Japán álszent álláspontja a nukleáris fegyverekről szóló vitában

japan-usa-bombillusztráció: máshol.net

The Japan Times (Tokió)

A múlt héten Japán sajnálatos módon a nukleáris fegyverek betiltására vonatkozó ENSZ-tárgyalások megkezdése ellen szavazott. Ez ellentmond az ország régóta hangoztatott, a nukleáris fegyverek megsemmisítésére vonatkozó felhívásainak, úgy is, mint az egyetlen ország, amelyet valaha nukleáris támadás ért. Tokió legutóbbi húzása – amely mutatja, hogy a kormány biztonságpolitikája az amerikai nukleáris védőernyőre támaszkodik  – nemcsak az 1945-ös hirosimai és nagaszaki bombázások túlélőinek akaratával megy szembe, de saját szavahihetőségét is gyengíti a fent említett küzdelemben.

Október 27-én az ENSZ-Közgyűlés Első Bizottsága, amely a leszereléssel és a nemzetközi biztonsággal foglalkozik, elfogadta a 123 ország által megszavazott határozati javaslatot. 38 ország szavazott ellene, 16 ország maradt távol. Hat nukleáris hatalom – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael – ellenezték a javaslatot, ebben csatlakoztak  hozzájuk olyan USA-szövetségesek, mint Japán, Dél-Korea, Németország és Ausztrália. Három nukleáris hatalom – Kína, India és Pakisztán – tartózkodott. Meglepő módon a nemrégiben ötödik nukleáris tesztjét végrehajtó Észak-Korea viszont támogatta a javaslatot.

Az Ausztria, Brazília, Írország, Mexikó, Nigéria és Dél-Afrika által benyújtott, további 57 ország által aláírt indítvány a “nukleáris fegyverek használatából eredő katasztrofális humanitárius következmények” elkerülése érdekében fogalmazódott meg. Az elfogadásával jövő év márciusára kilátásba helyezett ENSZ-konferencia célja az lesz, hogy megtárgyalásra kerüljön egy “jogilag kötelező erejű eszköz a nukleáris fegyverek betiltására, hosszú távon a teljes beszüntetés céljával”, amit decemberben terveznek megszavaztatni az ENSZ-Közgyűléssel.

Még ha meg is szavazzák, a javaslatot ellenző nukleáris hatalmak valószínűleg nem fognak részt venni a tárgyalásokban. Ha a szerződés érvénybe is lép, akkor sem valószínű, hogy azonnali gyakorlati hatása lesz, ha maguk a nukleáris hatalmak nem együttműködőek. Mégis, a nukleáris fegyverek jogi megbélyegzése jelentőséggel bír, amelynek fontos szerepe lehet a későbbi konkrét nukleáris leszerelésben.

A nukleáris hatalmaknak figyelembe kell venniük a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országoknak a leszerelésre vonatkozó tervek eddigi eredménytelensége felett érzett aggodalmait. Az Átfogó Atomcsendszerződés megtárgyalása óta 20 év telt el, és még mindig nem lépett hatályba. Az Egyesült Államok, Kína, Izrael, Észak-Korea, Pakisztán és India nem írták alá, illetve nem ratifikálták. A világon még mindig mintegy 15 000 atomfegyver van – legtöbbjük az Egyesült Államok és Oroszország katonai arzenáljának részét képezi.

Kisida Fumio külügyminiszter azzal magyarázta Japán álláspontját, hogy a javaslat nem összeegyeztethető azzal az elképzeléssel, mely szerint a nukleáris fegyverektől mentes világ egyszerre konkrét és praktikus intézkedések által érhető el; illetve, hogy a nukleáris fegyverek betiltásáról folyó tárgyalások, Észak-Korea nukleáris és ballisztikus fegyverkezése, illetve Kína fenyegető jelenléte mellett csak mélyítenék a “van” és “nincs” országok közötti szakadékot Északkelet-Ázsiában. Ugyanakkor jelezte, hogy Japán hajlandó részt venni a szerződéssel kapcsolatos ENSZ-tárgyalásokon. Lényegében Japán egy fokozatos lefegyverzést akar, a nukleáris fegyverekkel rendelkező illetve nem rendelkező országok együttműködésével.

Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt szövetségeseire, köztük Japánra is, hogy ellenezzék az indítványt. Az USA kormánya október 17-én állítólag levélben sürgette a NATO-tagállamokat, hogy “ne csak távol maradjanak, hanem szavazzanak a nukleáris lefegyverzés ellen”, illetve hogy tartózkodjanak a “a fent említett szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon való részvételtől”. Kiderült, hogy Washington hasonló felszólítást intézett Japánhoz is.

Logikus lenne azt gondolni, hogy Japán hivatalnokai úgy érezték, az amerikai nukleáris védőernyőtől való függés folytán nem szállhatnak szembe Washington akaratával. De az, úgy látszik, nem fordult meg a fejükben, hogy a javaslat ellenzésével Japán elveszti erkölcsi hitelességét a nukleáris fegyver-mentes világért folytatott küzdelmében. Legalább tartózkodhattak volna – ahogy tette azt a szintén NATO-tag Hollandia – ha másért nem, a gesztusérték miatt. Abszurd gondolat, hogy az Egyesült Államok nem értené meg Japán egyedülálló, speciális helyzetét, mint egyetlen ország, amit valaha nukleáris támadás ért.

Japán idén huszonharmadik alkalommal nyújtott be a nukleáris fegyverek megsemmisítésére vonatkozó indítványt, amit ugyanazon a napon fogadtak el, amikor a fent említett, a betiltásra vonatkozó szerződést előkészítő tárgyalások megkezdését szorgalmazó javaslatot. 167 ország támogatta, négy ország – Kína, Észak-Korea, Oroszország és Szíria – ellenezte, 17 ország tartózkodott. A tavaly még tartózkodó Egyesült Államok most támogatta a japánok indítványát. Felmerül a gyanú, hogy “valamit valamiért” megállapodás állhat a háttérben Washington és Tokió között: Japán nemmel szavazott a betiltást szorgalmazó indítványra, cserébe Washington támogatta Japán indítványát.

Ezzel az ellentmondásos viselkedéssel igen nehéz lesz Japánnak visszanyernie a többi ország bizalmát a nukleáris lefegyverzést előmozdító ENSZ-erőfeszítések vonatkozásában.

Megjelent:2016. november 3.

Eredeti cikk



Kategóriák:Ázsia, Politika, Uncategorized

Címkék:, , , ,

%d blogger ezt kedveli: