Mi értelme a Genfi Autószalonnak 2017-ben?

fortepan_9818A kép illusztráció. Forrás: FORTEPAN

Luc Debraine – Le Temps (Lausanne)

Az autógyártás krémjét felvonultató kiállítást a századfordulón, a közlekedés forradalmának kellős közepén rendezték meg először. De hogyan lehet algoritmusokat bemutatni egy standon? A Genfi Autószalon azért még rendelkezik vonzerővel.

1905. május 4-én, a Genfi Újság nevű lap lelkesen számolt be az első svájci nemzeti automobilkiállításról. A napilap kitért arra is, mennyire helytálló a szalon elnevezés: az eseményt “elegancia, kényelem, a színek harmóniája, a szervezők kedvessége és közvetlensége” jellemezte.

Jó évszázaddal később, a 87. alkalommal megrendezendő szalon fővédnöke, Maurice Turrettini, hasonló szavakat használ: “A szalont körbejárva mintha fejest ugranánk a csillogó színek, az áramvonalas formák és a bőrhuzatok illatának világába.”

Csökkenő látogatottság

Minden úgy megy, mintha az autószalon koncepcióját nem érinthetnék a változás szelei. Pedig nem így van. Az igazság az, hogy ez a fajta bemutató, ami teljesen adekvát volt a századfordulón, a közlekedés fellendülésének idején, mára elavulttá vált, és sürgős megújhodásra lenne szüksége. Természetesen a változás szelét itt is a digitális forradalom jelenti. A tavalyi, 86. Genfi Autószalon végén, az egyik gyártó képviselője így nyilatkozott: “Hogyan lehet konkrétan bemutatni az embereknek, hogy mi is valójában az okosautó (connected car), az elektromos autó, az önvezető autó?”

Ugyanez a bizonytalanság volt jellemző a legutóbbi, tavaly szeptemberben megrendezett párizsi autókiállításra is. A felelősök az egész Franciaországban bevezetett szigorú terroristaellenes intézkedésekkel magyarázták az érdeklődők távolmaradását (14 %-os volt a visszaesés). Mi több: a Volvo, a Ford, a Mazda, és a luxusmárkák a Bentley-től a Lamborghini-ig meg sem jelentek az eseményen. Még a francia gyártók is csökkentették kiállítási területeiket. A legrégebbi (1898), egyben leglátogatottabb (átlag 1 millió látogató) autószalon egzisztenciális krízisben van. Jövőre rövidebb ideig kellene nyitva tartania.

Új közönség

A gyártók nem vonulnak vissza minden hasonló eseményről. A kínai és indiai autószalonok például erejük teljében vannak. De jelenleg mégis a kételkedés jellemző. “Éppen azt vizsgáljuk, hogy van-e értelme szisztematikusan részt vennünk ezeken a kiállításokon.” – mondja Sascha Heiniger, a Volvo svájci leányvállalatának szóvivője. “Nagyon sok pénzbe kerülnek és az erős médiajelenlét sem garantált. Ezért egyre inkább a megjelenés más formái felé fordulunk.”

Egy közepes méretű márkának egy stand a szalonon körülbelül 2 millió svájci frankjába (kb. 580 millió forint) kerül. A sajtónapok alatt a szalonnal kapcsolatos hírek elözönlik a médiát, így inkább összemosódnak és gyengítik egymást. Ezért erős a kísértés, hogy inkább márkaspecifikus eseményeken keresztül kommunikáljanak, vagy olyan technológiai tematikájú rendezvényeken, mint például a las vegas-i CES, amin egyre több autómárka képviselteti magát.

“Oda kell mennünk, ahol az ügyfeleink vannak” – mondja Sascha Heiniger. Egy autószalont olyan emberek látogatnak, akiknek már kialakult meggyőződéseik, szokásaik vannak. Ez nem ugyanaz a közönség, mint a “digitális bennszülöttek”, akiket nem feltétlenül hoz lázba a karosszéria, a motor, vagy a szép felni. Ezért tartunk pop-up rendezvényeket, rendezünk művészeti és más, egyedi igényekre szabott eseményeket.”

Virtuális látogatás

A Volvo mindenesetre képviselteti magát a most következő Genfi Autószalonon (március 9-19). A gyártó úgy döntött, hogy régiónként (Európa, Ázsia, Amerika) egy-egy szalonon fog részt venni évente. Európában a genfi szalonra esett a választás, ami a gigantikus méretű párizsival vagy frankfurtival összehasonlítva sokkal emberléptékűbb. Ráadásul, mivel Svájcban nincs autógyártás, minden márka egyenlő esélyekkel képviseli magát. Ahol az olyan formatervezők, mint a Genfben 1936 óta jelen lévő Pininfarina a legismertebb gyártókkal együtt van jelen. Nem titok, hogy a genfi kiállítás a magas vásárlóerővel rendelkező publikumot célozza.

“A luxusmárkák oda mennek, ahol az ügyfeleik vannak.” – jegyzi meg André Hefti, az autószalon igazgatója. Könnyű megérteni, miért hezitál a Bugatti vagy a Lamborghini, hogy részt vegyen-e a párizsi kiállításon. Genffel kapcsolatban azonban egy pillanatig sem merül fel kétely. Tavaly a McLaren két autót adott el csak a sajtónapok alatt, még mielőtt a kiállítás egyáltalán megnyílt.

André Hefti folytatja: “Sokan beszélnek a technológiai kiállításokról, mint új konkurenciáról. De a gyártók számára a las vegas-i CES-en való jelenlét leginkább a Szilícium-völgybeli partnereikkel való kapcsolattartásról szól. A szalonon kívüli, márkaspecifikus események is már régóta léteznek, és nem jelentenek konkurenciát egy olyan rendezvénynek, mint a miénk.”

De hogyan adaptáljunk egy analóg, a kézzel foghatóra, a csillogásra épülő bemutatót egy olyan korra, amelynek jelszava a dematerializáció? Olyannyira, hogy sok márka a szalonbéli standját virtuális módon is látogathatóvá teszi a weben? “Egy egész termet szentelhetnénk a digitalizációnak” – mondja Hefti. “De nem biztos, hogy a gyártók ezt akarják. Számukra a Genfi Autószalon azt képviseli, amit mindig is képviselt: a technológia és a dizájn egy unikális egyvelegét.”

Megjelent: 2017. március 1.

Eredeti cikk



Kategóriák:Európa, Gazdaság, Innováció

Címkék:, , , ,