A szaúd-arábiai tisztogatás valójában felkészülés az olaj utáni időkre

A_MOUNTAIN_OF_DAMAGED_OIL_DRUMS_NEAR_THE_EXXON_REFINERY_-_NARA_-_546000

A kép illusztráció. Forrás: John Messina / Wikimedia Commons

Zeeshan Aleem – Vox

A szaúdi koronaherceg milliárdosok vagyonának elkobzásával igyekszik modernizálni az ország stagnáló gazdaságát.

Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg korrupcióellenes intézkedésként számos személyt vett őrizetbe az ország elöljárói és üzleti elitjének tagjai közül. A figyelemreméltó hatalmi játék arra megy ki, hogy az Öböl menti államban minden hatalom egyetlen ember kezébe kerüljön. A radikális lépés ugyanakkor másról is szól: felkészülést jelent az olaj utáni életre.

A 32 éves trónörökös nem csak embereket vett őrizetbe, hanem dollármilliárdokat foglalt le a vagyonukból. Ezzel szeretné megmutatni a világnak, hogy Szaúd-Arábia egy megreformált, a korrupciótól megtisztított ország, ahova érdemes befektetni. A tisztogatás célja tehát nem csupán az, hogy a riválisoktól megszabadulva megszilárdítsa hatalmát. A szakértők szerint a herceg ebben látja a lehetőséget arra, hogy az államkasszát feltöltse, miközben a stagnáló, teljes mértékben az olajtól függő szaúdi gazdaság modernizálásán fáradozik.

A herceg hirtelen felállított korrupcióellenes testülete felesküdött, hogy “megtesznek minden szükséges lépést” annak érdekében, hogy a korrupt hivatalnokok és üzletemberek vagyoneszközeit elkobozzák. Több, mint 200 embert vettek őrizetbe, valamint bankszámlák ezreit fagyasztották be. A New York Times forrása szerint a testület nagy összegű átutalások fejében egyes érintetteknek jobb bánásmódot ajánlott fel (miután legalább 17 személy orvosi ellátásra szorult a hatóságok visszaélései miatt). Miteb bin Abdullah herceg volt az első neves személy, akit szabadon engedtek, miután beleegyezett, hogy több, mint 1 milliárd dollárt fizet a személyét érintő korrupciós vádak elrendezésére.

A rijádi Kereskedelmi és Iparkamara becslései szerint ha a testület minden, a korrupció miatt eltűnt pénzt vissza tudna szerezni, akkor mintegy 800 milliárd dollárral lenne gazdagabb az államkassza. “A letartóztatási kampány fő célja az államkassza feltöltése.” – mondja egy szakértő. A szaúdi hivatalnokok ily módon kívánják demonstrálni a hezitáló külföldi befektetőknek, hogy az ország hírhedten korrupt gazdasága változóban van. “A régi gyakorlat már régóta nem fenntartható, le kell cserélni” – nyilatkozta Majid al-Qasabi szaúdi kereskedelmi miniszter november 12-én, a Wall Street Journal hasábjain. “Az új rendszer kiszámítható, átlátható üzleti környezetet biztosít, amivel hosszú távon lehet számolni.”

A koronaherceg címlapra kerülő manőverei az olajtól való függés miatti aggodalommal is magyarázhatóak. Elemzők szerint az olyan lépések, mint az autóvezetés engedélyezése a nőknek, a zenei koncertek tilalmának lazítása és a vallásrendőrség hatalmának korlátozása, legalábbis részben annak tudhatóak be, hogy a szaúdi gazdaságot hatékonyabbá, diverzebbé, a külföldi tehetségek számára vonzóbbá kívánja tenni.

A herceg tehát több egy hataloméhes jöttmentnél. Úgy tűnik, valóban feladatának tekinti átvezetni országa gazdaságát a modern korba, elkerülve a pénzügyi katasztrófát, amit az olajárak csökkenése okoz. Ehhez viszont az ország életét évtizedek óta meghatározó alapelveket kell felrúgnia. Veszélyes vállalkozás, és az ország jövője forog kockán.

