Európa letérítése az önmegsemmisítés pályájáról, négy pontban

eurapi unio.jpgillusztráció: Vass Szabolcs

Loïc Armand, Bernard Spitz – Le Monde (Párizs)

Az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás káoszba fulladt tárgyalásai közepette a Medef (a francia vállalkozások érdekképviseleti szerve) az Unió jövője miatt aggódik, és négypontos akciótervet vázol fel az európai döntéshozók számára.

Az Európai Unió és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása körüli késlekedés az utolsó csepp a pohárban. A június 23-i Brexit után az európai projekt az önmegsemmisítés pályájára állt. Nem a populizmus szele által megérintett vallonok és a britek az egyedüli felelősök. Mindannyian felelősök vagyunk, valamint a vezetőink is, akik hagyták így elavulni ezt az eredetileg hattagú közösségre tervezett rendszert.

A francia vállalatok nevében a Medef megerősíti, hogy ha az Európai Unió nem létezne, akkor ki kellene találni. A jelenleg folyamatban lévő változások ugyanis kollektív reakciót igényelnek, legyen szó akár a demográfiai egyenlőtlenségekről, a migrációs nyomásról, a gazdasági óriások megjelenéséről, az ökológiai változásokról, vagy a digitális forradalomról. A béke állapotát nem vehetjük adottnak.

A nagy technokrata mosólavór

Az európai döntéshozóknak felül kell múlniuk a saját képzeletüket. Azt akarjuk, hogy a kultúráink és tehetségeink sokszínűségére alapozva építkezzenek egy nagy technokrata gépezet létrehozása helyett. Kezdhetnék például azzal, hogy honfitársaink igényeire válaszolnak: kül- és belbiztonság; munkahelyek teremtése különösen a jövő generációk számára, sok szülő gondolja ugyanis, hogy gyermekei kevésbé fognak jól élni, mint ő. A jövőbe vetett hit nélkül márpedig nincs befektetés, nincs növekedés, következésképpen nincs munkahely sem. Ki kell törni ebből az ördögi körből, méghozzá úgy, hogy az alábbi négy kihívásra adekvát módon válaszolnak.

1. Az első kihívás a biztonság kérdése. Ez abban áll, hogy tiszteletben kell tartatni Európa határait. Fektessük le a határokat egyszer és mindenkorra, hogy együtt valódi szolidaritást építhessünk ki, a bővítésre vonatkozó homályos, és emiatt szorongást keltő tervek helyett.

A migrációs áradat kezelésére létre kell hozni – bármi áron – egy civil és katonai eszközökból álló erőt, melynek feladata az uniós határokon a menekültek kiválogatása, azok megfelelő fogadása, illetve a gazdasági migránsok kiválogatása, akiket a gazdasági szükségleteknek megfelelően fogadnak be.

2. A második kihívás a munkahelyek számának növelése a gazdasági-, pénzügyi- és társadalmi konvergencia megteremtésével. Európa koncentrikus körökből áll: a szívét képező eurozónából, illetve a további nyolc országból, akikkel közös piacot alkot. Ott vannak még a privilegizált kapcsolatok az Egyesült Királysággal, Törökországgal, Ukrajnával, Oroszországgal, Izraellel és a mediterrán térséggel; magyarán a Déllel, így a vállalkozások számára a valódi határvonal ezek körül húzódik.

Demokratikus fellendülés

Közös pénzünk, az euro, szuverenitásunk kifejezésére jött létre. Anélkül, hogy megkérdőjeleznénk az Európai Központi Bank (EKB) függetlenségét, szükség van egy, a monetáris politikával koherens gazdasági politikára, ami serkenti a befektetéseket, és ezáltal a növekedést.

Javasoljuk először is egy olyan fiskális konvergenciamechanizmus létrehozását, ami a vállalkozások minden adóterhének és járulékfizetési kötelezettségének átlaga körül mozog, a célból, hogy fokozatosan felépüljön a szükséges szociális konvergencia. A kereskedelmi jogot is harmonizálni kell annak érdekében, hogy a részvényesek, az alkalmazottak. a hitelezők és a fogyasztók egységes módon legyenek kezelve.

3. Mindehhez a demokratizmus fellendülésére van szükség, ami a hármas számú kihívás Európa számára. Intézményi reformokra van szükség: az eurozónának egy valódi Parlamentet kell létrehozni, ami az Unió jogalkotási központjaként megszavazná a behajtásokat és a költségeket, valamint ratifikálná a szerződéseket. A többi tag részt venne a szabályzatok kidolgozásában és élvezné az egységes piac által nyújtott előnyöket, de szavazati jog nélkül.

A nemzeti és európai legitimitás szintjeinek tiszteletben tartása érdekében, illetve azért, hogy a népek elfogadják az uniós kormányzást, az Európai Bizottságot át kell alakítani. Véget kell vetni az abszurd “országonként egy biztos” szabálynak, és vissza kell térni a kompetenciájuk, és nem a nemzetiségük alapján kiválasztott tagokból álló, tizenkét tagú Bizottsághoz. A kezdeményezési jog többé nem lenne a Bizottság birtokában, a feladata a szerződések betartatása és végrehajtása lenne, melyben támaszkodhatna a közös államkincstár vezetésére és a nemzeti államkincstárak felett is hatalommal rendelkező Pénzügyminisztériumra.

Egy európai paktum

A kezdeményezés joga a nép képviselőinek a kezében lenne; azon parlamenti képviselőkében, akiket az Unió minden országában bemutatott listák alapján megválasztanak, és akik egy “európai autoritást” képviselnek, igény szerint támaszkodva a Bizottság egyéb szolgáltatásaira.

4. A negyedik kihívás az egységes piac átszervezése, ami a vállalkozások szempontjából a legfőbb előnyt jelenti. Olyan szabályrendszerre van szükség, ami a fogyasztói zónát, a környezetet a legvédettebbé, a munkaerőt a legtámogatottabbá teszi. Mindeközben lehetőséget ad az innovációra, vagyis a jövő feltalálására is.

Lehetséges és szükséges a fejlődés, a “jobb szabályozás” elv alkalmazásával, aminek értelmében nincs helye azon előírásoknak, amik nem szükségesek az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának feltételeinek előteremtéséhez. Ami az európai állampolgárok és családjaik szabad mozgását és letelepedését illeti, javasoljuk, hogy a gyakornokok számára ezt egy Európai gyakornoki útlevéllel erősítsük meg.

Összefoglalva, Európa számára sem a “francia modell”, sem a “német modell” nem jelenti a kiutat. Európa egyfajta szűrőtégely, amiből a beletett értékek mértékében vehetjük ki az előnyöket. A Medef készen áll arra, hogy 2017-re egy európai paktumot javasoljon a franciák számára. A franciaországi vállalkozások érdekképviseleti szervezetei között megvitatott, majd a nyilvánosság elé tárt dokumentum meghatározott számú erős elköteleződésből áll majd, az eddig elhangzottak szellemében. Mi, a vállalkozások, újra az előrehaladás irányába kívánjuk állítani Európát. Az elnökjelölteken a sor, hogy meggyőzzenek minket arról, hogy a motorjai, nem pedig a fékei lesznek ennek a folyamatnak.

Megjelent: 2016. október 28.

Eredeti cikk



Kategóriák:Európa, Gazdaság, Közigazgatás, Politika, Vezetés

Címkék:, , , , ,