Franciaország: Vajhiány – vagy mégsem?

bread-and-butter-1758669_960_720

Charlotte Chabas – Le Monde (Párizs)

Franciaország az egyetlen ország, ahol a vaj drágulása miatt üresen konganak a boltok polcai. Miért?

A boltok polcainak tanúsága szerint a franciaországi vajhiány egyre súlyosbodik. A szociális hálókon számolatlan fotó kering a szupermarketek üresen kongó hűtőpultjairól. Még a külföldi média is felkapta a sztorit a vajhiányról, ami a francia gasztronómiát és a reggeliket fenyegeti alapjaiban. De hogyan lehet, hogy ez a jelenség kizárólag Franciaországban tapasztalható?

Növekvő fogyasztás, növekvő árak

A jelenlegi helyzet a vaj nagykereskedelmi árának drámai árnövekedésével magyarázható. 2017 februárja óta teljesen felbolydult a piac, a mélypont szeptemberben volt. 2016 áprilisában egy tonna vajért 2 500 eurót kellett fizetni, idén szeptemberben ez az összeg már 6 800 euro volt. “Másfél év alatt a vaj ára 100%-kal emelkedett” – mondja egy tejipari piaci elemző.

Mi ennek az oka? Először is, az egész világon nő a fogyasztás: 2017-ben 2,7 %-kal, az elmúlt négy évet nézve pedig 7%-kal.

A fogyasztók megélénkült érdeklődése 2014 óta tapasztalható. Ebben az évben jelent meg ugyanis egy tanulmány az Annals of Internal Medicine nevű orvosi lapban, amely állítja, hogy a vaj, illetve általában véve az állati eredetű zsiradékok nem is olyan ártalmasak az egészségre. Néhány hónappal később az amerikai Time magazin címlapján egy aranysárga vajforgács kellette magát, alatta egy egyértelmű felszólítással: “Egyen vajat!” Ezt követően a McDonald’s étteremlánc is bejelentette, hogy konyháiban a margarint vajra cseréli. Mindezen a vásárlók is felbuzdultak. Az Egyesült Államokban a vajfogyasztás 8%-kal nőtt. A kínaiak is elkezdtek érdeklődni eme telített állati zsiradék után, a vajfogyasztás státuszszimbólummá vált. 2016 januárja és augusztusa között a Kínába menő vajexport 46%-kal nőtt.

A termelés nem tudja követni a tempót, mindössze 2%-kal nőtt. “Ez az eltérés áll az árnövekedés hátterében.” – mondja egy agrárközgazdász. Az új-zélandi tejtermelés enyhe visszaesése (Új-Zéland az első számú tejexportőr a világon) pontosan mutatja a kifulladás jeleit ebben a termelés hajtotta rendszerben.

Európában az uniós tejkvóta 2015-ös megszűnése óta szintén csökken a termelés. A megszűnés közvetlenül túltermeléshez, illetve értékcsökkenéshez vezetett. Ez viszont a termelés visszafogására ösztönözte a gazdákat. A felhalmozott készletekkel eleinte ellensúlyozni lehetett a vaj árnövekedését, mára azonban a készletek szinte teljesen kimerültek.

2016 vége óta a különösen rossz termés és a nehéz klímakörülmények szintén hozzájárultak az európai tejtermelés csökkenéséhez, ami szintén árnövekedést eredményezett. Franciaország 3 %-kal termel kevesebbet, ami 700 000 tonna tejnek felel meg. Emlékeztetőül, egy kiló vajhoz körülbelül 23 liter tejre van szükség.

Francia specialitás

De ha az árnövekedés világjelenség, hogyhogy Franciaország az egyetlen ország, ahol hiánycikké vált a vaj? A szakember szerint a helyzet a francia élelmiszerlánc rugalmatlanságával magyarázható.

Az árnövekedés problémáját ugyanis tetézi még a beszállítók és a forgalmazók közötti konfliktus is. Minden év februárjában a forgalmazók megegyeznek a beszállítókkal a vaj vételáráról. Ez a fix ár az egész évre szól. Míg a vaj nagykereskedelmi ára 2017 februárja óta az egekbe szökött, a szupermarketbeli ára alig változott – egy év alatt átlag 5 %-kal nőtt mindössze.

Innentől kezdve a hazai piac egyre kevésbé kifizetődő a francia termelők számára. “Azt látjuk, hogy a francia termelők vagy más, kifizetődőbb termékek felé fordulnak, mint pl. a sajt, vagy olyan piacok felé, amelyek követik a vaj drágulását.”

Összehasonlításképpen a német szupermarketekben, ahol a beszállítókkal való együttműködés rugalmasabban követi a piac ingadozásait, a vaj ára 72 %-kal nőtt. Ez magyarázza, hogy míg a boltok polcai üresek Franciaországban, a francia vaj exportja nőtt a nyáron.

Az eredmény: a szupermarketek ellátása apad. A vajfogyasztásban világbajnok franciákon (évi 8,2 kg-mal) pedig eluralkodik a pánik. “Elég, ha a fogyasztó egy csomag vaj helyett aggodalomból kettőt vesz, és a piac máris destabilizálódik.”

A hiány “hamis fenyegetés”

A vaj nélküli sütemények ideje azért még nem jött el. “Franciaországban nincsen tejhiány” – emlékeztet a szakember, aki hangsúlyozza, hogy augusztus vége óta a francia termelés újra fellendülőben van. A vajhiány tehát “hamis fenyegetés”.

Ezen kívül szeptember óta a világpiacon is csökkent a vaj ára – jelenleg 6 000 euro/tonnán áll, és decemberre az 5 000 euro/tonna alá is csökkenhet az előrejelzések szerint.

A világpiacon tehát az elkövetkezendő hónapokban lassan helyreáll a helyzet. A francia beszállítók és forgalmazók közötti feszültség azonban kitarthat a következő ártárgyalásokig, azaz 2018 januárjáig. Az állítólagos “vajhiány” miatt a kereslet növekszik, tehát sokak érdeke, hogy az árak magasan maradjanak a profit maximalizálása érdekében. “Ha változtatni akarunk, fel kell hagyni az árfixálás elavult rendszerével.” – mondja az agroközgazdász.

A francia agrárminisztérium addig is igyekszik mediátorként közreműködni a beszállítók és a forgalmazók között.

Ami a gazdákat illeti, az ő helyzetük most sem sokkal irigylésre méltóbb, mint korábban. A forgalmazók által alkalmazott árkiegyenlítés miatt ők nem sokat profitálnak a vaj drágulásából. Különösen, hogy a vajgyártásnak – ami a francia tejipar 20%-át teszi ki – van egy nem túl jövedelmező mellékterméke is, a tejpor, ami az EU-ban eleve túltermelésben van, így az ára lefelé zuhan, tovább csökkentve a termelők profitját.

Megjelent: 2017. október 25.

Eredeti cikk



Kategóriák:Európa, Gazdaság

Címkék:, , , ,