Miért neveztek el egy moszkvai éttermet Sztálin titkosrendőrségéről?

nkvd2illusztráció: Vass Szabolcs

Oleg Jegorov – Russia Beyond the Headlines (Moszkva)

2016 decemberében egy Moszkva belvárosában található étterem NKVD-re változtatta a nevét, mely rövidítés a sztálini terror egyik különösen véres időszakát idézi. Az emberi jogi aktivisták háborognak, a Sztálin-rajongók örvendeznek, a szakemberek szerint pedig pusztán arról van szó, hogy a tulajdonosok a pénzszerzésnek ezt a cinikus módját választották.

Az elektromos kandalló fölött Sztálin egyenruhás portréja függ. Az étlapokon sarló és kalapács, illetve az étterem neve – NKVD – díszeleg. A katonaingbe öltözött pincér ragaszkodik ahhoz, hogy ez az “Egy nagyhatalom nemzeti konyhája” rövidítése, de nyilvánvaló, hogy mindenkinek a Belügyi Népbiztosság, az 1934-46 között működő szovjet titkosszolgálat, a KGB véreskezű elődje jut róla eszébe.

Az NKVD étterem mindössze két kilométerre található a Kremltől, és úgy fest, mintha még csak most kezdték volna sztálinista szentéllyé alakítani. A falakon két Sztálin-portré található, az étlapról Felix Dzerzsinszkij (az első Belügyi Népbiztos) mosolyog vissza ránk, valamint találunk egy “Sztálin-falatok” elnevezésű ételt, de egyelőre ennyi. Ezektől eltekintve tipikus moszkvai étteremről van szó: a falakon agancsok; hatalmas, fából készült bútorok; Cézár-saláta 400 rubelért (kb. 2000 forint). A számlán még mindig az étterem előző nevét látjuk.

A célközönség: mindenki

Katonai zubbonyos pincérünk elmondása szerint ez még csak a kezdet, és a jövőben még több szovjet szimbólum lesz az étteremben. Amikor megkérdezzük, kik képezik az étterem célközönségét, magabiztosan válaszol: mindenki. Ezen a vasárnapi estén azonban az NKVD majdnem üres: A nagy teremben mindössze négy vendéget számolunk.

A pincér nem zavartatja magát az elnevezés által keltett kellemetlen asszociációk miatt. “Csak rossz dolgok voltak, csak kivégzések?” – teszi fel a költői kérdést. De a választ már nem várja meg, hanem felszólít minket, hogy rendeljünk.

A sztálini tisztogatások áldozatainak volt otthona

Az első személy, aki felhívta a figyelmet az étterem provokatív nevére, Mark Fejgin ügyvéd volt, aki december 9-én lefotózta a cégért, majd megosztotta a Twitteren. “Talán még menőbb lett “Öt kivégzés pecsenyesütő”-nek nevezeni” – fűzte hozzá.

Mindennek a tetejébe az NKVD étteremnek helyt adó épület, az Osztozsenka utca 8, négy lakóját is kivégezték a sztálini tisztogatások alatt. A nevüket egy “Therese Philosophe” nevű felhasználó posztolta ki a Facebookra. Ez a négy fő csak töredéke a sztálini terror áldozatainak: A történész Alkeszej Litvin szerint Sztálin uralma alatt több, mint 700 000 embert végeztek ki. Az NKVD, mint a belbiztonságért felelős szerv, közvetlenül részt vett a kivégzésekben.

Az internet haragja

Az interneten élénk vita alakult ki az ügy kapcsán. “Moszkvaiak, elment az eszetek?” – tette fel a kérdést David Komak, a népszerű Lurkmore weboldal alapítója. Jelena Csudinova írónő szerint az étteremnek ezzel a névvel emberhúst kellene felszolgálnia. Több fekete humorú vicc született: volt, aki azt javasolta, hogy gyertyafény helyett vallatólámpákkal világítsanak a vendégek arcába, illetve az autentikus hangulat kedvéért kötözzék le a vendégeket és vért szolgáljanak fel nekik.

Ugyanakkor nem minden moszkvait háborít fel a Sztálin titkosrendőrségéről elnevezett étterem. Azokat, akik nosztalgiával gondolnak Sztálinra és általában véve a szovjet korszakra, nem zavarja ez a marketingfogás, sőt, van, aki kifejezetten üdvözlendőnek tartja. Egy Ivan Rahmetov nevű Facebook-felhasználó például azt írta: “Nem vagyok sztálinista. De elvből el fogok látogatni az NKVD-be.”

Cinikus marketingfogás

A televíziós riporter-történész Nikolaj Svanidze szerint az NKVD elnevezés nem a Sztálin-kor kivégzőosztagainak kíván emléket állítani, egyszerűen a pénzcsinálásról szól. “Ha Vászja bácsi konyhájának nevezték volna el a helyet, abban nem lenne semmi különös. Az NKVD névvel úgy gondolom, az a céljuk, hogy az emberek már csak kíváncsiságból is ellátogassanak hozzájuk.”

Ugyanakkor hozzátette, hogy az ötletgazdákat nyilvánvalóan nem érdekli, milyen érzelmeket váltanak ki az emberekből: “Az érdeklődés lehet negatív, felháborodás okozta; lehet semleges, kiváncsiságból fakadó; és a Sztálin-rajongók esetében lehet pozitív.” Mindenesetre szerinte a névadási döntést inkább üzleti, mintsem politikai megfontolások vezérelték.

A Kommerszant újságírója, Sztaniszlav Kucher egyetért vele. “Amit csinálnak, az semmi más, mint üzlet; egy – véleményem szerint – visszataszító, de természetes reakció a szovjet mitológia iránti újraélénkült érdeklődésre.” Hozzátette, hogy a cinikus üzletembereknek teljesen mindegy, hogy melyik történelmi időszakot emelik piedesztálra: a Szovjetuniót, a kilencvenes éveket, vagy a Putyin-érát.

Megjelent: 2016. december 28.

Eredeti cikk



Kategóriák:Életmód, Üzleti, Európa

Címkék:, , ,