Atombunkerek úszómedencével: virágzik az apokalipszis-biznisz

bunkerA kép illusztráció. Forrás: Lissák Tivadar / FORTEPAN

Shachar Arwan – Ha’aretz (Tel Aviv)

Míg az amerikai milliomosok a legrosszabbra készülnek, az izraeliek nemigen látják értelmét az atombunkereknek. Ha nincs 8 millió dollárja atombunkerre, a szakértők szerint a tengeren van az ember a legnagyobb biztonságban, ha ledobják a bombát.

Trump elnök beiktatása fordulópontot jelentett Gary Lynch, a Rising S Company nevű, atombiztos bunkereket gyártó cég vezetőjének életében, ettől a pillanattól fogva ugyanis példátlan érdeklődés támadt a termékei iránt.

A beiktatást követő két hónapban Lynch elmondása szerint 400 %-kal nőtt meg az érdeklődés a cég által gyártott bunkerek iránt. A csúcskategóriás bunkerek esetében 700 %-kal.

Úgy látszik, még ítéletnapkor sem leszünk egyenlőek. Amíg a túlélők a felszínen az utolsó morzsákat kapargatják össze a túlélésért folytatott küzdelemben, a gazdagok föld alatti bunkerekbe rejtőzhetnek, a leggazdagabbak pedig egyenesen úszómedencével és konditeremmel felszerelt tágas bunkerekben vezethetik le a stresszt. A Rising S csúcskategóriás modellje nem véletlenül kapta “Az arisztokrata” nevet. A parkolóval, úszómedencével, jacuzzival, szaunával, biliárdteremmel, tekepályával, moziteremmel és konditeremmel felszerelt deluxe föld alatti birtokon 50 ember fér el. A komplexum ára 8,35 millió dollár.

“Az emberek egyszerűen félnek az atombombától” – mondja Lynch. “Tudják, hogy ha Irán, Kína, vagy Oroszország megfenyeget minket, Trump nem fog visszakozni. Márpedig ha háború lesz, nukleáris háború lesz.” A polgári nyugtalanság is tényező: “Egyes vevőink a lehetséges társadalmi és gazdasági összeomlástól tartanak.”

Lynch cégének kb. 100 alkalmazottja van, ebből 30-at a választások óta vettek fel, hogy lépést tudjanak tartani a megnövekedett igénnyel.

Kik vásárolnak maguknak atombunkert? Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy a legkézenfekvőbb kategóriákba soroljuk őket: az átlagosnál szorongóbb gazdagok, illetve szupergazdagok. Lynch elmondása szerint a legtöbbjük független üzletember, de van köztük néhány ismert politikus, színész és sportoló is. “Rengeteg hollywoodi sztártól kapunk megrendelést.”- mondja. A fikció összeolvad a valósággal?

Kim Kardashian és Kanye West az egyik celebpáros, akikről ismeretes, hogy rendelkeznek atombunkerrel. Az intézményesült rasszizmusról rappelő zeneszerző-üzletember és valóságshow-sztár felesége egy különleges luxus-atombunker építésével bízták meg Lynch cégét. A magamutogató pár ebben a tekintetben kivételt képez, a teljes diszkréció ugyanis standardnak számít a szakmában. Végtére is “nem jó ötlet nagydobra verni, hol található az a hely, ahova nagy baj esetén menekülni készül. Ahhoz hasonló, mint amikor egy gyerek bújócskázásnál előre megmondja a többieknek, hogy hova fog bújni.” – mondja Lynch.

