Ami a médiának az internet, az a pénzügyi rendszernek a blockchain

Joichi Ito, Neha Narula, Robleh Ali – Harvard Business Review

Az internet kiépülése után még évekkel is sokan gondolták, mindössze múló divatról van szó. Természetesen az internet azóta életünk fő meghatározójává vált, kezdve attól, hogy hogyan vásárolunk és hogyan élünk társaséletet, az arab tavaszon át a 2016-os amerikai elnökválasztásig. Viszont a 90-es években a mainstream média még gúnyolódott Nicholas Negroponte azon kijelentésén, hogy az emberek hamarosan a nyomtatott sajtó helyett online fognak tájékozódni a hírekről.

Két évtizedet előretekerve, a kérdés ma a következő: Vajon hamarosan a virtuális fizetőeszközök (kriptopénzek) és a blockchainek is hasonló hatást gyakorolnak az életünkre? Annyi bizonyos, hogy sok a párhuzam. Hasonlóan az internethez a Bitcoint és más kriptopénzeket is a technológiai fejlődés, illetve az új, nyitott architektúra – a Bitcoin blockchain – hajtja előre. Ugyancsak hasonlóan az internethez a technológia eleve decentralizáltnak tervezett, “réteges”, ahol minden egyes réteget egy átjárható nyílt protokoll határoz meg, amire aztán a cégek illetve az egyéni felhasználók ráépíthetik termékeiket illetve szolgáltatásaikat. Az internethez hasonlóan a fejlesztés korai szakaszában sok az egymással versengő technológia, fontos tehát meghatározni, hogy melyik blockchainről beszélünk. Valamint, az internethez hasonlóan a blockchain technológia akkor a leghatékonyabb, ha mindenki ugyanazt a hálózatot használja, a jövőben tehát valószínűleg “a” blockchainről fogunk beszélni.

Az internet és rétegei kifejlődéséhez évtizedek kellettek – minden egyes technikai réteg megjelenése kreatív és vállalkozói tevékenységek robbanását idézte elő. A korai időszakban az Ethernet szabványosította, hogy a komputerek mily módon továbbítják a biteket a kábeleken keresztül. Egyes cégek, mint például a 3Com képesek voltak egész birodalmat építeni a hálózati kapcsoló termékekre. A TCP/IP protokollt arra használták, hogy megoldják, illetve kontrollálják az adatcsomagok komputerek között történő továbbítását. A Cisco hálózati routereivel tőkét kovácsolt a protokollból, és 2000 márciusára a világ legértékesebb vállalatává vált. 1989-ben Tim Berners-Lee kifejlesztette a HTTP-t, egy másik, engedély nélküli protokollt, megnyitva az utat az olyan üzleti vállalkozások előtt, mint az eBay, a Google vagy az Amazon.

Az áttörést jelentő applikáció

De van egy fontos különbség: Az internet korai szakaszában nem kereskedelmi célú volt, fejlesztését eredetileg nemzetvédelmi forrásból finanszírozták, és elsősorban arra használták, hogy a kutatóközpontokat és az egyetemeket összekössék egymással. Nem arra tervezték, hogy pénzt termeljen, hanem hogy kifejlesszék a hálózatépítés a legstabilabb és leghatékonyabb módját. Az üzleti érdekeknek illetve az üzleti szereplőknek ez a kezdeti hiánya kritikus jelentőségű volt – lehetővé tette ugyanis egy megosztott forrásokon alapuló hálózati architektúra létrejöttét, ami a piac által diktált keretek között nem lett volna lehetséges.

Az internet számára annak idején az “áttörést jelentő app” az email volt; ez hajtotta az elfogadás folyamatát, illetve erősítette a hálózatot. A blockchain számára a Bitcoin az áttörést jelentő applikáció. A Bitcoin segíti a mögöttes blockchain adoptálását, stabil technikai közössége és jól felépített kód-felülvizsgálati procedúrája révén pedig a legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb a különböző blockchainek közül. Valószínűsíthető, hogy az emailhez hasonlóan a Bitcoin is fenn fog maradni valamilyen formában. De a blockchain számos más applikációt is támogatni fog, köztük okosszerződéseket (smart contracts), eszköznyilvántartásokat, és sok más tranzakciót, ami túlmutat a pénzügyi és jogi kereteken.

A Bitcoint érdemes egyfajta mikrokozmoszként értelmezni, ami bemutatja, hogy hogyan működhet egy újfajta, decentralizált és automatizált pénzügyi rendszer. Bár jelenlegi képességei korlátozottak (például, a konvencionális fizetőrendszerekkel összehasonlítva alacsony a tranzakciós volumen), ugyanakkor inspiráló víziót ad a jövőről, ugyanis a kód nemcsak egy szabályrendszert, hanem egy gazdasági rendszert is magában foglal. Például, a tranzakcióknak meg kell felelniük bizonyos szabályoknak, mielőtt a Bitcoin blockchain befogadná őket. Ahelyett, hogy megírják a szabályokat, és kineveznek valakit, hogy ellenőrizze a szabályszegéseket – ami a jelenlegi pénzügyi rendszer működésének felel meg – a Bitcoin kódja határozza meg a szabályokat, a hálózat pedig ellenőrzi a megfelelést. Ha a tranzakció megszegi valamelyik szabályt (például, a digitális aláírásokkal nincs minden rendben), akkor a hálózat egyszerűen elutasítja. Még a Bitcoin “monetáris politikája” is bele van foglalva a kódjába: Új pénzt tíz percenként adnak ki, a készlet pedig véges, nem haladhatja meg a 21 millió Bitcoint. Ez a szabályzat hasonlít az aranystandardhoz (vagyis egy olyan rendszerhez, amelyben a pénzkészlet egy árucikkhez kötött, és nem a kormány szabályozza).

Mindez nem azt jelenti, hogy a Bitcoin jelenlegi kínálata tökéletes. A valóságban sok közgazdász nem ért egyet a Bitcoin “keménypénz”-szabályával, a jogászok pedig azzal érvelnek, hogy a kód általi szabályzás önmagában nem elég rugalmas és nem teszi lehetővé az egyéni esetek mérlegelését. Azt azonban nem lehet elvitatni, hogy a Bitcoin valóságos, és hogy működik. Az emberek valós gazdasági értéket tulajdonítanak a Bitcoinoknak. Az ún. “bányászok”, akik a blockchaint kezelik, és a “pénztárca-szolgáltatók”, akik a Bitcoinos tranzakciókhoz használt szoftvereket írják, kivétel nélkül betartják a szabályokat. A blockhainje eddig ellenállónak bizonyult a támadásokkal szemben, és egy stabil, ámbár egyszerű fizetési rendszert támogat. A blockchain által képviselt lehetőség a pénzügyi rendszer megreformálására éppen ugyanannyira elbizonytalanító, mint amennyire lelkesítő.

Túl sok, túl korán?

Sajnálatos módon a pénzügyi technológiai befektetők száma jóval magasabb, mint amit a technológia fejlettsége indokolna. Gyakran találkozunk olyan, nem túl innovatív blockchainekkel, amik nem többek puszta adatbázisoknál, amik – a kor divatját követve – blockchainnek nevezik magukat.

Sok “internet előtti” játékos, például telekom-szolgáltatók és kábelcégek, próbáltak a hálózatukon keresztül interaktív multimédia-szolgáltatásokat nyújtani, de egyiknek sem sikerült akkora áttörést elérnie, hogy bárki emlékezne rájuk. Lehet, hogy a blockchain technológiában is hasonló trendnek leszünk tanúi. A jelenlegi környezet szereplői a nagyobb pénzintézetek, melyek fokozatosan jobbítják a rendszert, illetve az új startupok, amik a gyorsan változó infrastruktúrára építkeznek, és reménykednek, hogy a futóhomok nem éri utol őket.

