Bankjegykivonás Indiában: Sokkterápia

india-1000ruppiaillusztráció: máshol.net

Arindam Mukherjee – Outlook (Újdelhi)

Újfajta kihívás elé állította az élet Tapan Kumart, a kalkuttai Gariahat bevásárlónegyed egyik kereskedőjét. A keddi nap egy átlagos héten általában kezelhetetlen mennyiségű tömeget és élénk forgalmat jelent. Ezen a héten viszont alig páran lézengtek a máskor mindig zsúfolt piacon. Még kevesebben voltak azok, akik vásároltak is valamit.

Tapanhoz hasonlóan sok kereskedő zárta úgy a napot, hogy semmit nem adott el. Narendra Modi miniszterelnök november 8-ai bejelentésével – miszerint aznap éjféltől kivonják az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket a forgalomból – egy csapásra minden megváltozott. Az emberek halogatják a vásárlást, igyekeznek abból kijönni, amijük otthon van, mert nincs készpénzük.

Delhi forgalmas Chawri bazárában is hasonló a helyzet. Az általában zsúfolt nagybani piac most úgy néz ki, mintha bezárták volna: a legtöbb bolt ki sem nyitott, és akik kinyitottak is csak minimális mennyiségű eladást könyvelhettek el. Elmondásuk szerint tizedannyit, mint egy átlagos napon.

A bankjegykivonás után fellépő likviditáshiány az ország összes piacára kihat, hiszen ezeken a helyeken elsősorban készpénzzel fizetnek. “A forgalom 75 %-ot esett az elmúlt 4-5 napban” – mondja Praveen Khandelwal, az Indiai Kereskedők Szövetségének elnöke. “Az egész országban ez a helyzet, hiszen kisebb bankjegyek sem a fogyasztók, sem az üzletemberek részére nem állnak rendelkezésre. Súlyos likviditáshiány van. A nagy- és kiskereskedelem gyakorlatilag szünetel.”

A rövidtávú kilátások nem túl kecsegtetőek. Körülbelül 1,4 millió crore rúpia (1 crore rúpia = 10 millió rúpia) volt forgalomban Indiában. Ebből 84% 500-as és 1000-es  címletű bankjegyekben. A fenti bankjegyek kivonásával jelenleg az összes kereskedelmi ügylet a megmaradt 16%-on, a 10-es, 20-as, 50-es, 100-as címletű bankjegyeken alapul. Ráadásul ezeket egyre nehezebb megtalálni. A kormány ugyan kiadott 2000 rúpiás bankjegyeket, de mivel nem válthatóak, ezáltal sem nő az ügyletek száma.

A digitális fizetés a nagy piacokon nem elterjedt fizetési mód. Nem csoda – mondják a működtetők – hogy a bejelentés után a legtöbb piac ki sem nyitott. Vannak kivételek, de vásárlók ezeken a helyeken is alig vannak, hiszen mindenki inkább halogatja a kiadásokat.

Khandelwal szerint a helyzet egyre súlyosabbá válhat az elkövetkezendő hetekben, ha a likviditási helyzet nem javul. A készletek megcsappanhatnak, hiszen a probléma a szállítást is érinti. “Egy teherautónyi áru A-ból B-be való szállítása kb. 15 – 20 000 rúpiába kerül, miközben a pénzváltás felső határa 4000 rúpia, az ATM-es készpénzfelvételé pedig 2000.” – mondja. “A csekkes fizetés itt nem elterjedt. Mindez nem érinti jól az áruszállítást, és ez hamarosan a lakossági készleteken is érezhető lesz.” A kisebb városokban a helyzet még ennél is súlyosabb, hiszen ezek a városok gyakorlatilag készpénzzel működnek.

Az ország kiskereskedelmének éves árbevétele 4,2 millió crore rúpia, a napi árbevétel 14- 15 000 crore rúpia. Az elmúlt 4-5 napban a kereskedők 40 000 – 50 000 crore rúpia veszteséget kalkuláltak, mert a napi adás-vételi tranzakciók mennyisége a negyedére esett vissza a korábbiakhoz képest.

“Itt a Chawri Bazárban jelentős papír-, textil-, fém- és szerszámkereskedelem zajlik, de a piac nagy része bezárt, hiszen a legtöbb ügylet készpénzzel, számla nélkül megy végbe.” – mondja Mani Shekhar Jha helyi üzletember. “Sok közvetítő is működik a piacon, szintén készpénzzel. Mindenkit rosszul érint a dolog, hiszen gyakorlatilag nincs likviditás. Mindenki kivár, arra várnak, hogy a kormány új készpénzt adjon ki.”

