A turizmus csapdája: Madrid is Barcelona sorsára jut?

Luis Meyer, Sergio C. Fanjul – El País (Madrid)

A spanyol fővárosba rekordmennyiségű turista látogat. Egyre több lakóingatlant alakítanak át turistaszállássá, ami az elmúlt évben 15 %-os árnövekedést eredményezett az ingatlanpiacon.

Lucas Hernández egy szép kétszobás lakásban élt Madrid Malasaña nevű belső kerületében. A 100 négyzetméteres lakást havi 900 euróért (kb. 280 000 Ft) bérelte, és úgy tervezte, jó ideig ott marad. A 3 éves minimális felmondási idő elteltével azonban mennie kellett.

Az ok: a tulajdonos el akarta adni az ingatlant. 2015-ben az Aleppo Castilian nevű ingatlanfejlesztő cég megvette az épületet, a lakásokat pedig turistaszállássá alakította. A négyzetméterárak megtriplázódtak. Hernández és szomszédai csatlakoztak a városközpontból elvándorlók népes seregéhez.

Manapság 100 eurójába (kb. 31 000 forint) kerülne egyetlen éjszakára megszállni a korábbi lakásában, vagy egy ahhoz hasonlóban. És ez csak egy példa a sok közül arra, hogyan adja meg magát a belváros a turizmusnak egy felgyorsított dzsentrifikációs folyamatban.

Egyre több lakóingatlant alakítanak át turistaszállássá, a külvárosba szorítva ezzel a hosszú távú bérlőket, akik számára addigi otthonaik hirtelen megfizethetetlenné válnak. A madridi bérleti díjak eddig soha nem tapasztalt magaslatokat ostromolnak: A Spanyol Központi Bank adatai szerint 14,6 %-kal növekedtek mindössze egy év alatt. Egy belvárosi lakás bérleti díja ma átlagosan 16,9 euro (kb. 5300 forint)/négyzetméter/hónap.

Az elmúlt tíz évben Madrid belvárosa lakosságának 10 %-át veszítette el, ugyanakkor az elmúlt évben a turisták részére fenntartott lakások száma 50 %-kal nőtt (4000-ről 6000-re), egy tanulmány szerint.

“Még nem tartunk ott, ahol Barcelona, de erőltetett menetben haladunk abba az irányba.” – mondja Álvaro Ardura, a tanulmány egyik kutatója.

A tanulmány kitér arra is, hogy milyen következményei lehetnek a zabolátlan turizmusnak és a városközpontok átalakulásának. Utóbbiakból eltűnnek a lakosok illetve a kisvállalkozások, helyükre üzletláncok lépnek.

2015-ben Madridot rekordmennyiségű, azaz több, mint 9 millió turista látogatta, ami még Barcelonán is túltesz. Tavaly pedig először a történelemben több külföldi vendég érkezett a fővárosba, mint spanyol.

A konzervatív Populáris Párt szóvivő-helyettese a madridi polgármesteri hivataltól úgy véli, mindez nem jelent problémát. “Jólétet és munkahelyeket teremt, valamint megújulnak az elhanyagolt területek.”

A baloldali koalíció, az Ahora Madrid felügyelete alatt álló várostervezési osztály szerint azonban ezek a munkahelyek csupán időszakosak, és az új üzletek nem feltétlenül generálnak hosszú távú jólétet.

Mindeközben egyre több ember kényszerül elhagyni otthonát: az Urbania nevű ingatlanfejlesztő cég nemrég három épületet vásárolt meg a városközpontban. Az egyik épület 25 lakásának lakóit távozásra szólították fel, a határidő meghosszabbítására pedig nem adtak lehetőséget.

“Úgy bántak velünk, mintha bogarak lennénk” – mondja a 39 éves Alberto Haj-Saleh, akinek a partnerét pánikrohamok is gyötörték a felszólítás miatt. “Ki akarják tenni a szűrünket a városrészből, ahol mély gyökereket eresztettünk. Egyszerűen azé, aki a legmagasabb árat kínálja érte.”

José Manuel Calvo, a Madridi Polgármesteri Hivatal várostervezési vezetője szerint “Madrid mindig is szívesen látta a vendégeket; nem a turistákkal van a probléma. De meg kell akadályoznunk, hogy a város elveszítse identitását, ez pedig azzal jár, hogy biztosítanunk kell a lakosoknak a városközpontban maradást.”

“Más fővárosokkal ellentétben a turizmus egy helyre koncentrálódik. A városvezetés decentralizálni kívánja a turizmust, a város többi részét is meg akarja ismertetni a látogatókkal” – mondja Calvo. Ez volt az oka annak is, hogy a Veranos de la Villa nevű nyári fesztivál eseményeit a város különböző pontjaira szervezték. A cél, hogy egy több központtal rendelkező várost hozzanak létre, bár a legelső, és egyben legfontosabb lépés a turistaszállások szabályozása, hogy megzabolázzák az ingatlanárak emelkedését.

“Mindez a madridi régiós kormányzat hatásköre. Más városokhoz hasonlóan a feladatok elvégzésének egy részére meghatalmazásukat kértük” – magyarázza Jorge García Castaño, a Centro kerület képviselője. Megemlíti Amszterdamot, ahol turistáknak évente maximum 60 napra lehet lakást kiadni.

A városi hatóságoknak igenis van a beleszólása abba, hogy mire használják a város épületeit. “Ezidáig az engedélyeket gondolkodás nélkül adták ki. Ennek hamarosan vége” – mondja Castaño.

A regionális turisztikai osztály vezetője szerint megpróbáltak bevezetni egy 5 napos minimumot a lakások bérbeadását illetően, de a projektet júniusban a bíróság elkaszálta. Szerinte nemzeti szinten kell megkülönböztetést tenni az otthonaikat alkalomszerűen bérbeadók és a nagyban utazó ingatlanfejlesztők között, illetve kitalálni, hogy mit kell tenni Airbnb-hez hasonló weboldalakkal, a turizmus démonizálása nélkül.

Megjelent: 2017. április 1.

Eredeti cikk



Kategóriák:Üzleti, Európa, Gazdaság, Közigazgatás

Címkék:, , , , , , ,