Kanada: A “menedékváros”-trend veszélyei

Maclean’s (Toronto)

A kanadai városok egymással versengve nyilvánítják magukat “menedékvárossá”. De vajon bölcs dolog ez, vagy pusztán arra jó, hogy még jobban megossza az országot?

Kanada oltalmat kínáló ország. Hagyományos nagylelkűségünk és nyitottságunk a világ legsebezhetőbbjei felé példaként szolgál más országok számára. Nemzeti büszkeségünk is többek között ebből táplálkozik. Kanada idén 300 000 új bevándorlót fogad be, köztük 40 000, háború elől menekülő szíriait.

Miután nemzeti szinten megalapoztuk jóhiszeműségünket a bevándorlókkal és a menekültekkel szemben, teljesen felesleges – egyenesen meggondolatlan dolog – mindezt városi önkormányzati szinten is megerősíteni. A menedékvárossá válás ugyan kellemes borzongással töltheti el a városvezetést, de komoly veszélyt jelent Kanada országos szintű bevándorlási politikájára, amely jelenleg széleskörű támogatottságot élvez a népesség körében.

Múlt hónapban Montréal nyilvánította magát menedékvárossá, követve Toronto, Hamilton és London (Ontario) városok nyomdokait. “Üzenet Donald Trumpnak. Montréal büszke menedékváros” – írta a Twitteren a montréali polgármester, Denis Coderre. Winnipeg, Regina és Fredericton városai is hasonló lépést fontolgatnak. De a politikai üzeneten túl, mivel jár mindez valójában? Ez nem mindig világos. London vezetése először egyhangúlag megszavazta az ötletet, és csak utána készíttettek jelentést döntésük lehetséges következményeiről, ami igencsak szokatlan módja a kormányzásnak.

A bibliai időkben a menedékvárosok az emberölést elkövetőknek adtak oltalmat. Nagy-Britanniában ma a menedékváros egyszerűen azt jelenti, hogy ott mindenkit szívesen látnak. Az amerikai menedékvárosok minden lakosuknak ugyanazokat a szociális szolgáltatásokat biztosítják, bevándorlói jogállástól függetlenül; valamint menedékül szolgálnak a papírokkal nem rendelkező bevándorlók számára, oly módon, hogy a helyi rendőrséget arra utasítják, hogy ne működjenek együtt a szövetségi hatóságokkal bevándorlási ügyekben.

Elsőként Toronto városa deklarálta magát menedékvárosnak 2013-ban; mintegy válaszul az agresszív amerikai bevándorlási politikára. A városi szolgáltatások minden lakos számára elérhetőek, és a rendőrséget arra utasítják, hogy ne firtassák a panaszosok bevándorlói jogállását. De vannak, akiknek még ez sem elég merész. Több, nemrégiben készült jelentés számol be arról, hogy Toronto csalódást kelt, mivel a városi rendőrség egyes esetekben még mindig együttműködik a szövetségi hatóságokkal, például a kanadai határőrséggel. Ez teljesen abszurd. A helyi rendőrség elidegenítése a szövetségi erőktől nem erény, és elkerülhetetlenül aláássa Kanada irigylésre méltó nemzeti konszenzusát bevándorlási kérdésekben.

Kanada liberális bevándorlási politikájának széleskörű és folyamatos támogatása azon alapul, hogy a polgárok bíznak abban, hogy a szabályokat igazságosan és egyenletesen alkalmazzák, az egész ország javára. A városi szintű “menedékek” létrehozása, ahol a törvényt politikai okokból megszegik, a bevándorlásról szóló nézetek veszélyes polarizációját segíti elő. Elég, ha déli szomszédainkra tekintünk.

Az amerikai menedékvárosok általában olyan, hagyományosan demokrata érzelmű területeken találhatók, ahol a vietnámi háború óta nyíltan szembehelyezkednek a szövetségi hatóságokkal. San Francisco városa például külön személyi igazolványt állít ki lakosainak, ami a szövetségi illetve állami okmányokat hivatott helyettesíteni. A texasi – szintén liberális enklávénak számító – Austin város seriffje nemrég kijelentette, hogy nem hajlandó eleget tenni a szövetségi utasításoknak az illegális bevándorlók elfogását illetően. Az ehhez hasonló városi szintű függetlenségkinyilvánítások előre megjósolható módon az ország republikánus részein is megtették hatásukat. A belpolitikai káosz, amit a mintegy 300 menedékváros (és három menedékállam) okoz, részben megmagyarázza Trump sikerét is a tavalyi elnökválasztáson: győzelme egy kísérlet a nemzeti szintű ellenőrzés visszaállítására a bevándorlási ügyekben külön utat járó városokban. Trump egyik első kormányrendelete éppen azt célozza, hogy a menedékvárosoktól meg lehessen vonni a szövetségi juttatásokat. Miért akarná bárki is importálni ezt a működésképtelen rendszert Kanadába?

Ha az önkormányzati politikusok határozott véleménnyel rendelkeznek Kanada migrációs politikáját illetően, akkor választassák meg magukat parlamenti képviselőnek, ahol törvénytisztelő módon próbálhatják megváltoztatni az érvényben lévő szövetségi törvényeket. Máskülönben maradjanak meg a saját területükön. És mondják meg a rendőrségüknek, hogy tartsák tiszteletben az ország törvényeit.

Megjelent: 2017. március 14.

Eredeti cikk



Kategóriák:Amerika, Közigazgatás, Politika

Címkék:, , , ,