Az üzletemberek ugyanakkor reménykednek, hogy a bankjegykivonásból adódó problémák rövidtávúak, és a dolgok a jövőben jobbra fordulnak. “Nem jönnek a vásárlók, mert nagy a bizonytalanság, és nincs pénz az emberek zsebében.” – mondja Mahesh Gupta, a Kent RO Systems nevű cég igazgatója, kereskedelmi- és iparkamaraelnök. “A fogyasztók halogatják a kiadásokat, ami határozottan rossz az üzletnek. De hosszabb távon akár profitálhatnak is belőle.”

A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a feketekereskedelem ellen, illetve a társadalom erkölcsi világképének megváltoztatására irányuló radikális lépés rövid távon fájdalmas következményekkel jár. “Nyilvánvaló, hogy a fogyasztói kereslet csökkenni fog, hiszen a fekete gazdaság pumpálta. Ez a mostani válság lecsendesül ugyan, de az elkövetkező két negyedévben még folytatódik.” – mondja Ravish Kumar, a Centre for Policy Research munkatársa. “De ne bánjuk, mert amikor újra visszaáll a normális szintre, ezúttal sokkal stabilabb alapokon fog nyugodni. A bankok tőkeköltségei csökkenni fognak, ami arra bátorítja majd őket, hogy csökkentsék a hitelkamatlábakat, ami ösztönzőleg fog hatni a befektetésekre. Hosszú távon a fogyasztói keresletet a befektetés- illetve export iránti kereslet fogja felváltani. Mindez a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából is jó hír.”

Kumar szerint a gazdasági nyereség ennél is számottevőbb, hiszen a lépés hosszú távon takarékoskodásra ösztönzi az embereket, ahogy a fekete pénzek által finanszírozott hivalkodó fogyasztói magatartás megszűnik. “A kisember félretesz, a becstelen gazdagok nem tettek félre. Most viszont kénytelenek lesznek.” – mondja.

Az ingatlanpiacon a hatás hosszabb távon is érzékelhető lesz, és elképzelhető, hogy fenekestül felforgatja. A fekete pénz eltűnésével az árak csökkenni fognak, nagyobb lesz a kínálat a valódi tulajdonosok számára, hiszen a mesterségesen felpumpált kereslet eltűnik. “Ez egészen biztosan nagy hatással lesz az ingatlanpiacra, ahol hagyományosan nagyon magas a fekete, illetve készpénzes tranzakciók aránya.” – mondja Ashwinder Raj Singh ingatlanszakértő, cégigazgató. “Ugyanakkor szinte minden ilyen tranzakció a másodlagos piacon zajlik, ahol a készpénz elengedhetetlen fontosságú. Rövid távon elkerülhetetlen a fájdalom, miközben hosszú távú gyógymódot keresünk a betegségre.”

Singh szerint a luxusingatlanok piacára, ahol szintén igen gyakoriak a készpénzes tranzakciók, is nagy hatással lesz a lépés. A legális banki és jogi csatornák az ebben a szegmensben létrejött ügyleteknek csak elenyésző részével számoltak. A bankjegykivonás hatására a luxusingatlanok ára valószínűleg 25-30%-kal esik majd, ahogy a tulajdonosok igyekeznek likviditásért cserébe megszabadulni tőlük.

A fekete pénz megszűnésével szintén eltűnnek majd azok a befektetők, akik ismeretlen eredetű pénzeket fektettek be projektekbe, és felemelték az árakat, hogy profitot könyvelhessenek el. Mindez szintén elősegíti a szükséges korrekciót.

A korrekció folyamata nehézséget jelent minden szektor és a lakosság számára is, hiszen továbbra is hatalmas kérdőjel, hogy mikor enyhül a likviditásválság. A kormány elkezdett kisebb értékű, illetve 500 rúpiás bankjegyeket pumpálni a rendszerbe. Ezzel elindulhat a javulás, de több időre van szükség, míg a piacok és az üzletek újra talpra állnak. Nem kétséges, hogy a normalitás felé vezető út még nagyon hosszú.

Megjelent: 2016. november

Eredeti cikk



Kategóriák:Ázsia, Üzleti, Gazdaság, Közigazgatás, Uncategorized

Címkék:, ,