A kriptovaluták esetében sokkal agresszívabb kockázatitőke-befektetést látunk, mint annak idején az internet hajnalán. Ez a túlzott érdeklődés a befektetők és a vállalkozások részéről a kriptovalutákat alapvetően mássá teszi, mint amilyen az internet volt, hiszen utóbbi több évtizeden keresztül viszonylagos ismeretlenségben tudott fejlődni, a kutatók kedvükre kalapálgathatták, kísérletezgethettek vele, gondolhatták újra. Ez az egyik ok, amiért annyira fontos az MIT  Digital Currency Initiative (Digitális Valuta Kezdeményezés) keretében végzett munkánk: ez azon kevés helyek egyike, ahol számottevő erőfeszítést tesznek a technológia fejlesztésére, üzleti érdekek és motivációk nélkül. Ez kritikus jelentőségű.

A jelenlegi pénzügyi rendszer rendkívül komplex, és ez a komplexitás kockázatot jelent. Az új, kriptovaluták által lehetővé tett decentralizált rendszer sokkal egyszerűbb lehetne a köztes rétegek elhagyása révén. Segíthetne elkerülni a kockázatot, illetve a pénz más módon történő mozgatása által lehetőséget teremtene a különböző típusú pénzügyi termékek számára. A kriptovaluták megnyithatnák a pénzügyi rendszert azok előtt is, akik jelenleg ki vannak zárva belőle, alacsonyabbá tehetnék a bejutási küszöböt, és elősegíthetnék a kiélezettebb versenyt. A szabályozó hatóságok a politikai célok elérésének legjobb módjára törekedve  a színvonal felhígulása nélkül reformálhatnák át a pénzügyi rendszert. Lehetőség adódna a rendszerkockázatok lecsökkentésére is: a felhasználókhoz hasonlóan a szabályozó hatóságok is szenvednek az átláthatatlanságtól. Kutatások bizonyítják, hogy a rendszer átláthatóbbá tétele lerövidíti a közvetítői láncokat és csökkenti a felhasználók költségeit.

A tanulság

Általában az új technológiák és infrastruktúra elsődleges használata, sőt, a felhasználók értékrendje is drasztikusan megváltozik azzal szinkronban, hogy a technológiák egyre fejlettebbé válnak. Ez minden bizonnyal igaz lesz a blockchain esetében is.

A Bitcoint először a 2008-as pénzügyi válságra válaszul hozták létre. Az eredeti közösség erős libertarianizmusa, establishment-ellenessége sokban hasonlít az ingyenes-szoftver kultúra szabadelvű kereskedelmi értékrendjéhez. Ugyanakkor valószínű, hogy hasonlóan a Linuxhoz, ami mostanra mindenféle kereskedelmi applikációban illetve szolgáltatásban megtalálható, a blockchain végleges felhasználási módjai közül sok válik standarddá a nagyvállalatok, kormányok, központi bankok és más nagy játékosok körében.

A blockchain- illetve a pénzügyi technológiára sokan csupán mint puszta adathordozói technológiára tekintenek – mint egy CD-ROM-ra. Valószínűbb azonban, hogy azt jelentik a pénzügyi rendszer számára, mint amit az internet jelentett a média- és reklámcégek számára. A gazdaság egyik fő elemének egy ilyen alapjaiban történő újrastrukturálása nagy kihívást jelent a szektor szereplői számára. A változásra való felkészülés azt jelenti, hogy fektetni kell a kutatásba és a kísérletezésbe. Azok, akik ezt teszik, előnyre tesznek szert az új, a jövőt jelentő pénzügyi rendszerben.

Megjelent: 2017. március 8.

Eredeti cikk



Kategóriák:Üzleti, Gazdaság, Innováció

Címkék:, , , , , ,