A titkolózás ellenére néhány név köztudomásra jutott. Bill Gates-ről azt pletykálják, hogy minden egyes kaliforniai illetve Washington állam-béli otthona alá hatalmas luxus óvóhelyet építtetett. De még ennél is érdekesebb – és aggasztóbb – a Dazed and Confused nemrégiben megjelent cikke, amely arról számol be, hogy a Rising S egy létező luxusbunker mellé épít egy másikat Colorado államban. Ez a bizonyos bunker egy ismert üzletember tulajdona, aki egy tévérealityben is szerepelt, nemrég pedig megválasztották az Egyesült Államok elnökének. Kérdésemre, hogy Trump megnagyobbítja-e meglévő bunkerét, Lynch így válaszolt: “Soha nem adunk ki neveket. Az övét pláne nem adnánk ki, most, hogy elnökké választották.”

Atombiztos zsinagóga

Az Egyesült Államokra jellemző hisztériával szemben a sok háborút látott, folyamatos fenyegetettségben élő Izraelben elég skan élnek olyan épületben, amely egyáltalán nem rendelkezik semmilyen óvóhellyel. Lynch azonban Izraelben is épített már bunkereket. “Pár éve különösen nagy igény mutatkozott Izraelből. Három év alatt 12 bunkert építettünk. Azt természetesen nem árulhatom el, hogy hol, és hogy kinek.”

A Ha’aretz által megkeresett izraeli építészek csodálkoztak Lynch kijelentésén. Nagyon keveset tudni a létező izraeli atombunkerekről, bár médiabeszámolók szerint egyes mágnások invesztáltak ilyesmibe. Állítólag a milliárdos Teddy Sagi építtetett egyet; izraeli építészek spekulációi szerint Morris Kahn üzletember beit yanai-i otthona alatt is van egy. Ilan Pivko építész elmondása szerint karrierje során csak néhány ilyet tervezett, Maya Plesner összesen kettőt. “Számomra őrültségnek tűnik ilyen bunkert építeni Izraelben” – mondja. “Kérdezze meg, meg tudom-e magyarázni azt a kettőt, amit eddig terveztem.”

Építész kollégája, Yoav Anderman, egyetért a fentiekkel. “Egy ügyfél egyszer felkért egy ilyen bunker tervezésére, de végül nem lett belőle semmi. A mélység miatt nagyon bonyolult procedúra az engedélyek megszerzése. Végül meggyőztem, hogy felejtse el a dolgot, mert maga az ötlet is nevetséges. Tételezzük fel, hogy van egy atombunkere, és ledobják a bombát. Az első három órát biztonságban túlélte. Az első három hetet is. Utána mire jön fel a felszínre? A nebraskai préri túlélő-specialistáinak még hagyján, de egy ilyen kis helyen, mint Izrael? Egyetlen bombával el lehet pusztítani azt a területet, ahol a gazdagok laknak. Mire jönnek fel mindezek után? A hisztéria lecsillapításán kívül nem látom, mire jó ez. Afféle pszichológiai ragtapaszként szolgál.”

Dr. Avi Malki atomfizikus javasolja a bunkerek építését Izraelben, és egyetért, hogy az országban ez rendkívül ritka jelenség. Mindenesetre hangsúlyozza hatékonyságukat. “Egy ilyen bunkerben körülbelül két hétig lehet megmaradni, utána fel kell jönni a felszínre. Amikor az emberek feljönnek, a levegőben radioaktív csapadék lesz. A hatalmas méretű USA-ban a légáramlatok gondoskodnak a sugárzásról – még ha a földre is esik, az eső bemossa a folyókba. Izraelben egy atomrobbanás esetén a szélirány miatt minden radioaktív csapadék Szíria irányába haladna tovább. Vegyük Hirosimát és Nagaszakit. Tudja, hányan haltak meg a sugárzástól? Körülbelül 600 000-en haltak meg magában a robbanásban. De tudja, hogy hányan haltak meg utána? Hétszázan. (A Manhattan terv a robbanás áldozatainak számát 110 000-re tette.) Mindez azt jelenti, hogy magától a robbanástól kell megvédeni magunkat, a sugárzás kevésbé veszélyes. Egy-két hét után elviszi a szél, és akkor elmondható, hogy a veszély elmúlt.”

