Műanyag palackokból házak épülnek egy algériai menekülttáborban

plastic-water-bottles-1416488999pFK

A kép illusztráció. Fotó: Ian L /CC0 1.0 alatt módosítva

Eugenio G. Delgado – Middle East Eye (London)

Egy fiatal mérnök, Tateh Lehbib, a sivatagi hőségnek, a homokviharoknak és a szakadó esőnek ellenálló házakat tervezett a szahravi menekülteknek.

TINDOUF, Algéria – A nyugat-algériai Tindouf menekülttáborainak vályogviskói és sátrai 50 fok feletti hőségnek és gyakori homokviharoknak vannak kitéve. Nem csoda, hogy ezt a vidéket az Ördög Kertjének nevezték el.

Egy fiatal szahravi mérnök, a 28 éves Tateh Lehbib, megtalálta a megoldást a problémára: az új, ellenálló kunyhóhoz mindössze 6000 darab műanyag palackra van szükség. A palackokat homokkal és szorosan összepréselt szalmával töltik meg, hogy az épület minél ellenállóbb legyen. “A műanyag palack hússzor ellenállóbb, mint a vályogtégla” – hangsúlyozza a fiatal mérnök.

Lehbib projektjét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) is támogatja. Eddig 26 házat építettek fel, 80%-ban újrahasznosított műanyagból, illetve szalmából, földből és kartonpapírból. A “téglaként” használt egy- vagy kétliteres vizespalackokat a tábor területéről, illetve a szeméttelepről szedik össze.

“A célom, hogy enyhítsek a szahraviak szenvedésén, hogy több méltósággal élhessenek, és hogy környezetbarátabb, fenntartható otthonaik legyenek” – magyarázza a mérnök.

Az alapszerkezet elkészültével a falakat cementtel és mészkővel tapasztják be, majd fehérre festik, ami visszaveri a napsugarakat, és segít megakadályozni, hogy a kunyhó belül felforrósodjon.

A levegőáramlás elősegítése érdekében a tető dupla rétegű. Az első réteg egy újrafelhasznált műanyagból készült matracszerű réteg, amit egy réteg cement követ. Ezek az építészeti megoldások ellenállóbbá teszik a házakat a sivatagi körülményekkel szemben. Az épület kerek formája sem véletlen. Lehbib szerint ez a forma megakadályozza, hogy a fénysugarak közvetlenül hatoljanak be, ezzel is csökken a hőáramlás. A kerek formának köszönhetően homokvihar idején nem halmozódik fel a fal mentén homok, ami gyakori jelenség a tábor négyszögletes vályogházainál.  “Nagyobb vihar idején a kialakult dűnék a házak tetejéig érnek.”

A 38 éves szahravi menekült, Mohamed Saleem Hasan számára a családja segítségével épült fel a műanyag ház. A férfinak állítása szerint egy 1997-ben, spanyol és francia orvosoktól kapott oltás miatt bénult le a jobb lába. A műanyag kunyhót barátai vendégül látására, teafőzésre és szunyókálásra fogja használni. “Kevésbé kockázatos, és kevésbé veszélyes, ha mégis összedől. Ha egy vályogház összedől, az életveszélyes is lehet, mert a teteje fémből készül.” – mondja Hassan, utalva a vályogházak cinkből készült tetőire.

A 16 éves Abdeljalil Nafe vak és autista. 2016 novembere óta a nap legforróbb óráiban a műanyag ház oltalmában játszhat és pihenhet. “A fiam éjjel a házban alszik, nappal pedig abban játszik. Azelőtt egy cinktetejű sátorban lakott, ami gyakran összedőlt.” – mondja a fiú anyja.

A cinktetejű házakhoz képest az újrahasznosított házakban hűvösebb van, mivel a cink az egyik legjobb hővezető. – mondja Lehbib. “Az előző házunkban a hőség sokszor elviselhetetlen volt. Amikor a műanyag házat elkezdtük építeni, a szomszédaink meglepve nézték, mit csinálunk, de most már kíváncsiak, milyen belülről.”

Egy, akár egy egész családnak otthont adó házat egy hét alatt fel lehet építeni, kb. 250 euróból (kb. 78 000 forint), ami sokkal olcsóbb a téglából és sárból épült kunyhókhoz képest, melyeknek költsége az előbbi négyszerese. Ráadásul az összes építőanyag fellelhető a táborban.

Bár a világnak ezen a részén nem létezik hivatalos újrahasznosítás, a potenciálisan mérgező műanyag ilyetén felhasználásával hozzájárulnak egy környezetbarátabb világhoz. “A sok műanyag palack felgyülemlik a táborban és mérgezi a környezetet” – mondja Lehbib. “Itt nem létezik külön iparág újrahasznosításra, mint Nyugaton. Mi itt ezt tudjuk tenni.”

Az első műanyag ház

Lehbib 2013-ban diplomázott energiagazdálkodási mérnökként az algériai Tlemcen Egyetemen. Egy Erasmus-ösztöndíjnak köszönhetően a spanyolországi Las Palmas Egyetemen folytathatja tanulmányait, energiahatékonyság témakörében. Amikor éppen nem Spanyolországban van, akkor a nagymamájával él a tindouf-i menekülttáborban. A szahravi családok hagyományainak megfelelően egy vályogházon és egy sátron osztoznak. A 2015-ös özönvízszerű esőzések után építette meg az első műanyag házat, azzal a céllal, hogy megkönnyítse nagymamája életét. “Azt akartam, hogy ne szenvedjen annyira a hőségtől, és egy kicsit kényelmesebb legyen az élete.”

“A bolond palackos ember”

Az építkezést a menekültek nem mindig fogadták lelkesen, mert nem hitték el, hogy műanyag palackokból erős, stabil házat lehet építeni. “Először csak őrült palackos embernek neveztek. Miután megépültek a házak, és a saját szemükkel győződhettek meg a stabilitásukról, a honfitársaim most már elfogadóbbak a projekttel.”- mondta.

A kerek alapterület megnehezíti a bútorozást és a szőnyegek lefektetését, hiszen ezeket általában szögletes formájúra tervezik. “Most teszteljük, mi a legjobb módja annak, hogy a ház belül szögletes, kívül kerek legyen, hogy belül a falakra polcokat lehessen tenni. Ez a módosítás nincsen hatással az eredeti ötletre. A térnek belül tágasnak kell lennie, mert a szahravik számára fontos, hogy vendégeket fogadhassanak teára.”

Miután ezek a problémák megoldódtak, a következő lépés az lesz, hogy a ház egy egész családnak otthont adhasson, a jelenlegi egy fős kapacitás helyett. “A közeljövőben egész családi házakat fogunk felépíteni. A konyha például nagyon fontos.”

Nem csak a táborlakók figyeltek fel az újfajta otthonok által nyújtott előnyükre, hanem az ENSZ is. 2016-ban az UNHCR Lehbib műanyagház-projektjét választotta ki 3000 közül, és 60 000 euróval támogatta az ötlet továbbfejlesztését. Ennek keretében 25 otthon felépülését finanszírozták meg.

A projekt több embernek is munkát adott, segítve ezzel a helyi gazdaságot. “Ezek az otthonok segítenek a munkahely-teremtésben egy olyan helyen, ahol alig van valami. Négy ember kell a palackok összegyűjtéséhez, négy másik a feltöltésükhöz, és négy “kőműves” a ház felhúzásához. Sofőrökre is szükség van a palackok szállításához. Egész iparágat teremtünk a műanyagházak köré.”

A szahravi menekültek története

Több, mint 165 000 szahravi menekült él mintegy 42 éve száműzetésben az algériai Tindouf környékén. A marokkói haderők elől menekültek el a Nyugat-szaharai háborúban. Egy függetlenségi népszavazásra várnak, amit az ENSZ az 1991-es marokkói tűzszünet után megígért nekik, a sikertelen 1976-os spanyol dekolonizációt követően.

2015-ben az özönvízszerű esőzések 25 000 szahravi menekült otthonát rongálták meg vagy tették teljesen tönkre, bölcsődék, iskolák, kórházak és ételosztó pontok mellett.

Környezetvédelem

Lehbib úgy véli, hogy a műanyag házak megoldást jelentenek néhány környezetvédelmi problémára is. “Nem csak a táborban, hanem az egész világban védjük a környezetet. A hatalmas országok évente összeülnek tárgyalni a klímaváltozásról, de szinte semmilyen egyezségre nem jutnak.”

“Mindannyian tudjuk, hogy a műanyag több száz év alatt bomlik le a természetben. A becslések szerint ez az idő több, mint 300 év, vagyis ilyen sokáig maradhatnak fent ezek a házak, ha a palackokat nem teszik ki a napnak.”

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világon évente 280 millió tonna műanyagot gyártanak, melyből igen keveset hasznosítanak újra. Ami még rosszabb, hogy 20 millió tonna az óceánban végzi.  “Naponta több millió tonna műanyagot dobunk ki. A világon 65 millió menekült él. Számukra ez hasznos alapanyag lehetne.”

Megjelent: 2017. április 27.

Eredeti cikk



Kategóriák:Afrika, KÖRNYEZET

Címkék:, , , , , , ,