India: Digitális eszközzel a nemek közti egyenlőségért

india digitalis eszkoz billusztráció: Vass Szabolcs

Shaifali Agrawal – Al Jazeera (Doha)

Rádzsasztánban egy szociális projekt keretében mobiltelefonról elérhető hanganyagban beszélnek a gyermekházasságról és a serdülőkorról

Radzsasztán, India –  A 19 éves Sahil*, aki Rádzsasztán északi részén egy Kolaheda nevű faluban él, szégyenkezve és összezavarodva élte meg testének serdülőkori változásait. Ez nem az téma, amiről bárki valaha is beszélt volna a falujában, és se a szülei, se a rokonai nem hozták fel a témát. Aztán meghallgatott egy történetet a mobiltelefonján, amit egy ingyenesen hívható számon ért el.

“Tetszett, hogy a történetben a nagyapa nyíltan megbeszéli a gyerekekkel a testi változásokat” – mondja. Azóta már ő sem szégyenkezik. “Minden történetet többször meghallgattam és a barátaimnak is megmutattam őket”- teszi hozzá.

A történetek – amiket Sahil is hallgat – egy hindi nyelvű interaktív audiosorozat részei, amelyek a tizenéves fiúk számára készültek, hogy a nemiség és szexualitás kérdéseiről tájékoztassa őket könnyen hozzáférhető módon.

A programot – Kishor Varta a neve, ami hindiül annyit jelent: “Beszélgetés kamaszok számára” – Rádzsasztán Bundi körzetében kb. 250 faluban vezették be. Ez az az indiai állam, ahol a legnagyobb a nemek írástudatlansága közti különbség a fiatalok közt, valamint az egyik legmagasabb a családon belüli bántalmazások és a szexuális erőszak eseteinek száma. A gyermekházasság szintén mindennapinak számít – a lányok átlagéletkora házasságkötéskor 15 év, a fiúké pedig 19 év. A törvényesen engedélyezett alsó korhatár ugyanakkor 18 és 21 év.

A férfi privilégium tanítása

A Dada ka Gussa, azaz  “A nagyapa haragja” című történet – ez az, amit Sahil először hallott – egyike a négy elérhető, szexuális felvilágosításként szolgáló történetnek. Ezek mindegyike 10-15 perces, és olyan kitalált szereplőkről szólnak, akikkel a fiatalok könnyen tudnak azonosulni. A történetek közepéhez érve, a továbbhallgatáshoz a hallgatónak feleletválasztós módszerrel előbb meg kell válaszolnia néhány kérdést. Az adott válaszokat megbeszélik telefonon, szükség esetén elmagyarázzák nekik, hogy miért nem helyes az általuk adott válasz. Mindez segíti a fiúkat abban, hogy biztosan megértsék az adott problémát, mielőtt a cselekmény továbbhaladna.

“Azért összpontosítunk a férfiakra és fiúkra, mert a nemek közti egyenlőség eléréséhez őket is be kell vonni az erről folytatott dialógusba” – mondja Badar Uzzama, az Egészség és Szociális Igazságosság (Centre for Health and Social Justice/CHSJ) munkatársa. Ezt a jótékonysági szervezetet Új-Delhiben alapították és 2015 júliusában ők indították útjára az ingyenes telefonszámon elérhető programot.

A program menedzsere, Rimjhim Jain szerint a serdülőkorban levő fiúk sérülékenyek és befolyásolhatóak. Érdemes őket arra bátorítani, hogy együttműködőek legyenek a lányokkal és nőkkel otthon, az iskolában és a közösségeikben, hogy az egyenlőtlen nemi viszonyok lassan változásnak indulhassanak.

“Azzal, hogy a saját férfi privilégiumaikról és az őket érintő kedvezőbb bánásmódról és lehetőségekről beszélgetünk, tulajdonképpen rávilágítunk arra, hogy ők azok, akik sokat tehetnek a nemekkel kapcsolatos szociális normák megváltoztatásáért”- mondja Jain.

A mobiltelefonos megoldás – amely biztosítja a privát, mobilis és otthonról is lehetséges hozzáférést – sok telefonáló számára bátorítólag hat. Naponta kb. 1000 hívás érkezik – bár nem mind tart a sztorik végéig.

A program egy interaktív beszédhangot előállító rendszerrel rendelkező digitális platformmal működik, amely lehetővé teszi, hogy a hívó fél kérdéseket tegyen fel, elküldje a történetekkel kapcsolatos meglátásait és megossza az élményeit. A kérdéseket aztán szöveges üzenetben válaszolják meg. Az első három hónapban beérkezett 50 000 hívás közül 6000 esetben érkeztek észrevételek és további kérdések.

A falvak szintjén a projektet ifjúsági klubokon keresztül működtetik, melynek tagjai 15 és 25 év közöttiek. A közösség vezetője – akit a falu rangidős fiataljai közül választanak – egyfelől mentora és tanácsadója a társainak, másfelől viszont közvetítő a fiúk és a felnőttek közt. Az egyik csoportnak úgy sikerült megakadályoznia az egyikőjük korai házasságát, hogy elmagyarázták az illető szüleinek és a rokonoknak a gyermekházasság destruktív hatásait. Beszéltek például arról, hogy a túl korai házasságkötés akadálya lehet a tanulmányok folytatásának, valamint a társadalmi felemelkedésnek. Ezenkívül kitértek arra is, hogy a kislány menyasszonyok sokkal nagyobb eséllyel válnak szexuális erőszak áldozataivá.

Miután a Manjari nevű helyi partnernek – egy a társadalmi egyenlőtlenséggel foglalkozó  civilszervezetnek – sikerült meggyőznie a körzet oktatási hivatalát és a rádzsasztáni rendőrséget arról, hogy a serdülőkorú fiatalokat a saját jogaikról és a szexuális, nemi, valamint egészségügyi kérdéseikkel kapcsolatban tudással és készségekkel kell ellátni,  a Kishor Vartát a Bundi körzetben működő 30 koedukált középiskolának is bemutatták. A program ma már része az egységes iskolai tanrendnek és havonta egyszer megtartandó óraként beépítették az órarendbe. Az órák keretében egy segítő buzdítja a tanulókat arra, hogy felhívják az ingyenes számot és meghallgassák a történeteket. Mikor egy hónappal később újra találkoznak, megbeszélik a felmerülő kérdéseket és együtt keresnek választ azokra.

A tömeges figyelemfelkeltés eszköze

“A változások csak apránként jöttek, azután, hogy a gyerekek 2-3 hónapon keresztül rendszeresen hallgatták a történeteket” – mondja Adarsh, a segítők egyike Nainwa faluból.

A projekt szóbeszéd útján terjedt, mivel a fiúk megbeszélték a tanultakat a barátaikkal és a rokonaikkal. Az eredeti célpontként kiválasztott falvaktól 100 km távolságról is érkeztek hívások – mondja Bajrang Singh Manjari-ból. “Ez egy nagyon hatékony módja a tömegek figyelmének felkeltésére” – teszi hozzá.

Amikor 2016 márciusában jelentősen megnőtt a bejövő hívások száma, a CHSJ kénytelen volt leállítani a digitális eszközt, mert a megnövekedett fenntartási költségeket már nem tudták állni. A segítők Bluetooth fájlokként terjesztették a történeteket.

2016 novemberében a program díjnyertes lett a Vodafone Alapítvány “Mobil a közjóért” versenyében, azon belül a “nők pozíciójának erősítése” és az “inkluzív fejlesztés” kategóriákban. A CHSJ a 300 indulót felmutató nemzeti versenyben, a hat nyertes egyikeként 22 500 dollárt nyert, melynek segítségével a mobil platformot januárban újraindíthatták és még legalább egy évig üzemeltethetik.

Az olyan falvakban, ahol a felnőtteknek nincs meg a lehetőségük arra, hogy a szexuális kérdésekről beszéljenek, ezek a történetek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a téma egyáltalán felmerüljön. “Bár tudományt tanítok, én sem voltam annak az információnak a birtokában, amit a Dada ka Gussa sztori tanít” – mondja Sarafat Ali, Jajavar falu egyik tanítója. Arra a szexuális kérdésekkel foglalkozó történetre utal, amiről Sahil egy CHSJ segítővel való beszélgetésen hallott. “A diákok az iskolában már velünk is megbeszélik ezeket a sztorikat. Jó érzés látni, ahogy a gondolkodásuk változik” – mondja Ali.

Mivel az egyébként tabutémáknak számító kérdésekről nyíltan beszélnek a történetekben, a program szervezői fontosnak érezték, hogy a szülőket is bevonják. “Fontos, hogy tudják, miről is van szó. A legtöbb család ellenezte a szexuális felvilágosító történetet, mert azt hitték, hogy rossz hatással lesz a fiaikra. Azt akartuk, hogy világos legyen számukra, hogy nincsenek rossz szándékaink” – mondja Singh. “Az a változás legjobb módja, amikor mindenki egyetért. Ha valamit kikényszerítünk, annak következményei lesznek.”

A gyermekházasságok beszüntetése

A történetek a serdülőkorú lányok életét is közvetlenül befolyásolták. A sztorik arra biztatták őket, hogy folytassák a tanulmányaikat, nagyobb függetlenséget adott nekik, házasságokat késleltettek és rávették a fivéreiket, hogy részt vegyenek a házimunkában.

