “Ő az egyetlen, aki nem korrupt.” – mondja az embereknek. “Szegény családból származik, tanult, dolgozott. Tudja, mit jelent áldozatot hozni.”

Carolina elmesélte, hogyan vált politikailag aktívvá. A különböző YouTube csatornákon közelebbről tudja követni a napi eseményeket Mexikóban, mint korábban, illetve a közösségi hálózatoknak köszönhetőn könnyebben kommunikál otthoni családtagjaival és barátaival. Gyakran felháborodik a látottakon, hallottakon. Az Egyesült Államok jelenlegi politikai klímája is kongatja számára a vészharangot. “Az emberek dühösek és félnek Trumptól. Trump felrázta a mexikóiakat. Nyilvánvalóvá teszi, hogy az amerikaiak nem kedvelnek minket. Ha Mexikó nem lenne olyan rossz – korrupt, instabil – hely, akkor visszamehetnénk. Ezért fontos, hogy több beleszólásunk legyen abba, hogy ki vezeti az országot.”

Juan Carlos Ruiz befolyásos helyi pap, illetve a New Sanctuary Movement nevű jogvédő szervezet new york-i ágának egyik társalapítója. “Trump miatt most minden eddiginél több emigráns teszi fel magának a kérdést: Ha vissza kell mennem Mexikóba, mi vár rám ott?” Még akkor is, ha nem térnek vissza, az USA-ban élő mexikóiak befolyással lehetnek az otthon maradt családtagok döntésére. “Az éremnek két oldala van” – mondja David Brooks, a mexikói La Jornada napilap amerikai tudósítója. “A formális szavazás mellett ott van az informális szavazás is. Az Amerikába emigrált mexikóiak döntően befolyásolhatják, hogy merre szavaznak az otthon maradt családtagjaik. Mivel minden pénz az Államokból származik, az itteniek szava általában sokat nyom a latban.” A határidőig több, mint százezer mexikói regisztrált. Ez a szavazásra jogosult millióknak csak töredéke, azonban kétszer annyi, mint a legutóbbi elnökválasztáskor. Lopéz Obrador 2006-ban is indult, akkor összesen 250 000 szavazattal vesztett. “Az emberek aktívabbak, mint korábban” – mondja Ruiz. “Az USA-ban és Mexikóban is sokat romlottak a körülmények.”

Az elmúlt évszázad nagy részében Peña Nieto pártja, az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) uralta a mexikói politikai életet. A párt mindig is bizalmatlanul viszonyult az expatrióta szavazókhoz – nem ok nélkül. A külföldön élő mexikóiak nagy része PRI-ellenes. 2006-ban és 2012-ben a külföldi szavazatok – bár kevés volt belőlük – nagy része a PRI fő ellenfelére, a Nemzeti Akció Pártra (PAN) ment. A múlt héten felkerestem Arturo Sarukhánt volt mexikói nagykövetet, hogy megkérdezzem tőle, miért ilyen népszerűtlen a PRI az itteni szavazók körében. Ezek a szavazók három általános profilból tevődnek össze, magyarázta. Az első csoportba tartoznak a magasan képzett, elit – mérnöki, építészi, művészeti vagy bankár – szakmákban dolgozók; a másodikba a kettős állampolgárok illetve a közösségek és vallási csoportok vezetői; a harmadikba az alacsonyan képzett, gyakran papírok nélküli munkavállalók. A PRI mindhárom csoportot elidegenítette magától, vagy a vélt korruptsága okán, vagy, mert egyáltalán nem szólította meg a mexikói emigráns közösséget. “Meglepne, ha a külföldön élő mexikóiak nagy többsége nem Lopéz Obradorra szavazna.” – mondta.

Az eseményen körbejárt egy notesz, hogy a résztvevők feliratkozhassanak egy levelezőlistára, amin további információkhoz jutnak a regisztrációt illetően. “Még mindig komoly adminisztratív akadályok vannak” – mondta Robert Valvodinos, a Migrante Vota nevű nonprofit szervezet vezetője. A regisztráció igen körülményes: Carolina először is felhívott egy mexikói kormányhivatalt, hogy megkérdezze, milyen papírokat kell bemutatnia ahhoz, hogy a manhattani konzulátuson szavazhasson. Körülbelül két hónapba tellett, míg postán megkapta a szavazásra jogosító papírokat, ezután fel kellett hívnia egy ingyenes számot, hogy aktiválja azokat. Egyes latin-amerikai országok külföldön élő állampolgárai saját törvényhozókat választhatnak, akik a nemzeti kongresszusban képviselik őket; más országok külföldi szavazóhelyeket létesítenek. Mexikó esetében egyikre sincs lehetőség. “A férjem kolumbiai, ő a konzulátuson szavazhat” – mondta Carolina. “Mi azonban nem. Postán kell hazaküldenünk a szavazatunkat. Mexikóiként ha az ember szavazni akar, akkor nagyon kell akarnia.”

Megjelent: 2018. április 12.

Eredeti cikk



Kategóriák:Amerika, Közigazgatás, Politika

Címkék:, , , , , , , ,

%d blogger ezt szereti: