A DNS-teszt az új horoszkóp

dnsillusztráció: Vass Szabolcs

Sarah Zhang – The Atlantic (Boston)

Stephane Budelnek van egy ötlete: olyan mobilalkalmazást hozna létre, ami a felhasználó DNS-e alapján megmondja, hogy az illető melyik szuperhősre hasonlít leginkább.

Hadd fejtsük ki bővebben. A teszt – magyarázza Budel – hasonlóságokat keresne azon gének között, amik mind az emberekben, mind a pókokban is fellelhetők, és ez alapján állapítaná meg, hogy hány százalékban Pókember valaki. Hulkra más géneket nézne, és így tovább. “Az eredmény egy felosztás lenne, például hogy valaki 30%-ban Superman, 20%-ban Vasember, és 50 %-ban Hulk.” – magyarázza Budel, aki már jó ideje fontolgatja az ötletet kollégájával, Eric Lakinnel együtt, akivel a DeciBio nevű élettudományi piackutató- és tanácsadó cégnél dolgoztak együtt, ahol Budel társtulajdonos.

Természetesen le kell szögeznünk, hogy mindez csak a képzelet játéka. De Budel nem viccel. (“Mondom, ezt az appot valaki le fogja fejleszteni és rengeteg pénzt fog vele keresni.”) A DNS-szekvenálás gazdaságtana változóban van, a közvetlenül a fogyasztók számára elérhető géntesztek egyre inkább az életmód- és a wellness – nem pedig az egészségügy – területeinek irányába mozdulnak el a szabályozatlan piacon. Ezek a DNS-tesztek nem arról szólnak, hogy az illető milyen eséllyel betegszik meg rákban,  hanem arról, hogy milyen borokat vagy edzéstervet lehet ajánlani neki a génjei alapján.

Mindez egyre inkább hasonlít a magazinokban található tesztekhez és horoszkópokhoz. A tudományos háttér sokszor meglehetősen gyenge lábakon áll – a szuperhősök esetében nem is beszélhetünk tudományos háttérről. A “jó móka” a leggyakoribb jellemző, ami ezekkel a tesztekkel kapcsolatban elhangzik. Régen a csillagokat néztük, ha kikapcsolódásra, megvilágosodásra, vagy iránymutatásra vágytunk; most itt van helyette a DNS.

***

Nem valószínű azonban, hogy sokan hajlandóak leperkálni 2000 dollárt egy DNS-tesztért, csak úgy a móka kedvéért. De 200-at vagy 20-at viszont talán már igen. A lifestyle-genetika világa csak azért létezhet, mert a DNS-szekvenálás sokkal olcsóbb lett.

A technológiai újítások önmagukban még nem csökkentették le eléggé a költségeket. Egy emberi DNS kódolórégióinak szekvenálása még mindig több száz dollárba kerül. (A 23andMe és az Ancestry DNA nevű cégek szekvenálás helyett genotipizálással foglalkoznak – ez jobban hasonlít egy szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzéshez egy adott területen – , ezek a tesztek tehát sokkal kevesebbe kerülnek). 2015 augusztusában az Illumina nevű san diegói cég, ami uralja a DNS-szekvenáló berendezések piacát, bejelentette, hogy több céggel együtt 100 millió dollárt fektet be a Helix nevű új vállalkozásba, ami a génteszteknek egyfajta app store-ját hozná létre.

A Helix állja az ügyfelek DNS-szekvenálásának költségeit, így a partnercégek az applikációk fejlesztésére koncentrálhatnak. A partnerek között eddig megtalálható a National Geographic, ami jelenleg 150 dollárért kínálnak származás-DNS-tesztet, illetve a Vinome nevű borklub, ami negyedévente 150 dollárba kerülő előfizetésért cserébe DNS-tesztet és három személyre szabott palack bort küld. A Helixbe ugyan beszálltak olyan, hagyományos egészségügyi intézmények, mint a Mount Sinai kórház és a Mayo Clinic, de a cég saját bevallása szerint a “genealógia, a fitnesz, az étrendek és az életmód-tanácsadás” terén működik. A Helix részesedést kap minden egyes alkalommal, amikor valaki megvásárol egy applikációt. Az Illumina szempontjából a DNS-szekvenálás új területeken történő alkalmazása bővíti a piacot a berendezéseik számára.

A fenti üzleti modell demokratizálja a DNS-tesztek piacát és lehetővé teszi a cégek számára, hogy olcsóbban kínálhassanak egyéni teszteket. Budel meggyőződése szerint a genetikai szuperhős-app egy nap elérhető lesz a Helixen.

Amikor a Helix októberben közzé tette a partnercégek listáját, a Vinome-ra rögtön ráharapott a média, hiszen borral foglalkoznak. Kaptak hideget-meleget. Egyes tudósok kételkedtek abban, hogy egy DNS teszteredménynek bármi köze lenne ahhoz, hogy az adott személy szereti-e a chardonnayt, egy genetikus pedig komplett hülyeségnek nevezte az egészet. A Vinome igazgatója, Ronnie Andrews azzal védekezett, hogy a Vinome saját maga is végez felméréseket a vevőik preferenciáiról, melyek eredményeit, a 10 génvariáns mellett, szintén felhasználják a borajánló-algoritmusban.

Valóban léteznek gének, amik előre meghatározzák azt, hogy hogyan érzékelünk egyes kémiai vegyületeket, például a brokkoli keserűségét, de ezek a gének nem feltétlenül befolyásolják az ízlést. “A DNS alapján meg tudom mondani, hogy mi az, amit valószínűleg érez, de az, hogy valaki szeret valamit vagy sem, az más lapra tartozik.” – mondja Danielle Reed ízkutató. Nem egészen világos, hogy egy DNS teszt mit ad hozzá a kérdőív-eredményekhez. Kinek van DNS-tesztre szüksége ahhoz, hogy megtudja, hogy nem szereti a brokkolit? A Vinome viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a génvariánsok pontosabbá teszik az algoritmust, az erre vonatkozó tanulmányokat pedig tudományos lapokban is közzé szándékozzák tenni.

Lehet, hogy nem is ez a lényeg. A legtöbben amúgy sem vagyunk képesek érzékelni a különböző erjesztett szőlőlevek közötti árnyalatnyi különbségeket. A bor élvezete sokkal inkább az borfogyasztást körüllengő mítoszról szól. A többgenerációs családi borászat egy történet. Egy kifejezetten nekem, a DNS-em alapján kiválasztott palack egy másfajta történet. “Ha a történetre ráharapnak az emberek, és ha örömet okoz nekik az a tudat, hogy a bor, amit isznak, a DNS-ük alapján lett kiválasztva számukra, akkor végül is valódi értéket teremtenek a fogyasztói élményben.” – mondja Robin Goldstein borszakértő.

Andrews ugyanezt a szót használja: “élmény”. “Élményt kínálunk” – mondja. “A bor világában minden az élményről szól, a genetika-faktor ezt lovagolja meg.”

Ha azt mondjuk az embereknek, hogy a bor, amit isznak, a DNS-ükhöz lett párosítva, akkor tényleg jobban fogják élvezni a bort. A pszichológiában ezt Forer- vagy Barnum-hatásnak nevezik, P.T. Barnum híres cirkuszi mutatváyos után. Egy személyiségtesztet vagy egy horoszkópot olvasva hajlamosak vagyunk azokra a részletekre figyelni, amik illenek ránk, és elsiklani a többi felett. A horoszkóp ezért hátborzongatóan találónak tűnik. Megvan a módja annak is, hogy hogyan lehet mindezt még jobban fokozni. “Az emberek hajlamosak azt vélni, hogy egy állítás igazabb attól, hogy körülményes, egyénileg végzett felmérés eredményén alapul.” – mondja Peter Glick, a Lawrence Egyerem pszichológusa. Márpedig mi lehet egyénibb az ember DNS-énél?

***

Andrews azelőtt rákdiagnosztikával foglalkozott, a Vinome ötlete szó szerint egy üveg bor mellett született meg, egy szakmai konferencián. Megkérdeztem tőle, miért nyergelt át a fogyasztói genetikára.”Szórakoztató és izgalmas applikációkat hozunk létre – ez a terület olyan, mint egy gyorsítósáv.” A Vinome csapata hozta létre az Exploragen nevű céget is, ami az ízleléssel és szaglással kapcsolatos genetikával foglalkozik.

Előnyt jelent, hogy a wellness-típusú genetikai tesztekre vonatkozó szabályozási akadályok sokkal alacsonyabban vannak, mint az orvosi vizsgálatokéra vonatkozók. Amikor az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2013-ban lecsapott a 23andMe-re, az összes cég, ami genetikai teszteken nyújt információkat betegségekről, óvatosabbá vált.

Az FDA egyelőre nem nyúl az olyan életmód- és wellness-célú DNS-tesztek után, amik például mozgástípust javasolnak DNS alapján. Rebecca Robbins, a STAT nevű egészségügyi portál riportere nemrég 5 ilyen tesztet végeztetett el különböző helyeken. Bizonyos esetekben egymásnak homlokegyenest ellentmondó javaslatokat kapott. A többi tanács használhatatlanul homályos volt. “Az eredményeket böngészve úgy éreztem, mintha a horoszkópomat olvasnám. Kerestem azokat a részeket, amelyekben magamra ismerhetek” – írta. (Az általa kipróbált tesztek közül egy sem szerepel a Helix kínálatában.)

2008-ban, az European Journal of Human Genetics (Európai humángenetikai szakfolyóirat) oldalain megjelent egy cikk, “Génhoroszkópok: minden a génekben van megírva? Érvek a fogyasztói genetikai tesztek szabályozása mellett”, ami óvatosságra int az olyan genetikai tesztekkel kapcsolatban, amik komplex betegségek kockázatait szűrik. Az elgondolás, miszerint a DNS-ből legalább olyan nehéz olvasni, mint a csillagokból; hiszen az emberek hajlamosak belelátni mintákat az értelmetlen adathalmazba, helyénvaló, ha rákról, mozgásformákról vagy borokról beszélünk. A rák genetikai aspektusait sokkal intenzívebben tanulmányozták eddig, mint a mozgásforma-  illetve borpreferenciákét.

Ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kellene hagyni a genetikából kiolvasható valódi információkat. Bizonyos esetekben egyértelműen egy gén felel valamiért, de a legtöbb esetben sok gén hat együtt egy komplex jellegre, melynek komplexitását gyakran a tudósok sem érik fel. De mi akkor is a DNS-től várjuk a választ – a megértés iránti vágyunk erősebb a felfogóképességünknél. A Pókember-génteszt valójában nem több, mint ennek kiterjesztése a képzelet világába.

Megjelent: 2017. január 25.

Eredeti cikk



Kategóriák:Életmód, Üzleti, Gazdaság, Innováció, Multimédia, Tudomány

Címkék:, , ,