Jézus nem fehér volt, hanem barna bőrű, közel-keleti zsidó. Miért fontos ez?

5263661147_80d7200be1_o.jpg

Kép forrása: James Shepard (CC BY 2.0)

Robyn J. Whitaker – The Conversation (Melbourne)

Keresztény családban nőttem fel, a hálószobám falán Jézus képe lógott. A kép még mindig megvan: fényes, kicsit giccses fotó a hetvenes évek stílusában. Kislányként mindenesetre nagyon tetszett nekem. Jézus kedvesnek és szelídnek tűnik rajta, szeretetteljesen néz le rám. A haja világos, a szeme kék, a bőre pedig fehér.

A probléma csak az, hogy Jézus nem fehér volt. Érthető, ha az ember a nyugati templomokban vagy képtárakban járva megfeledkezik erről a tényről. Bár a Biblia nem tartalmaz leírást a külsejéről, nem fér hozzá kétség, hogy Jézus, a történelmi személy, akit a római állam az első évszázadban kivégzett, egy barna bőrű, közel-keleti zsidó férfi volt.

Ez a tudományos szempontból nem vitatott tény elfeledett részlet több millió keresztény számára, akik ezen a héten húsvétot ünneplik.

Nagypénteken a keresztények templomba mennek, hogy Jézust imádják, és hogy megemlékezzenek kereszt általi haláláról. A legtöbb templomban Jézust fehér emberként ábrázolják, akivel fehérként könnyű azonosulni.

Gondoljunk egy pillanatra a jóképű Jim Caviezelre, a Jézust alakító színészre Mel Gibson A passió c. filmjében. Ír-amerikai színész. Vagy idézzük fel a leghíresebb művészeti alkotásokat Jézus keresztre feszítésének témájában – Rubens, GrünewaldGiotto – és itt is láthatjuk, hogy európai elfogultsággal Jézust fehérként ábrázolják.

Fontos ez? Igen, nagyon is. Társadalomként nagyon is tisztában lehetünk azzal, mekkora a példaképek reprezentációjának jelentősége.

Lupita Nyong’o, miután 2013-ban Oscar díjat nyert a 12 év rabszolgaság c. filmben nyújtott alakításáért, nemzetközileg ismert sztár lett. Azóta több interjúban beszélt arról, hogy fiatal nőként alacsonyabb rendűnek érezte magát, mert körülötte a szépség minden egyes ábrázolásán nála világosabb bőrű nők szerepeltek. Csak amikor a divatvilág a keblére emelte Alek Wek szudáni modellt, akkor jött rá, hogy a fekete is lehet szép.

Ha a médiában felismerjük az etnikai és fizikai sokszínűség fontosságát, akkor a vallásban miért nem? Miért engedjük, hogy a kifehérített Jézus-ábrázolások domináljanak?

Számos egyház és kultúra barna vagy fekete bőrű férfiként jeleníti meg Jézust. Az ortodox keresztények ikonográfiája sokban különbözik az európai művészettől, ha pedig egy afrikai templomba lépünk be, akkor ott valószínűleg afrikaiként ábrázolt Jézust látunk.

Sajnálatos módon ilyesmit csak ritkán látni az ausztráliai protestáns vagy katolikus templomokban. Ez lehetőséget teremt a mainstream keresztény közösségnek arra, hogy különválassza Jézus iránti odaadását a máshogy kinézők iránti könyörületességtől.

Sőt, odáig is elmerészkednék, hogy egyfajta kognitív szakadást eredményez, amennyiben az ember mély szeretet érez Jézus iránt, ugyanakkor vajmi kevés empátiát egy közel-keleti ember iránt. Teológiai implikációkkal is bír, amennyiben Isten az embert a saját képére teremtette. Ha Istent mindig fehérként ábrázolják, akkor a fehér tekintendő “alapszínnek”, márpedig ez a fajta gondolkodás a rasszizmus melegágya.

Történelmi szempontból nézve Jézus “kifehérítése” szerepet játszott abban, hogy a legnagyobb antiszemiták gyakran a keresztények közül kerültek ki, illetve továbbra is “mások”-ként tekintenek a nem angolszász ausztrálokra.

Az idei ünnepen azon tűnődöm, hogyan nézne ki egyházunk és társadalmunk, ha észben tartanánk, hogy Jézus barna bőrű volt? Ha szembesítenének minket annak a realitásával, hogy a keresztre feszített test – a megtört, megkínzott, egy elnyomó rezsim által nyilvánosan kivégzett test – barna volt.

Hogyan változtatna attitűdjeinken, ha láthatnánk, hogy a történelmi Jézus igazságtalan bebörtönzése, bántalmazása és kivégzése jobban hasonlít az ausztrál őslakosok és menedékkérők sorsára, mint azokéra, akik az egyházi hatalmat gyakorolják, és akik általában Jézust képviselik?

Még ennél is tovább menve, azon is eltűnődöm, mi lenne, ha jobban tudatában lennénk, hogy a személy, akit a keresztények a megtestesült Istenként és a világ megváltójaként ünnepelnek, nem fehér ember volt, hanem egy közel-keleti zsidó.

Megjelent: 2018. március 28.

A szerző történész, bibliatudományt tanít a melbourne-i University of Divinity-n.

Eredeti cikk

 



Kategóriák:Kultúra

Címkék:, , , , ,

%d blogger ezt szereti: