A Brexit hatása az európai terrorizmus elleni együttműködésre

Pierre Alonso – Libération (Párizs)

Interjú Philippe Berthelet kutatóval az európai kooperációról a terrorizmus elleni küzdelemben, amit némileg beárnyékol a Brexit.

A manchesteri merényletre reagálva Emmanuel Macron kedden délután hangsúlyozta szándékát az “európai együttműködés megerősítésére” a terrorizmus elleni küzdelemben. Pierre Berthelet, a québeci Laval Egyetem európai biztonság-szakértője szerint az együttműködés már most erős.

Jobban működik a terrorizmus elleni küzdelem összehangolása Európában?

Az operatív együttműködés a merényletek gyanúsítottjainak és kitervelőinek neveinek, módszereiknek, stb. egymás közötti megosztását jelenti. Számos szervezet létezik. A legláthatóbb az Europol. Az antiterrorista együttműködésnek azonban igen nagy része nem nyilvános vagy kétoldalú, mint például a francia titkosszolgálat (DGSI) illetve a brit MI5 és MI6 közötti kooperáció.

Mivel igen érzékeny információkról van szó, elengedhetetlen a partnerek közötti bizalom. Ha egy államnak átadnak egy információt, akkor abban a hitben teszik, hogy nem lesz megosztva egy harmadik féllel, nevezetesen azért, hogy ne sodorják veszélybe az információforrásokat. Trump baklövése az oroszokkal tökéletes példa ennek az alapszabálynak a megszegésére (az amerikai elnök az orosz külügyminiszterrel osztott meg izraeli titkosszolgálatoktól származó információkat az iszlám államról). Még nagyon messze vagyunk egy egyesített európai hírszerzéstől. A hírszerzés nehezen működik egy integrált struktúrában, annak ellenére is, hogy történt ez irányban haladás.

Mi az EU koordinátor szerepe a terrorizmus elleni harcban?

Intézményként játszik szerepet. Az Europol köti össze a forrásokat az operatív tevékenységekkel. A helyzet határozottan sokat javult az elmúlt tíz évben. Bizonyos hatóságok, például a rendőrség, nagyobb bizalommal viseltetnek az Europol iránt. A terrorizmus elleni küzdelem koordinátora a maga részéről egyfajta ösztönzést ad. Nem zöldfülű kezdőről van szó! A jelenlegi koordinátor, Gilles de Kerchove, harminc éve van a szakmában. Jó kapcsolati hálója van, jól ismeri a partnereit, ami segíti abban, hogy az államok közötti kapcsolatokat egyengethesse. Amikor 2015 után Franciaország javaslatot tett külső határai megerősítésére az idegen harcosok beszivárgása ellen, Kerchove segített meggyőzni a partnereket. Ez a szerep egyfajta hajtókarként funkcionál. A koordináció a CTG-n (antiterrorista szakértői csoport) keresztül zajlik, ami inkább a titkosszolgálatokat érinti, és a Club de Berne-ből jött létre (információcsere-egyezmény a 28 EU-tag ország plusz Norvégia és Svájc között).

Miért van szükség ennyi szervezetre?

A szervezetek közötti rivalizálás, ami Franciaországban és máshol egyaránt létezik, nemzetközi szinten is megjelenik. Ez az oka, hogy annyi szervezet létezik. Mindegyik szervezetnek megvannak az előnyben részesített csatornái. A CTG mellett még létezik egy, a nyilvánosság számára ismeretlen csoportokból álló, körvonalazatlan halmaz. Az ilyen csoportokat például bizonyos helyzetek ideiglenes kezelésére hozták létre. Ezeket az operációs hírszerzési struktúrákat igen nehéz feltérképezni. Tehát az európai hírszerzést nem egy hálózatként, inkább egyfajta felhőként kell elképzelni.

Theresa May azzal fenyegetőzött, hogy egy előnytelen Brexit megállapodás az terrorizmus elleni együttműködést is meggyengítheti.

Tárgyalások előtt mindkét fél az izmait villogtatja, ebben nincsen semmi újdonság. Ezek azok a fajta kijelentések, amik az ellenfelet óvatosságra hivatottak inteni. Biztonsági szempontból a Brexit valós problémát jelent. Ha hihetünk egy brit szakértőnek a témában, a Brexit miatt jelentősen lecsökken majd az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági kooperáció mértéke. London teljesen kivonul az európai biztonsági politikából, és még nem tudhatjuk, ez milyen következményekkel fog járni. Mindenesetre ésszerű egyezményt kell kötni, hiszen Európa és az Egyesült Királyság is nagyon sokat veszíthet egy rossz megállapodáson.

Nem hinném, hogy a terrorizmus elleni kollaboráció meg fog szűnni. A rendszer a nemzetközi jogra fog támaszkodni, így bonyolultabb lesz és kevésbé hatékony. Az operatív együttműködés kevésbé lesz érintett, az összekötő tisztviselők továbbra is megmaradnak. Viszont ami a törvényhozásban tett lépéseket illeti, Nagy-Britannia ki lesz zárva a klubból.

Motorja-e az Egyesült Királyság az európai terrorizmusellenes harcnak?

A britek inkább Európa-barátok az ügyben, ami némileg ellentmondásos. Az Europol feje, Rob Wainwright, történetesen brit. A 2005-ös merényletek óta London nagyon aktívan részt vett a szervezet fejlesztésében. Az együttműködési szándék mögött nem az európai struktúra iránt érzett szerelem, hanem a pragmatizmus áll.

Ami a hírszerzést és a terrorizmus elleni harcot illeti, a britek elsősorban az Egyesült Államokkal működnek együtt a Five Eyes tagjaiként (az öt legszorosabb szövetséges, akikkel Washington megosztja a hírszerzés információit). Intézményes kapcsolataik sokkal szorosabbak, mint például Franciaországéi.

Az utóbbi időkben a merényletek számának megsokszorozódott, és politikai szándék irányul a hírszerzési szolgálatok védelmére. Ezért megnövekedtek az elvárások is az eredményességet illetően. Franciaországban sokkal erősebb ez az elvárás, mint korábban. Meglátjuk, hogy Nagy-Britanniában is tapasztalható lesz-e ez a jelenség. Az új politikai hatalmi viszonyok nagyobb fokú együttműködésre és több információ megosztására késztetik a szervezeteket.

Megjelent: 2017. május 23.

Eredeti cikk



Kategóriák:Európa, Közigazgatás, Politika

Címkék:, , , , , , ,