Malki azonban megjegyzi, hogy a milliomosok, akik megveszik ezeket a bunkereket, valószínűleg nem fogják őket éles helyzetben használni. “Abban a pillanatban, hogy bejelentik a nukleáris támadás kockázatát, mindegyik el fogja hagyni az országot. Ezek a bunkerek előre nem bejelentett támadások esetén tehetnek szolgálatot.  De amint kiadnak egy figyelmeztetést, ezekre az emberekre ott fognak várni a yachtjaik és a hajóik. Ismeretes, hogy atomrobbanáskor jobb tengeren lenni, mint szárazföldön. Valódi veszély esetén egyetlen hajó nem lesz látható Herzliya vagy Haifa kikötőiben. Minden ki fog ürülni.”

Az izraeli és az amerikai felfogás közötti különbséget nem az szemlélteti a legjobban, hogy a helyi mágnások mit fognak (vagy nem fognak) csinálni az atombunkereikben, ha eljön az idő, hanem az, hogy addig is mire használják őket. “Könyvet írhatnék arról, mire használják az emberek a bunkereket, amiket építettem” – mondja Reuven Eitan, aki 30 éve ad tanácsot “háztartási atombunkerekről” családok számára.

“Általában kettős használatú helyiségek” – magyarázza. “Vagy a pincében van, és a kiszolgáló személyzet lakik benne; vagy a gyerekek használják, vagy borospincét, mozitermet, kondi- vagy koncerttermet alakítanak ki benne, az épület nagyságától függően. Az egyik atombunkerünkből például zsinagóga lett.”

Föld alatti lovarda

Pontosan mit kap az ember a pénzéért? Egy föld alatti acélszerkezetet, amelyet a korrózió ellen gumival, betonnal, vagy speciális anyaggal vonnak be; vizesblokkot (mellékhelység, zuhany, és víztartályok); áramot (generátorok, klímaberendezés és speciális LED-es világítás); védelmet (légszűrő berendezés, széfek), tárolási megoldásokat és egy sor egyéb kényelmi szolgáltatást, pl. liftet és parkolót. “Ugyanazt a légszűrő technológiát használjuk, mint az amerikai hadsereg.”- mondja Lynch. “A technológia tehát már többször kiállta a próbát.”

A cég bunkereinek ára 40 000 dollárnál kezdődik. “Többek között van egy minden eshetőségre felhasználható, 3×15 méteres minibunkerünk. Van benne vízszűrő, légszűrő, nyomáscsökkentő szelepek, mosdó, zuhany, wc, kamerarendszer és napenergia-generátor. 10 ember fér el benne kényelmesen. Az ára 130 500 dollár – de az árat a telepítés helyszíne is befolyásolja. Ha Izraelbe kell szállítani, az ár 500 000 dollárra is rúghat. Felső határ nincs. A drágább bunkereink 8 millió dollárnál kezdődnek, de 100 millióért is tudunk építeni bunkert, ha valakinek ez az igénye.”

Dizájn szempontból a Rising S Amerikában gyártott, berendezett konyhával, ágyakkal, matracokkal felszerelt bunkerei tágas családi otthonokra emlékeztetnek. De ez csak a kiindulópont. Lynch épített már föld alatti sportpályákat, egy nagy úszómedencét, vetítőtermeket. Az ő szempontjából a határ a csillagos ég. “Bármit, amit az ügyfél kigondol, én hajlandó vagyok megcsinálni.”

Az egyik emlékezetes felkérés egy föld alatti istállóra vonatkozott. “Az illetőnek 12 lova volt, amik összesen 30 millió dollárt értek. Számomra nem is az a sztori legőrültebb része, hogy valaki föld alatti lovardát akar építeni, hanem az, hogy több tíz millió dollárt érő lovai vannak.” – nevet.

Megjelent: 2017. április 1.

Eredeti cikk



Kategóriák:Amerika, Életmód, Üzleti, Közel-Kelet, Politika

Címkék:, , , ,