Szaúd-Arábia gazdasága szinte teljes mértékben az olajeladáson alapul

Távolról nézve Szaúd-Arábia és a többi Öböl menti állam, köztük az Egyesült Arab Emírségek, gazdaságilag legyőzhetetlennek tűnnek. Hatalmas olajkészleteik gazdag társadalmakat teremtettek, ahol a társadalmi elit szinte felfoghatatlan luxusban él. A szaúdi király például soha nem hagyja el otthonát a jó öreg arany mozgólépcsője nélkül.

De az egyetlen árucikktől való függés igen sebezhetővé teszi ezeket az országokat. Bár Szaúd-Arábia mindig is tisztában volt vele, hogy diverzifikálnia kellene a gazdaságát, csak az elmúlt évek olajár-csökkenése kényszerítette rá, hogy valóban elmozduljon ebbe az irányba.

Az olaj ára világszerte 2014-ben kezdett esni, nagyrészt az amerikai palaolaj-kitermelés robbanásszerű növekedése miatt. A szaúdi olajexport hirtelen sokat vesztett az értékéből: ma egy hordó nyersolaj körülbelül a 2014-es ár felébe kerül.

Mindezek mellett a megújuló energia-technológia áttörései, illetve az elektromos autók várható elterjedése miatt az elkövetkezendő években az olaj iránti globális kereslet a nem túl távoli jövőben várhatóan tovább fog csökkenni. Norvégia 2025-ben, az Egyesült Királyság és Franciaország 2040-ben tervezi betiltani a fosszilis üzemanyaggal működő gépkocsik eladását.

Az olaj jövője tehát nem fest túl rózsásan, sem az ellátói, sem a keresleti oldalon. Szaúd-Arábia devizatartalékai 2014 óta több, mint harmadával csökkentek, az ország kénytelen volt több beruházási projektet befagyasztani.

A kormány ezek mellett azzal is tisztában van, hogy minél kevesebb pénz van a kasszában, annál valószínűbb a polgári nyugtalanság. A kormány régóta bőkezű szociális juttatásokkal hallgattatja el az autokrata kormányzási módszerek esetleges ellenzőit. 2011-ben például összesen 100 milliárd dollárnyi beruházásokat jelentett be, az arab tavasz által ihletett tiltakozásokat megelőzendő.

2016-ban a herceg meghirdette a Vision 2030 nevű programot. A program célja az ország gazdaságának diverzifikálása, az olaj mellett egyéb ágazatok – pl. tech illetve szórakoztatóipar – fejlesztése. A terv részét képezik olyan nagyszabású projektek, mint például az állami tulajdonban lévő olajtársaság, az Aramco részvényeinek 5%-ának eladása; elhagyatott tengerpartok turisztikai fejlesztése; illetve egy 500 milliárd dolláros megacity-projekt, teljes mértékben automatizált közlekedéssel. “20 éven belül függetlenítjük magunkat az olajtól” – nyilatkozta 2016-ban a koronaherceg.

A gazdaság megváltoztatásához a társadalmat kell megváltoztatni

A herceg előtt álló legnagyobb kihívás a szaúdi társadalom és a kormány által jelentett akadályok kikerülése. Eddigi stratégiája abból állt, hogy agresszív módon eltávolította őket. Egyik példa erre szeptemberi bejelentése, miszerint 2018-tól a nők is legálisan vezethetnek autót az országban. Ezzel a konzervatív egyház tyúkszemére lépett rá. De az elemzők szerint a lépés mögött nem a patriarchátus szörnyűségeire való hirtelen ráébredés, hanem üzleti érdekek állnak.

A szaúdi nők ugyanis a 90-es évek óta próbálják elérni, hogy eltöröljék a tilalmat. “Az időzítésnek nem annyira a társadalmi nyomáshoz van köze, hanem inkább ahhoz, hogy a kormány felismerte, nagyra törő gazdasági elképzeléseit csak apránként valósíthatja meg.” – mondja egy elemző.