Egy 16 éves lány, Kriti, meghallgatta a Haldi ki Jaldi – Sietve házasodni – című történetet, ami a gyermekházasság következményeiről szól, valamint arról, hogy az indiai alkotmány szerint ez eleve illegális. Ezek után megtagadta, hogy férjhez menjen, mert folytatni akarta a tanulmányait. Amikor az apósjelölt és annak testvére elment Kritiért, hogy elvigyék magukhoz, a lány kihívta a rendőrséget és a jegyzőt. A rendőr letartóztatta a férfiakat és miután kihallgatta őket, óvadék ellenében elengedte őket.

A helyi hindi nyelvű újság lehozta Kriti történetét – mivel igencsak ritka eset egy olyan államban, ahol a gyermekházasság bevett szokás -, és külön felhívta a figyelmet arra, ahogy a lány a saját kezébe vette a sorsát. Kriti azóta rendszeresen jár iskolába és a szülei támogatják ebben.

Mégis, a lányok többségét nehéz elérni. A technológiai felkészültségben a nemek közti különbség hatalmas. A GSMA globális mobil társaság felmérése szerint India-szerte 25 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkezik SIM kártyával egy férfi, mint egy nő. A falvakban élő nők és lányok többségének nincs mobiltelefonja és ha még hozzájutnak is, annak használatát a fivéreik vagy apjuk felügyeli.

A CHSJ által a “Hatástörténetek” című dokumentumba összegyűjtött 50 eset egyike, hogy egy diák telefont vett a húgának és meghallgattatta vele a történeteket. A 16 éves Prateek elmesélte, hogy a 15 éves húga tavaly otthagyta az iskolát. Amikor meghallgattam a “Lakhanpur ka Raju” történetét – ami a nemek közti egyenlőtlenségről szól – rábeszéltem a húgomat, hogy folytassa az iskolát” – meséli az Al Jazeerának. “A szüleinknek is ugyanezt mondtam és megígérték, hogy újra beíratják” – teszi hozzá Prateek.

A CHSJ egy másik hatástörténete szerint egy fiú azután kezdett el a házkörüli teendőkben segíteni az anyjának és nővérének, hogy meghallgatta az erről szóló történetet. Azelőtt azt hitte, az a normális, ha a nők végzik az otthoni teendőket, míg ő és az apja felel minden házon kívüli feladatért, például a bevásárlásért. Habár most már besegít az anyjának és a nővérének, mindezt titokban teszi, ugyanis fél az apja reakciójától és szégyelli a barátai előtt.

Az igazi változás lassú folyamat, de lehetséges

A CHSJ tudatában van annak, hogy a fejlődés hosszú folyamat. “A több száz éve berögzült társadalmi normák megváltoztatása nem könnyű, ugyanakkor tudjuk, hogy lehetséges” – mondja Uzzama. A történetekben megfogalmazott témákat egy 2014-ben, Rádzsasztán 30 falujában végzett felmérés után válogatták ki. Az iskola elhagyása, a korai és kényszerített gyermekházasságok és az így létrejövő terhességek, a nők alultápláltsága, a kényszerített szex és a hozományhoz köthető erőszak, valamint a nők másodrangú megítélése úgy otthon, mint a munkahelyen, csak néhány a problémás rádzsasztáni normák közül. A történeteket úgy fejlesztették, hogy a CHSJ és Manjari projektekben résztvevő fiatalok sztorivázlatokra adott visszajelzéseit is beépítették a modulokba. Ezek a visszajelzések döntő fontosságúak voltak ahhoz, hogy a cselekményt közérthetővé tegyék, hogy be tudják azonosítani az alapproblémákat és mindezt úgy, hogy a fiatalokat meg tudják szólítani.

A CHSJ szeretné kiterjeszteni a projektet Bundi körzet szomszédos közösségeire is, valamint szeretnének több férfi vezetőt a projektbe. “Próbálunk megoldást találni a program bővítésére, de a legnagyobb kihívásunk ennek finanszírozása. A projekt tesztelése során beigazolódott, hogy a módszerünk sikeres és számos embert tudunk általa közvetlenül megszólítani. Most olyan partnereket keresünk, akik magukra vállalnák a digitális platform fenntartásának költségeit” – mondja Jain.

A rendszer finanszírozása és az újabb segítők felkutatása csak néhány, a kihívások sorából. Az is fontos, hogy a projektet közelről ellenőrizzék és időről időre kiértékeljék. Singh szerint a projekt hatása csak később lesz érezhető, az elkövetkezendő 2-5 évben. “A legelső fontos lépés az, hogy felkészítsük a fiúkat arra, hogy meghallgassák ezeket a történeteket. Ezt a lépést sikeresen megtettük” – mondja.

*Minden gyerek neve meg lett változtatva a személyiségi jogaikra való tekintettel.

Megjelent: 2017. március 5.

Eredeti cikk



Kategóriák:Ázsia, Életmód, Innováció, Kultúra, Multimédia, Oktatás

Címkék:, , , ,