Hogyan találtam rá a kamaszfiúra, aki akaratlanul kirobbantotta a szíriai háborút

sziriaillusztráció: Vass Szabolcs

Mark MacKinnon – The Globe and Mail (Toronto)

2011-ben az akkor 14 éves Naief Abazid egy szíriai iskola falára írt graffitije robbantotta ki a forradalmat, ami globális konfliktussá nőtte ki magát. A fiú jelenleg Ausztriában él.

Mark MacKinnon a The Globe and Mail vezető nemzetközi tudósítója. Az elmúlt hat hónapot azzal töltötte, hogy megírja a The graffiti kids: How an act of teenage rebellion sparked the Syrian war (A graffiti-kölykök: Hogyan robbantotta ki egy kamaszcsíny a szíriai háborút) című cikkét. Alább a cikk háttértörténetét meséli el.

A fiú a liftben szemmel láthatóan ideges: a haját és a ruháit babrálja, miközben a találkozónk helyszínéül szolgáló, a bécsi Westbahnhof melletti bevásárlóközpontban található McDonald’s étterem felé tart. Érthető a fiatal szír fiú aggodalma: egy kanadai újságírónak készül elmesélni, hogyan jutottunk el a jelenlegi viharos történelmi pillanatig.

Naief Abazid külseje egyáltalán nem forradalmári. A 19 éves fiatalember haja hátra van nyalva, és nyilvánvalóan a legszebb ruháit vette fel az alkalomra: egy szürke gombos zakót és pöttyös kék csokornyakkendőt. Teljesen átlagos tinédzsernek tűnik, aki megadta a módját ennek a számára nyilvánvalóan fontos napnak.

Magam is nyugtalan voltam. Több hónapomba telt, míg rátaláltam Naiefre, illetve meg tudtam győzni, hogy találkozzon velem. Legalább fél tucatnyi országban jártam Európában és a Közel-Keleten, miközben próbáltam minél többet megtudni az eseményről, ami előidézte az ország határait már régen átlépő, mindannyiunk életére hatással lévő konfliktust. Ezt az eseményt én és a szerkesztőim a szíriai polgárháború “szarajevói merényletének” neveztük el, utalva Ferenc Ferdinánd trónörökös 1914-es meggyilkolására. Tökéletlen hasonlatunkkal élve a “merénylet” jelen esetben egy falfirka, amit 2011. február 16-án írtak fel egy iskolaépület falára a dél-szíriai Dara városában. Felírója pedig a modern Gavrilo Princip, a trónörökös gyilkosa. A felirat így szólt: “Most te jössz, Doktor Bassár el-Aszad.”

Az elején Naief Abazid nevét sem tudtam. Mint ahogy azt sem, hogy 14 éves volt akkor, és egyáltalán nem érdekelte a politika: idősebb társai unszolására írta fel a feliratot.

Mindössze egy arab weboldalon talált, 18 nevet tartalmazó lista állt a rendelkezésemre, az úgynevezett “graffiti-fiúk” nevei. (Naief elmondása szerint 23 tinédzsert, köztük őt magát is, tartóztatott le és kínzott meg az Aszad-rezsim, ami aztán az első kormányellenes felkelésekhez vezetett Darában). Címem vagy telefonszámom egyikükhöz sem volt.

Azzal kezdtem, hogy írtam mindenkinek, aki a Facebookon és a LinkedInen a 18-as listán szereplő nevekhez hasonló névvel szerepelt. Ez vezetett el – rengeteg zsákutca után – Svédországba, ahol találkoztam egy darai menekülttel. Ő ugyan nem a graffiti-fiúk egyike volt, de ismerte néhányukat, és hajlandó volt bemutatni nekik, amennyiben elnyerem a bizalmát. A nyom végül Naief Abazidhoz, a bécsi McDonald’s-ba vezetett.

Azért kutattam ilyen lázasan Naief és a barátai után, mert egyre nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy a Szíriában dúló háború az összekötő kapocs sok, jelenleg kibontakozóban lévő esemény között.

Ott vannak először is a menekültek milliói, akik elhagyták otthonaikat, elárasztva a környező országokat: Libanont, Jordániát és Törökországot. Százezrek vonultak Európába, teljesen lebénítva a kontinenst; és sokan szálltak repülőre a távoli Kanada felé, egy új élet reményében.

Aztán ott vannak a szörnyű támadások Párizs és más nyugati városok ellen, amiket az úgynevezett Iszlám Állam vállalt magára. A menekültek közül csak kis számban kerültek ki elkövetők, de a háború mindenesetre lehetővé tette az Iszlám Állam számára, hogy egy kelet-szíriai bázist építhessen fel magának.

Aztán ott van az az egyre aggasztóbb közhangulat, ami Európában, Amerikában, és máshol eluralkodott. A francia Marine Le Pen, a magyar Orbán Viktor és az osztrák Norbert Hofer soha nem látott népszerűségnek örvend, miközben menekültek áramlanak be Európába, az Iszlám Állam pedig nyugaton folytatja szörnyű harcát. A szíriai menekültek tömeges beáramlásáról szóló túlzások hozzájárultak Nagy-Britannia sokkoló Brexit-szavazásához, illetve Donald Trump döbbenetes megválasztásához is.

A cikkemnek az a célja, hogy segítsen megérteni ezt a viharos történelmi időszakot, illetve azt, hogy mi volt a kiindulópont. Más mozzanatokat is kiemelhetnék. 2001. szeptember 11. egyértelmű választás lenne. Irak 2003-as inváziója is geopolitikai földrengést okozott, ahogyan a 2008-as pénzügyi világválság is. De akármekkora tumultust is okoztak a fenti események, végül a szíriai háború volt az, ami az egész világot káoszba taszította.

Naief Abazid kamaszkori lázadása hozzájárult a konfliktus kirobbanásához – és mindahhoz, ami utána történt. De ő is csak áldozata az eseményeknek, amiket nem ő irányít. Az elmúlt öt év az ő életét is fenekestül felforgatta.

Hozzánk hasonlóan ő is komolyan aggódik, hogy mit hoz a jövő.

Megjelent: 2016. december 2.

Eredeti cikk



Kategóriák:Közel-Kelet, Politika

Címkék:, ,