Most, hogy a nők szabadon vezethetnek autót, többen léphetnek be a munkaerő-piacra. Jelenleg a szaúdi nők 22%-a dolgozik. A családoknak nem kell annyit költeniük sofőrökre, akik közül sokan a keresetüket hazaküldő külföldiek. Az így megspórolt pénzből inkább vásárolhatnak, löketet adva a hazai gazdaságnak. Ezen kívül a korlátozás eltörlése a magasan képzett külföldi munkaerő számára is vonzóbbá teszi az országot, lehetőségeket teremtve az új iparágak felé való terjeszkedésre.

A leszámolás visszafelé is elsülhet

Az őrizetbe vételek és a vagyonelkobzások a herceg eddigi legvakmerőbb próbálkozásai a gazdasági növekedés előtt álló akadályok eltávolítására. Először is, az elkobzott vagyont a fejletlen szektorokba lehet fektetni. “Azon van, hogy a gazdasági hatalmat elvigye onnan, ahol nem tudja irányítása alatt tartani, és átvigye oda, ahol tudja” – mondja egy történész. “Mindez segít abban, hogy a 2030-as álom megvalósulhasson.”

A korrupciómentes Szaúd-Arábia narratívája külföldi befektetőket hivatott az országba vonzani. Nem pusztán ámításról van szó – a korrupció valóban komoly problémát jelent az országban, amin a drasztikus lépések enyhíthetnek. Az elemzők számos törvénybe ütköző, vagy legalábbis megkérdőjelezhető gazdasági gyakorlatra mutattak rá az országban: a közbeszerzési pénzek 10-25%-a például rutinszerűen  a kormányhivatalnokok zsebébe vándorol. Ezen kívül a kormány a bürokrácia útján lehetetleníti el a királyi családtagok érdekeltségébe tartozó vállalatok konkurenciáit.

A mostani tisztogatás véget vethet a fenti gyakorlatoknak. Az, hogy elsősorban a hatalomközpontosítás motiválja, még nem jelenti feltétlenül, hogy a korrupcióra gyakorolt hatása nem lesz kézzel fogható. Kínában is csökkent a korrupció Hszi Csin-ping drákói intézkedései hatására, melyeket a legtöbb elemző elsősorban hatalmi lépésként értékelt.

A szakértők szerint azonban a dolog visszafelé is elsülhet. Egy elemző szerint a herceg által elkobzott vagyonnak csak a töredéke fog eljutni az államkasszába. A vagyonátruházás jogi procedúrája nem világos, különösen, ha a szóban forgó eszközök külföldön találhatóak, tehát más joghatóság alá tartoznak. (A becslések szerint kb. 300 milliárd dollárnyi szaúdi vagyon van külföldi adóparadicsomokba menekítve.)

A dúsgazdag szaúdiak a vagyonukat általában nem készpénzben, hanem ingatlanokban tartják. Ezeket a kormány nem tudja egyszerűen és gyorsan pénzzé tenni. Ezen kívül a befektetőket elriaszthatja az őrizetbe vételek kiszámíthatatlansága. A tény, hogy az elfogottak közül többen orvosi ellátásra szorultak a fogságban szerzett sérüléseik miatt, nem gerjeszt bizalmat a szaúdi jogállamiság iránt.

A legrosszabb esetben Szaúd-Arábia a kiszámítható korrupció érájából a kiszámíthatatlan korrupció és véletlenszerű vagyonelkobzások érájába lép át. Márpedig a befektetők ki nem állhatják a kiszámíthatatlanságot. Hónapokba, évekbe telhet, míg kiderül, mennyire vehető komolyan a herceg kezdeményezése. Egyetlen dolog azonban már most nyilvánvaló: ambícióban nincs hiány.

Megjelent: 2017. november 29.

Eredeti cikk

Támogassa munkánkat!



Kategóriák:Gazdaság, Közel-Kelet, Politika, Vezetés

Címkék:, , , , , ,