Kína feszülten figyeli az orosz-amerikai kapcsolat javulását

orosz-kina-usaillusztráció: Vass Szabolcs

Laura Zhou – South China Morning Post (Hongkong)

A Putyinnal szoros kapcsolatot ápoló olajmágnás kinevezése az amerikai külügyminiszteri posztra egy új korszak kezdetét jelölheti az orosz-amerikai kapcsolatban, melynek következtében Moszkva egyre kevesebb késztetést érezhet arra, hogy kompromisszumokat kössön Pekinggel.

Rex Tillerson olajmágnás kinevezése után Peking árgus szemekkel figyeli a Washington és Moszkva közötti egyre melegedő kapcsolat alakulását.

Az ExxonMobil vezérigazgatójaként Tillerson széleskörű tapasztalatokat szerzett Oroszországban és szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin elnökkel is.

Putyin 2013-ban állami kitüntetésben is részesítette Tillersont “az energiaszektorbeli együttműködés elősegítéséért”.

Ha Tillerson kinevezésével valóban új korszak veszi kezdetét a Kreml és a Fehér Ház kapcsolatában, akkor az azt jelenti, hogy Moszkva egyre kevésbé kényszerül rá, hogy kompromisszumokat kössön Pekinggel, különösen a közép-ázsiai régió ügyében, melyhez Oroszországot és Kínát is egyre nagyobb érdekeltségek kötik.

Shi Ze, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézet Oroszország-szakértője szerint Tillerson “jól ismeri Oroszország legfelsőbb vezetőit, valamint tisztában van az ország befektetői környezetével és politikájával.”

Oroszország energiaszektorát rosszul érintették a 2014-es, a Krím-félsziget elcsatolása után kivetett kemény nyugati szankciók, így ez az iparág lenne az első, amire a két ország kapcsolatának javulása hatással lenne.

Az ExxonMobil oroszországi ügyletei ugyan csak elenyésző részét képviselik a globális termelésének, ugyanakkor közös vállalkozásba fogott az orosz olajóriással, a Rosznyefttel, melynek célja a fosszilis tüzelőanyagok felkutatása az Északi-sarkvidéken.

Shi szerint “egy Oroszországot jól ismerő személy ezen a poszton jó hatással lehet a gazdasági együttműködésre, különösen annak fényében, hogy az ExxonMobil oroszországi gáz- és olajprojektekben is részt vesz.”

Az elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy Trump közeledése a Kremlhez egy nagyobb szabású terv része lehet, melynek célja Kína felemelkedésének ellensúlyozása.

Kína és Oroszország az elmúlt években sokat közeledett egymáshoz, ugyanakkor Közép-Ázsiában versenyeznek egymással a befolyásért: mindkét ország fektetett a régió energiaszektorába.

“Kína és Oroszország közeledése az elmúlt három évben leginkább Oroszország nemzetközi elszigeteltségén és a nyugat-Csendes-óceáni térségben Kínára nehezedő, stratégiai nyomáson alapszik” – mondja Yun Sun, a washingtoni Stimson Center Kelet-Ázsia programjának egyik vezető munkatársa.

“Ha Oroszország státusza javul a nemzetközi porondon, akkor kevésbé lesz érdekelt abban, hogy Kínával továbbra is kompromisszumokat kössön. Kínának pedig kevesebb meggyőző ereje lesz az Oroszországgal való ügyleteiben.”

Wu Xinbo, a sanghaji Fudan Egyetem amerikai tanulmányok-tanszékének igazgatója is egyetért, hogy Kína Oroszországra gyakorolt befolyását gyengítheti a Moszkva és Washington közötti javuló kapcsolat.

“Ha a gazdasági szankciókat eltörlik, akkor Oroszország sem stratégialag, sem gazdaságilag nem függ többé Kínától.” – mondta Wu. “Oroszország nézőpontjából pedig egyre csekélyebb az ösztönzés, hogy a Kínával való kötelékeit ápolja.”

Mindazonáltal még mindig nem látszik tisztán, hogy Tillerson orosz kapcsolatai milyen mértékben járulnak majd hozzá a kölcsönös mély bizalmatlanság áthidalásához.

Oroszország és az USA George W. Bush és Barack Obama alatt is közös álláspontot képviselt a nukleáris fegyverek és Afganisztán kapcsán, viszont számos fronton van közöttük nézeteltérés, így a 2008-as grúziai háborúk és Szíria kapcsán is.

“Putyin nem lesz hajlandó engedni olyan fontos ügyekben, mint a Krím, Ukrajna, vagy Szíria” – mondta Wu. “Mivel a nyugat egyáltalán nem bízik Putyinban, nehéz megmondani, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a kapcsolat újraértékelődjön.”

Oh Ei Sun, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem nemzetközi kapcsolatok-szakértője szerint a kevesebb konfrontáció Moszkva és Washington között “friss levegőt” hoz a globális biztonságpolitikába, de Ázsiára csak korlátolt mértékben lesz hatással.

Shi egyetért vele, hozzátéve, hogy a két nagyhatalomnak szerinte együtt kell működnie a globális biztonság, a terrorizmus elleni harc, a nukleáris leszerelés, valamint Szíria ügyében.

Megjelent: 2016. december 15.

Eredeti cikk



Kategóriák:Amerika, Ázsia, Uncategorized

Címkék:, , , , , , , ,