Evolúciótanítás a Bibliaövezetben – harc a tudományos analfabetizmus ellen

inri-majomillusztráció: máshol.net

Sean Illing – Vox

Amanda Glaze a Georgia Southern University professzora, szakterülete a természettudományok oktatása. Előtte körülbelül 10 évig tanított természettudományokat általános- és középiskolásoknak Georgia és Alabama államokban. Egész tanári karrierjét az Egyesült Államok déli államaiban, az ún. Bibliaövezetben töltötte. Tavaly készített egy kisfilmet a sciencefriday.com számára azokról a kihívásokról, amikkel természettudomány tanárként szembe kellett néznie.

A természettudományok oktatása, különös tekintettel az evolúcióra, hálátlan feladat az Egyesült Államoknak ebben a részében. Néhány közösségben ez azt jelenti, hogy szembe kell menni az emberek személyes identitásának középpontjában álló kultúrával, ami mély ellentmondásban áll a tudományos-materialista világnézettel. “A személyes identitás lebontása majd újraépítése egy igen szubjektív, sokszor fájdalmas élmény” – mondja Glaze. “Nagyon empatikusnak kell lenni ahhoz, hogy megértsük, miért tagadják olyan sokan az evolúciót annak ellenére, hogy tisztában vannak vele, hogy mi az.”

Mivel magam is délen nőttem fel, pontosan értem, hogy miről beszél Glaze. Sosem voltam különösebben vallásos, de jól tudom, milyen nyomás nehezedik egy valláson alapuló közösség tagjaira. A kulturális normákkal való szembehelyezkedésnek ára van, akár az osztályteremről, akár egy koktélpartiról beszélünk. Glaze, hivatásánál fogva, több ilyen normát is megszegett. Nemrég beszélgettem vele az evolúció tanításának nehézségeiről a déli államokban, illetve arról, hogy hogyan lehet küzdeni a tudományos analfabetizmus ellen egy, a tudománnyal szemben nyíltan ellenséges közegben.

Sean Illing: Hogyan került ebbe a kellemetlen helyzetbe, hogy természettudományokat tanít ott, ahol általános a tudományok iránti bizalmatlanság? Délen nőtt fel, így feltételezem, tisztában volt vele, milyen kulturális tabuk övezik az evolúcióelméletet és általában véve a tudományt.

Amanda Glaze: Egy kicsi, külvárosi közösségben nőttem fel Alabama államban, a 40 000-es lakosságú Gadsden mellett. Nem szívesem mondom ki, de nagyon homogén környezetben nevelkedtem, a családomén kívül nem nagyon láttam más kultúrát, és ez azt hiszem, fontos alapokat szolgáltatott a kutatásom számára. Egy nagyon hívő, déli baptista családban nőttem fel. A családomnak mindig is nagy tekintélye volt az egyházon belül. Ugyanakkor örökbefogadott gyerek lévén, illetve mivel én voltam a legkisebb, valamint az egyetlen lány a családban, mindig megengedték, hogy ugyanazt csináljam, amit a fiúk. Így kisgyerek koromtól megszoktam, hogy mindent megkérdőjelezek, hogy feszegetem a határokat. Egyszerűen követtem az érdeklődésem által kijelölt irányt, így jutottam el ide.

Sean Illing: Mondana pár szót a kutatómunkájáról?

Amanda Glaze: Kérdéseket teszek föl fejlődésbiológiai alapfogalmakról (középiskolai szinten), valamint vallásról, pl. hogy: “vallásosnak tartja-e magát, vagy ateistának, agnosztikusnak, stb… fejtse ki bővebben”. Megkérdezem az embereket, mikor hallottak először az evolúcióról, és mik az evolúcióval kapcsolatos iskolai élményeik. Megkérdezem, hallottak-e róla az iskolán kívül, és ha igen, mit.

Sean Illing: És mi derült ki a kutatásból?

Amanda Glaze: Hasonló eredményekre jutottam, mint mások. Nevezetesen arra, hogy még a természettudományokra szakosodott tanulók sincsenek a korosztályuktól elvárható szinten, amikor evolúciós fogalmakról, illetve a tudomány mibenlétéről – a tudományos munka, mint folyamat megértéséről, stb. – van szó.

Sean Illing: A déli emberek az ország többi részéhez képest mennyivel elutasítóbbak az evolúcióelmélettel szemben?

Amanda Glaze: A kutatás szerint a déliek a többiekhez képest 84 százalékkal kevésbé hajlandóak az evolúcióról tanulni, vagy a helyes módon tanulni róla. A vallásosság fontos tényező, ami negatívan befolyásolja az evolúcióelmélet elfogadását. Ha az Államok más területein (főleg Észak-Keleten, Indiana és New York államokban)  végzett tanulmányokat nézzük, kiderül, hogy az elfogadási szint mindenhol elég alacsony. Viszont a déli államok lakói a Teremtés könyvét hajlamosak szó szerint értelmezni, sokan ezzel indokolják az evolúcióelmélet elutasítását. A vallásosság itt erősebben függ össze azzal, hogy az illető elfogadja-e vagy sem az evolúcióelméletet.

Sean Illing: Nem akarok eltérni a tárgytól, de van-e arra bizonyíték, hogy a déliek kifejezetten ellenségesen állnának az evolúcióelmélethez? Gondolom, igen, de van adat, ami ezt alátámasztaná?

Amanda Glaze: Reményeim szerint az országos adatok, amiket éppen most szedünk össze, végre választ adnak majd arra a kérdésre, hogy a déliek ellenállóbbak-e a többieknél. Eddig nem készült olyan tanulmány, ami ezt a kérdést országos szinten vizsgálná. Tehát több kisebb tanulmányra támaszkodunk, amik afelé mutatnak, hogy a vallásosság komoly tényező, egyes helyeken nagyobb a jelentősége, mint máshol, és hogy a Teremtés könyvének szó szerinti értelmezése az egyik fő ellenállási pont. Lehetséges, hogy ki fog derülni, más régiókban is ugyanekkora valószínűséggel utasítják el az evolúciót, de jelenleg nem áll ezekről adat a rendelkezésünkre. A létező adathalmazokból vonunk le következtetéseket. Ezért fontos az országos szintű tanulmány. Amit viszont kijelenthetünk, az hogy a déli államokban teszik az emberek leginkább szóvá evolúcióellenes álláspontjukat. De nagyon érdekes és tanulságos lesz összevetni az országos adatokat.

Sean Illing: Az evolúciótagadás elég jól tartja magát. Egy évtizede tanít délen, igaz?

Amanda Glaze: Igen, 2005 óta.

Sean Illing: Tapasztalt ellenállást a szülőktől, az iskolától, vagy maguktól a gyerekektől az évek során?

Amanda Glaze: Ez nagyban függ a közegtől. Mindig vannak olyan tanulók, akik makacsul ellenállnak; ők beszélni sem hajlandóak róla. Vannak, akik vitára felkészülve lépnek be az ajtón. Én sosem kezeltem tabuként a kérdést, azt vallom, hogy nyíltan kell beszélni róla. Igyekszem eloszlatni azt a fajta gondolkodást is, miszerint az ember vagy vallásos, vagy tudományos; hogy vagy az evolúcióban, vagy istenben hisz. Ez csak szükségtelen konfliktust teremt. Erre a fajta beszélgetésre senki sem érkezik széttárt karokkal. Hanem állig felfegyverkezve érkeznek, hiszen az alapvető világnézetüket és tapasztalataikat vonják kérdőre. Innen pedig lehetetlen eljutni az értelmes, gyümölcsöző párbeszédhez.

Sean Illing: Tud olyan általános vagy középiskolai tanárról, aki önérdekből egyszerűen nem tanítja az evolúciót az iskolában?

Amanda Glaze: Igen, ismerek tanárokat, akik kerek perec kijelentik, hogy nem tanítják, mert nem akarják elveszteni az állásukat. Sokaknak egyszerűen nem éri meg. És természetesen tudok olyan tanárokról is, akik azért nem tanítják az evolúciót, mert az ütközik a saját vallási nézeteikkel.

Sean Illing: Ez felháborító. Ha valaki azért nem akar természettudományt tanítani, mert ütközik a vallási nézeteivel, akkor mi a fenének megy el természettudomány tanárnak? Ugyanakkor nem vagyok meglepve. Én is ebben a világban nőttem fel és pontosan tudom milyen, amikor csúnyán néznek az emberre, mert eltér a véleménye az elfogadottól.

Amanda Glaze: Pontosan. Délen éppen emiatt a mindenre kiterjedő kulturális beállítottság miatt érdekes bármit tanítani. A vallás itt az emberek személyes identitásának a része. Tehát nem kevesebbet kérünk tőlük, mint hogy fogják az identitásukat, bontsák le teljesen, majd építsenek fel egy másikat.  Ez igen személyes és gyomorszorítóan fájdalmas élmény lehet. Nagyon empatikusnak kell lenni, hogy megértsük, miért tagadják olyan sokan az evolúciót annak ellenére, hogy tisztában vannak vele, hogy mi az.

Sean Illing: Ez így van. Itt az emberek identitása oly mértékben összefonódik a vallással, hogy a tények még nem fogják őket a véleményük megváltoztatására késztetni. Az emberek azt a narratívát fogják védeni, ami mindenek felett értelmet és keretet ad az életüknek.

Amanda Glaze: Ez így igaz, mert ha az adatokat nézzük, kiderül, hogy nem pusztán a tudásról vagy a nem tudásról van szó. Az evolúcióelmélet ismerete az egyik legmegbízhatatlanabb előrejelzője az evolúcióelmélet elfogadásának. Tehát lehetséges, hogy valaki mindent tud az evolúcióról, amit csak tudni lehet, és mégis úgy dönt, hogy elutasítja.

Sean Illing: A közelmúltig Louisiana államban tanítottam, ahol egy magasan iskolázott republikánus kormányzó (Bobby Jindal) is támogatta azt a törvényt, melynek értelmében a kreacionizmust tanítani lehet az állami iskolákban természettudományórán. És az állam jogalkotóinak elsöprő többsége is mellé állt ebben.

Amanda Glaze: Óh igen. Láttunk már hasonló mozgalmakat délen: Alabamában, Texasban, Dél-Karolinában, Tennesseeben és máshol.

Sean Illing: A fenti törvényt védelmezők azzal érvelnek, hogy “bemutatjuk a diákoknak, hogy miről szól a vita.” De ennyi erővel taníthatnák a “gólya hozza”-elméletet is, amikor a szaporodásról tanulnak, vagy tanulhatnának aranycsinálást kémiaórán, meg horoszkópot csillagászatórán.

Amanda Glaze: Viszont ismétlem, hogy ha azt mondjuk az embereknek, hogy a vallási nézeteik zavarosak, azzal csak ellenségeskedést szítunk. Engem az zavar, hogy nem értik, hogy mi a tudomány, és hogy mire jó. A tudomány nem veszi figyelembe istent, mint lehetséges választ bármire, mert isten egy metafizikai teremtmény, így nem része az anyagi világnak. És a tudomány, természetéből fakadóan, nem adhat metafizikai vagy természetfeletti választ egy kérdésre. A tudomány nem azért van, hogy cáfolja isten létezését – ez nem is lehet célja. Nekem aztán mindegy, hogy miben hisznek az emberek, csak értsék meg, hogy mivel foglalkozik a tudomány.

Sean Illing: Maradjunk ennél a kérdésnél. Azt mondja, vélt ellentmondás van a vallásosság és a tudományosság között, de ez hamis kettősség. Úgy gondolom, hogy egy személy lehet vallásos is és tudományos is, de lehet-e egyszerre mindkettő? A vallások kivétel nélkül olyasmiket mondanak ki a világról, amik ellentmondásban állnak a tudomány állításaival. Ha az ember tudományos munkát végez, akkor legalább átmenetileg félre kell tennie a vallásosságát, nem igaz?

Amanda Glaze: Úgy gondolom, ez így van. Szeretem a “kognitív apartheid” kifejezést. Ott van például Francis Collins, a Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója, aki keresztény, és azt mondja, bárcsak ne mondana ellent a tudomány a Bibliában leírtaknak, de ellentmond, és ő ezt elismeri. Ettől még ő hívő.

Sean Illing: Neil deGrasse Tyson kedvelt mondása, hogy az a jó dolog a tudományban, hogy igaz, akár elhiszi az ember, akár nem. A tudományos analfabetizmussal az a gond, hogy komoly hátrányba helyezi ezeket a diákokat, akik nem lehetnek sikeresek egy tudományon és technológián alapuló társadalomban, mivel nem tudják értelmezni.

Amanda Glaze: Ez a lényeg. Ezért szoktam mondani, hogy ez a harc nem pusztán az evolúcióról szól. Úgy értem, az evolúció egy mechanizmus, amit az emberekkel való munkám során használok, mert ha sikerül a legellentmondásosabb kérdésekben eredményt elérni ott, ahol a legellentmondásosabbak, akkor elérhetjük a szemléletváltás szintjét. Ezek után el lehet képzelni, hová juthatunk el ott, ahol a környezet nem ennyire ellenálló, ahol a téma nem számít tabunak. Ez a háború valójában a tudományos analfabetizmus ellen folyik.

Sean Illing: Mér régóta küzd a frontvonalon. Lehet remélni, hogy 10-20 év múlva már nem fog létezni ez a probléma?

Amanda Glaze: Optimista vagyok – egyesek szerint egyenesen naiv. De én személyesen keresztülmentem ezen és nem lett semmi bajom. Nem volt könnyű folyamat megváltoztatni az egész világnézetemet a biblia szó szerinti értelmezéséből egy tudományos megközelítésre. Most a kulturális értelemben reszponzív oktatással foglalkozom: Hogyan érjük el, hogy a témában folytatott vita produktív maradjon? Hogyan navigáljunk végig a konfliktusokat szító, kényelmetlenséget okozó párbeszédeken? Ezekre a párbeszédekre szükség van, és itt, a frontvonalon fektetjük le az alapjait.

Megjelent: 2016. október 25.

Eredeti cikk



Kategóriák:Amerika, Kultúra, Oktatás, Tudomány

Címkék:, , , ,

%d blogger ezt kedveli: